Amikor apából előbújik a kreatív gyerkőc énje: LEGO
Amikor apából előbújik a kreatív gyerkőc énje: LEGO
Amikor apából előbújik a kreatív gyerkőc énje: LEGOJönnek az ötletek, a kihívások és a LEGO-kockákból életre kelnek a tévében látott mesék életképei és szereplői, de időnként még a mindennapi valóság is beleszövődik a történetbe. Így épült meg nálunk például a Vörösmarty Rádió Panoráma Stúdiója is. Azt nem magyarázom, hogy maga a LEGO mennyire jó játék, mert napestig sorolhatnám az előnyeit, míg hátránya talán csak annyi, hogy ha pacsker nélkül rálépünk, akkor azt egy darabig emlegetjük. Aki életében már legózott is kicsikét, pontosan tudja, miről beszélek.
Amikor egy meghatározó hétköznapi élmény megelevenedik a LEGO-ban: Vörösmarty Rádió Panoráma Stúdió
A hétvégén volt szerencsénk meglátogatni a a Hiemer-házban tartott LEGO kiállítást és bár a gyerkőcökkel együtt én is LEGO-fan vagyok, mindig rá tudok csodálkozni, hogy mennyire végtelen a lehetőségek tárháza. Szinte csak a kreativitásunk, no meg a bankszámlánk szab határt a lehetséges ötleteknek. Bevallom, gyermekeim négyszer, de lehet, hogy ötször is végigjárták a kiállított terepasztalokon megelevenedő LEGO-várost. Én a végére már kicsit kezdtem is unni a dolgot, mikor előkerült az a talán Claas márkájú, teljesen élethű, méretarányos és még ráadásul távirányításos traktor, melyen megakadt a tekintetem. Igazi, mindkét tengelyén kormányozható, a vezető fülkéje – akárcsak az igazinak – motoros mechanika által vezérelhetően megfordítható, nagyon szuper, igazi apa-LEGO. Nem volt kétséges, ez már nem a gyerkőc-LEGO, hanem a nagyfiúknak kitalált, komoly gondolkodást és fizikai ismereteket is megkövetelő, technikai ismereteket elmélyítő darab.
Igazi konstrukciós remekmű: méretarányos, működő LEGO Claas Trac VC traktor
Az én gyermekkoromban talán még nem is voltak ilyen mechanikus legók. Bárcsak lettek volna, akkor most nem csak az űrhajós, meg a városos készleteket tudnám előkeresni a régi játékaim közül. De nem volt. Azonban az elgondolkodtató és rettentően előremutató, hogy a LEGO hol tart manapság. Nem a céget szeretném fényezni, erre nincs is szüksége, hiszen abban minden szülő és pedagógus egyetért, hogy kiváló készségfejlesztő játék. Sokkal inkább arra fókuszálnék, hogy a márka születése óta (1932) hová is jutott és az idők változásával mennyire le bírta követni azt a társadalmi és technikai fejlődéstörténetet, melyről világunk szól. A LEGO már évek óta nem csak arról szól, hogy a kis kockákat egymásra építgetjük. Persze működik még ez, de a modern idők modern gondolkodása és a technika fejlődése betört a LEGO világába is. Nem is akárhogy. Manapság már olyan szettek készülnek, melyekből a technológiai világ alapjait tudják gyermekeink elsajátítani. És ez az a pont, ahol a legóra már nem csak játékként, hanem oktatóeszközként is gondolhatunk.
Építsünk LEGO-robotot!
Nem csak a fent említett, engem ámulatba ejtő trakesz az egyetlen a LEGO palettáján, amely a Technic vonalat képviseli. Egyre több olyan szett jelenik meg a kínálatban, melyek gondolkodást és logikát igényelnek és összeépítésük során nem csak a játék örömét adják, hanem azt a tudást is, mellyel a már nagyobb gyermekek nagyszerűen megérthetik például, hogy az autó kereke miként kormányozható, mik azok a hajtás tengelyek, áttételek, fogaskerekek. És ez még nem minden, mert a LEGO felismerte a modern világ kihívását és már a robotika világában is megvetette a lábát. A Mindstorms, mely már a harmadik generációját éli, egy olyan speciális területe a legónak, ahol a diákok a robotok működését, hatékonyságát, programozhatóságát ismerhetik meg. Az összetett feladatok megoldása során szinte csak a logika és a kreativitás szab határt a LEGO-robotokkal elvégeztethető feladatoknak.
Az 1998-ban debütált Mindstorms-szériával a LEGO a programozható robottechnológia alapjait csomagolta játékos formába. Jelenleg már a harmadik generációs Mindstorms EV3 család fut, mely még sokkal fejlettebb, mint elődei.
Segítségével gyerekek új generációi és még annál is több felnőtt mélyedhet el a robotika rejtelmeiben, hiszen olyan mozgó robotokat kreálhatnak akár számítógép nélkül is, amik a kibontástól és az összerakás kezdetétől számított fél órán belül már mozognak és követik az utasításokat. Ebben a segítségükre vannak az új sorozathoz tervezett szenzorok, köztük érintésérzékeny darabok, infravörös érzékelők, színérzékelők és az “intelligens brick” nevű programozható irányítópanelek. Egyszerűbb parancsok a paneleken közvetlenül is beállíthatók, bonyolultabb programozáshoz azonban már szükség lesz egy számítógépre.
A legújabb modellek már érzékelik, ha kézzel suhintunk egyet előttük, kikerülnek akadályokat és újraterveznek útvonalakat, ráböknek arra a színű tárgyra, amire beprogramoztuk: mindez csak pár példa a beállítható parancsok közül, a lehetőségek gyakorlatilag végtelenek.
Minden EV3-as brick-ben egy ARM9-es processzor és 64 MB-os RAM bújik meg, van bennük SD-kártyafoglalat a meglévő 16MB-os flash memória mellé, operációs rendszerként Linux-ot használnak, csatlakozási lehetőségekben pedig ismerik a wi-fit és Bluetooth 2.1-et is. USB 2.0-s csatlakozójuk mellett még négy másik port áll rendelkezésre, a legjobb pedig az, hogy iOS-szel és Androiddal is kompatibilisek, ami megnyitja az utat az okostelefonok és tabletek előtt. Az ehhez szükséges alkalmazások már elérhetők.
És hogy mennyire nem csak játék a LEGO robotizált verziója, azt jól mutatja az is, hogy egyetemi szinten is használják és oktatják, sőt Fehérváron az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán már előadást is tartottak a robotika témájában, melynek kiemelt szereplője volt a LEGO Mindstorms. Így aztán nyugodtan kijelenthetjük, hogy a LEGO-robotok már sokkal inkább oktatási segédletek, tanulást segítő játékos eszközök, mintsem egyszerű építőkockás játékok.
