Seuso újratöltve: az oknyomozó riporter szerint van remény
Seuso újratöltve: az oknyomozó riporter szerint van remény
Seuso újratöltve: az oknyomozó riporter szerint van reményAz érdeklődők egy rendezői válogatást láthattak a program első felében, mely a Seuso-film második részének izgalmas, új fejleményeit villantotta fel. A nyitójelent bemutatta a rendező által rekonstruált pillanatot: a kőszárhegyi bányában munka közben rátalálnak a kincsre. Sümegh József valószínűleg ekkor még nem tudta, hogy ez okozza később a halálát. Dézsy Zoltán filmjében megszólal az egykori honvédelmi miniszter fia, Czinege József is, aki a HM-nél dolgozott. Egy napon segítséget kért tőle egy polgári alkalmazott, F. István, akihez feltehetőleg a pápai laktanyából kerültek a kincsek, hogy segítsen külföldre juttatni az értékes tárgyakat. Járt is nála a Retek utcai lakásban Czinege József. „F. István azt mondta, örökölte egy rokon halálával. Aztán arról is szó esett, hogy valós értéken szeretné eladni, és megkérdezte, tudok-e segíteni abban, hogy külföldre kerüljenek ezek a darabok...” – idézi fel a múltat a filmben Czinege József, aki azt is elmondta, hogy bár ő abban a helyzetben volt, hogy ez nem okozott volna gondot, meg tudta volna csinálni, de inkább segítséget kért. Így aztán összehozta a Shell-Interag nagy valószínűséggel titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező vezetőjével, Gerő Lászlóval.
A kincs útját Bécsig ismerjük. Egy érdekes adalék, ami a kerekasztal-beszélgetés során is szóba került, hogy esetleg többet tudhat Czinege József annál, mint amit eddig elmondott... S bár jómagam is hiszek a véletlenekben, de azt érdekes egybeesésnek tartom, hogy az egykori honvédelmi miniszter leánygyermekének Bécsben és Cipruson éppen műkincskereskedése volt.
Orosz vonal és rejtélyes halálestek
„Azt mindannyian tudjuk, hogy Magyarország többszörösen kifosztott ország. Azt is tudjuk, hogy Fehérvár illetve Polgárdi térségében is állomásoztak szovjet csapatok. Azok csencseltek, csereberéltek. Ez szokás volt, tudunk róla. A műkincsek iránt a hetvenes években nem volt fizetőképes kereslet, nem volt értékük. Az antik bútorokat kidobták, az antik tárgyak nem voltak fontosak, ráadásul amikor ezek a katonák üzleteltek Sümegh Józseffel, akkor válogatás nélkül vittek ki dolgokat. Ez kastélyberendezéstől kezdve lehetett bármi. Amire többen is jutottak, az az, hogy műkincseket vittek így ki Moszkvába, és az is bizonyosnak tűnik, hogy nagyméretű ezüstöket is. Így jött be a képbe az a bizonyos orosz vonal. Ezt nem csak én gondoltam így, hanem az a három titkosszolgálati kötődésű ember is, akik jártak is kint Moszkvában. A negyedik embertől tudom, hogy az orosz fél úgy tekint ezekre a tárgyakra, mint római korira és a Seuso-kincsként ismertté vált együtteshez tartozóra. Azért, mert a polgárdi, fehérvári térségből kerültek elő, Sümegh Józseffel pedig üzleteltek. Tudomásom szerint folyamatosan Seuso-ügyként foglalkozott ezzel a négy férfi. Nem zárható ki, hogy tényleg a Seuso-hoz tartozhatnak az általuk említett tárgyak. Az biztos, hogy annak idején sok mindent vittek el az országból az oroszok, és a mai napig vannak kint műtárgyak.” – összegezte a beszélgetésen Dézsy Zoltán.
A dokumentumfilmben azzal is foglalkozik, hogy a magyar állam 2009-ben pénzjutalmat ajánlott azoknak, akik segítenek a Seuso-ügy megoldásában. Három kiváló diplomáciai és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező férfi, Vári György, Kulcsár István, Mórocz László illetve egy jó összeköttetésekkel rendelkező civil, S. Sándor fel is ajánlotta a Hiller István vezette kulturális tárcának, hogy közreműködnek két tárgy hazahozatalában. Vári György eljutott Moszkváig, ahol igyekezett megállapodni az ezüsttárgyakról. Az orosz fél egy perdöntő tanút is ígért: egy szovjet katonát, aki igazolta volna, hogy a tárgyak hazánkból kerültek hozzájuk. S aztán következnek a rejtélyes halálestek: Vári nem sokkal ezután magas lázzal kórházba került, majd meghalt. Egy olyan trópusi betegségben, ami hazánkban nem fordul elő, és úgy, hogy Vári nem is utazott el. A férfi özvegye egyébként orvos, és biztos benne, hogy megmérgezték a férjét. Ezután Mórocz László egy közlekedési balesetben hunyt el, majd őket követte Kulcsár István, aki agyvérzést kapott, és a szomszédja talált rá a kertben. Már csak a csoport negyedik tagja, S. Sándor van életben, aki azonban elérhetetlen. A filmben egyébként látható egy kép egy kanálról, aminek a fotóját Vári özvegyétől kapta meg Dézsy Zoltán. S ami akár a Seuso-kincsekhez is tartozhat. Nádorfi Gabriella, az est házigazdája szerint a fotón látható kanál formailag stimmel. A római koros régész azt is megjegyezte, hogy szívesen venné szemügyre. Az oknyomozó riporter pedig megerősítette, hogy a kanál itt van Magyarországon.
Mínusz hetedik szint a Kremlben és más legendák
„Vegyük azt, hogy ez egy legenda!” – vezette fel a történetet Dézsy Zoltán. – „Nem véletlenül nincs benne a filmben, de a történet attól még akár hiteles lehet, és kifejezetten elgondolkodtató: A Kremlben a mínusz hetedik szinten van egy osztály, ahol mérhetetlenül sok kincset halmoztak fel. Többek között amit a németek összeharácsoltak Nyugat-Európából, azt a szovjetek elvitték Moszkvába. Majd a szovjet csapatok itt tartózkodó tagjai ezt tovább gyarapították, és olyan gyűjtemény áll össze, hogy megrengetné a kulturális világot. És hát ott van ez a három ember, akik azért jártak ki állandóan Moszkvába, hogy ezt feltérképezzék, és negyedik társuk is ezen dolgozott. Ők tudták, hogy túl sokat tudni nem egészséges. Maradjunk ennél a megfogalmazásnál. Van egy furcsasága a sorsnak, hogy sok a rejtélyes haláleset, ami így vagy úgy, de a Seuso-kincshez köthető. Nemcsak Sümegh József öngyilkosságnak beállított halálesetéről tudunk, de ott van a polgárdi Brizs Károly is, aki a hetvenes években szintén sorkatona volt, és az ő halálát is öngyilkosságként tálalták. Később a testvére keresett meg, a Seuso II.-ben az ő történetét is megismerhetik.” – összegezte Dézsy.
Hány tárgy lehet még itthon?
Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, így természetesen az est során többen is kíváncsiak voltak az oknyomozó riporter véleményére. Azt ugyanis pontosan nem lehet tudni a mai napig sem, hogy hány tárgyból állhat a Seuso-kincsként ismertté vált leletegyüttes. Dézsy Zoltán biztos benne, hogy Magyarországon vannak még a kincshez tartozó darabok: „Volt az a bizonyos Katinkánk, aki itt élt, és annak idején fuvarozta Sümegh Józsefet. Az ő elmondása szerint is több mindenről tudunk. Ő sajnos egy betegség miatt elhalálozott. Azt gondolom, hogy Sümegh egykori tanáránál, Födelmesinél bizonyosan volt tárgy. Arról is hallhattunk, hogy a Jóska apja ivott, és volt, amikor tárgyakkal fizetett. Arról is lehet tudni, hogy Sümegh Jóska is rejtett el további tárgyakat. Én úgy saccolom, hogy húsz-huszonkét tárgy lehet még Magyarországon. Emellett a föld is rejthet további kincseket.”
S hogy érdemes-e a harmadik részbe belevágni? Nos, erre így reagált Dézsy: „Ez nemcsak egy film, ez egy ügy. A mi ügyünk. Sokan tesznek érte a saját területükön, mert fontos elmondani, hogy a kinccsel kapcsolatos témát napirenden kell tartani. Csak a nyilvánosság az, ami segíthet. A harmadik részt ilyen formában nem készítem el. Hozzá fogok még forgatni, mert biztos vagyok benne, hogy lesz még további fejlemény. Meggyőződésem, hogy a Seuso nem egy kudarc, hanem egy sikertörténet. Van esély!”
Egy biztos: a történetet folytatjuk.
A Seuso kedd során rögzített felvételt november elsején 20 óra 20 perctől láthatják a Fehérvár Televízióban!
