Orvostudomány, családfakutatás, mártírhalál – Dr. Berzsenyi Zoltán emlékét mellszobor őrzi Fehérváron
Orvostudomány, családfakutatás, mártírhalál – Dr. Berzsenyi Zoltán emlékét mellszobor őrzi Fehérváron
Orvostudomány, családfakutatás, mártírhalál – Dr. Berzsenyi Zoltán emlékét mellszobor őrzi FehérváronDr. Berzsenyi Zoltán hazánk és szűkebb környezetünk, Székesfehérvár kórháztörténetének meghatározó alakja volt. Elhivatottsága, munkabírása és modern gondolkodása az ország egyik kiemelt kórházává tette a székesfehérvári gyógyközpontot. Életének történetét röviden így foglalta össze a család históriájával foglalkozó oldal:
„Budapesten végezte el az egyetemet, 1906-ban avatták doktorrá.
1920-1945 között a Székesfehérvári Szent György kórház főorvosa, kórházigazgató.
Az akkor igen modernnek számító intézmény alapítványi közkórházként működött, 5 osztály 120 ággyal látta el Fejér megye betegeinek gyógyítását. A XX. század első nagyarányú fejlesztése az 1945-ben mártírhalált halt igazgató, Dr. Berzsenyi Zoltán nevéhez fűződik, aki 25 éven keresztül vezette a kórházat, szervező és fejlesztő tevékenységének köszönhetően új részlegekkel bővült az intézmény. Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.
További tisztségei: egészségügyi kormányzói főtanácsos, az Orvosi Kamara elnöke, a Fejér megyei és Székesfehérvári Múzeum egyesület tisztikarának választmányi tagja, a Hungaria Yacht Club 3-ik elnöke. Érdekességként: A HYC alapította (minden második évben való megrendezéssel) a balatoni kékszalag versenyt, mely első ízben 1934. július 27-én került lefutásra.”
Dr. Berzsenyi Zoltán 1945-ben hunyt el, haláláról így ír Csurgai Horváth József – Tihanyi Tamás – Veress D. Csaba: Harcok és bűnök című könyve és Gyimesi Imre: Berzsenyi családi találkozók című alkotása:
„Dr. Berzsenyi Zoltán 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”. 1945. január 21-én többszöri kihallgatás után az Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves, és kihallgatását követően reggel azt mondta társainak: „Uraim, alighanem nagy baj van”. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét később temették el, pontosabban a Hal téren (ma Piac tér) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.”
Dr. Berzsenyi Zoltán az orvostudomány mellett lelkes családfakutató is volt, ő szervezte meg az első Berzsenyi családi találkozót is, Gyimesi Imre erről így ír:
„Dr. Berzsenyi Zoltán a Székesfehérvári Kórház főorvosa, 1941. április 5-én rendezte meg Budapesten a Gellért szállóban az első „hivatalos” Berzsenyi Találkozót. Előzőleg csak 1940-ben volt egy kisebb előkészítő összejövetel. Ezt a programot is hosszas előkészítés előzte meg. Abban az időben a kapcsolattartás nehezebb volt, mint a mai számítógépes világban. Mondhatni, hogy Dr. Berzsenyi Zoltán lelkes családkutató volt, akinek az volt a szándéka, hogy az ország különböző településein élő Berzsenyi leszármazottakat összehívja, hogy méltó keretek között megünnepelhessék ezt az együttlétet. A résztvevők túlnyomó része nagyon jól ismerte már egymást, mert a rokoni levelezés gyakoribb és rendszeresebb volt abban az időben, mint most. Ezt az összejövetelt Budapesten a Gellért szállóban tartották, melyről fényképek is készültek. A résztvevők egy kinyomtatott vázlatos családfán is szerepeltek, melyen látható az egymás közötti rokoni kapcsolat. A résztvevők száma 37 fő volt. Ezt a családfát kimondottan a találkozó alkalmára nyomtatták ki. Az első közös összejövetel szervezőjének hagyaték levelezéséből azt láthatjuk, hogy nagyon sok energiát fektetett be ennek a találkozónak a megszervezésébe. Bármilyen témában az első lépések a legnehezebbek, ha már van valami alap, azt utána könnyebb tovább bővíteni. A találkozó sikeres volt, szívesen emlékeztek rá később is a résztvevők.”
Dr. Berzsenyi Zoltán emlékét nem feledték el Székesfehérváron, 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat pedig emlékére a Dr. Berzsenyi Zoltán Díjat alapította, amely minden évben a Megyenapon kerül átadásra az alábbi kiírás alapján:
„A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja adományozható a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért, a gyógyítás, vagy megelőzés terén jelentős eredményt hozó új eljárás, készítmény – vagy műszer kidolgozásáért, fejlesztéséért.”
A fentieken kívül egy szobor is őrzi Dr. Berzsenyi Zoltán emlékét, hol máshol, mint a Fejér Megyei Szent György Kórház területén. A mellszobor Kocsis Balázs alkotása, felállítására 2001. április 24-én került sor, az akkori nőgyógyászati épület előtti parkban. A kórház régi szárnyának átalakítása, átépítése miatt innen áthelyezésre került, 2025. május 23-án adtak át új helyén, a frissen kialakított parkban.
A szoborról így ír a Köztérkép:
„A bronz mellszobor eredetileg egy vörös mészkő talapzaton állt, jelenlegi talapzata mészkő, mely magasabb, mint az eredeti talapzat.”
A talapzat felirata: Dr. Berzsenyi Zoltán kórházigazgató 1920-1945
