Földes Szabó János fehérvári oroszlánjai
Földes Szabó János fehérvári oroszlánjai
Földes Szabó János fehérvári oroszlánjaiFöldes Szabó János szobrász 1883. május 25-én született Polgárdiban. Sajnos alkotásaiból, legalábbis a köztereken fellelhetőekből nem sok maradt fenn, az 1924. október 14-én, mindössze 41 évesen elhunyt szobrászművész alkotásaiból hármat tart számon a Köztérkép. Érdekesség, hogy ezek közül kettő sok hasonlóságot mutat, nem csupán a felállításuk oka, hanem kivitelezésük, témájuk is hasonló.
Két oroszlánról van szó, melyek közül egyik a Zichy ligetben az első világháborúban harcoló 17. honvéd gyalogezrednek állít emléket, míg a másik a az I. világháborúban részt vevő magyar zsidó katonák előtt tiszteleg. A két alkotás bemutatását utóbbival kezdjük, az Illyés Gyula téren, az izraelita temető 3. percellájában található alkotásról így ír a Köztérkép:
„A zsidó temetkezési szokások szerint zsidó temetőben kell eltemetni a zsidó vallású elhunytat. Temetni akkor lehet, ha tíz zsidó férfi kíséri utolsó útjára az elhunyt személyt. Emiatt nem temetnek ma már vidéki zsidó temetőkben, és valószínűleg emiatt került itt felállításra az I. világháború után a hősi emlékmű, a hősök sírjai fölött. A székesfehérvári zsidó temető kialakítására 1841-ben került sor. Ebben a temetőben helyezték örök nyugalomra az I. világháborúban elhunyt zsidó hősöket, akiknek sírjait sírkövek jelzik. A sírköveken egyenként olvashatóak a nevek. A zsidó temetkezési szokások szerint felirattal kell ellátni a fejfát, mert egyébként bálványnak tekintik. A sírok középpontjában került elhelyezésre a hősi emlékmű, melynek talapzatán felsorolták a hősök neveit, felettük felirat:
„Mind hősök ők, mind férfiak.”
A nevek melletti felirat: 1914-1918.”
Az oroszlán mintegy két méter magas talapzaton kapott helyet, hasonlóságát – mely bőven magyarázható ugyanazon alkotó személyével – így írja le a Köztérkép:
„Az emlékműnek a figurája sok hasonlóságot mutat a 17-es gyalogezred oroszlán figurájával, bár az jóval monumentálisabb, de a két alkotás fő vonalaiban ugyanazt a letisztult megformálást mutatja. A 17-esek emlékművét először 1918. november 18-án avatták fel, mikor a katonák hazaérkeztek a frontról. Erről Damó Elemér utász százados írt emlékirataiban, melyet fia, ifjabb Damó Elemér nyugállományú ezredes talált meg, majd adta közre. 1926-ban az MTI híre szerint meg is koszorúzták a Zichy-ligetben álló emlékművet, csakúgy, mint a katonai temető obeliszkjét. Valószínűleg először olcsóbb kivitelben – műkőből – készült el az oroszlán figurája. Később – a szobrász Földes Szabó János 1924-es halála miatt – a bajtárs, Bory Jenő faragta gránitba a figurát, és véste saját betűivel annak nevét a talapzatba. Az itt látható emlékmű műkőből készült, és feltételezhetően vagy közel egy időben készült a 17-esek eredeti emlékmű szobrával, vagy azt a szobrot helyezték ide át. Hogy mikor állították fel az emlékművet, arról sajnos információ nem áll rendelkezésre, mivel a zsidó iratok, dokumentumok a II. világháború idején megsemmisültek. Nagy valószínűséggel 1924-ben, vagy előtte állították fel az emlékművet.”
Ez az alkotás kevésbé ismert, mint Földes Szabó János a város központibb részén látható másik oroszlánja, azonban legalább olyan fontos mementója az első világégés fehérvári áldozatvállalásának. Az alkotás állapota korához képest kiváló. A későbbikben természetesen Földes Szabó János másik oroszlánját is bemutatjuk, sőt, egy kevésbé ismert, szintén Székesfehérváron található harmadik művéről is megosztunk érdekes történelmi tényeket.
