Nemcsak a napfény, a naptej is károsíthatja a bőrt?
Nemcsak a napfény, a naptej is károsíthatja a bőrt?
Nemcsak a napfény, a naptej is károsíthatja a bőrt?Tény, hogy napfény nélkül nincs élet a Földön. Szerepe van a D-vitamin-képzésben, ezáltal erősíti a csontokat és a kedélyállapotunkra is hatással van. Azonban ma már azt is tudjuk, hogy a környezet károsításának köszönhetően sérült az ózonréteg, és a napsugarak sokkal nagyobb kárt tehetnek a bőrünkben, mint régen. Manapság már jobban figyelünk, hogy a déli órákban ne tartózkodjunk a napon, de legalábbis hordjunk valamilyen fejfedőt. Igyekszünk olyan napvédő készítményt választani, mely az UV-B mellett a bőr mélyebb rétegeibe hatoló UV-A-sugarak ellen is véd. És persze próbálunk mértékletesen napozni, ahogyan mindez az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában is áll.
Mivel a szoláriumok csak a bőrfelszín barnulásáért felelős UV-B-sugarakat alkalmazzák, tévedés azt hinnünk, hogy ha szép "szolibarna" a bőrünk, akkor már nem éghetünk le a strandon. Felelősségteljesen kenjük is magunkat szófogadóan, én konkrétan a lányomat csecsemőkora óta áprilistól októberig minden alkalommal bekenem, ha kimegyünk a szabadba. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mit kenünk magunkra. Lehet, hogy éppen azzal tesszük a legnagyobb kárt a bőrünkben, amivel védeni szeretnénk?
Köteteket lehetne teleírni azzal, hogyan károsítják a különböző vegyszerek az egészségünket. Körülvesznek bennünket a levegőben, a ruháinkon, bútorainkon az ételeinkben és a kozmetikumokban is. Erről szól például A vegyszerek átka: Ellopott jövőnk című megrázó könyv is. Egyre többen igyekeznek azonban ezeket a veszélyeket tudatosan felismerve elkerülni, illetve a szülők egymás figyelmét is felhívni arra, hogy vigyázzunk jobban a saját, és gyerekeink egészségére is. Például ezzel a videóval:
Ha próbálunk egy kicsit is tudatosak lenni ebben a kérdésben, alaposan elolvassuk, milyen összetevőkből is áll az adott termék. Csakhogy ezzel nem megyünk sokra, ha halvány fogalmunk sincs arról, hogy mit is jelentenek az ott leírt idegen szavak. Melyik káros és melyik nem? Ebben lehet segítségünkre például a kremmania.hu. Ha beírod egy konkrét termék nevét, nem csak azt láthatod, milyen összetevőkből áll, de színkódok jelölik azt is, hogy melyik mennyire káros hatású. Ha pedig az összetevő neve fölé húzod az egered kurzorját, egy kis felugró ablakban elolvashatod az adott anyag részletes leírását. Ha túl sok piros pöttyöt látsz a leírásban, az nem túl biztató. A legkárosabb alkotórészek közé tartoznak az illatanyagok, melyektől ugyan kellemes parfümfelhőt húzol magad után a strandon, viszont felerősíthetik a bőröd allergiás reakcióit is. (És nem mellesleg ellepnek a hangyák és a darazsak is...)
Kíváncsiságból le is teszteltem a kislányom naptejét az említett oldalon. Az eredményt itt láthatod. Nem is olyan rossz, egész sok a zöld pötty, és nincs egyetlen piros sem. De azért látok itt olyan anyagot is, amit konkrétan tisztítószerként írnak le...
"A fényvédőknek két alapvető csoportja van. Egyik a fizikai fényvédők, melyek visszaverik a napsugarakat a bőrünkről. A leggyakoribb fizikai fényvédők a titán-dioxid (titanium dioxide) és a cink-oxid, amelyek lényegében nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőr felszínén maradva verik vissza/szórják szét a napsugarakat. A fizikai fényvédők az UV-A- és az UV-B-sugarak ellen is védenek, hátrányuk viszont, hogy kozmetikailag „kellemetlenek” (fehér réteget hagynak az arcon). A másik csoport a kémiai fényvédőké, melyek elnyelik az UV-sugarakat. A kémiai fényvédők általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is, ezért kisgyerekeknek a fizikai fényvédők az ajánlottak. A kémiai fényvédők egy része az UV-sugarak hatására lebomlik. Mivel a fizikai fényvédők könnyen lekopnak a bőrről, a kémiaiak pedig UV-fény hatására lebomlanak, hosszabb napon tartózkodás esetén ajánlatos 2 óránként újra kenni a fényvédőt." – foglalja össze a kremmania.hu a a smartskincare.com-ra hivatkozva.
És mik lehetnek az úgynevezett zöld alternatívák? Például a kakaóvaj vagy a kókuszolaj, a méhviasz megfelelő alapanyag lehet egy krém kikeveréséhez. Ehhez adhatunk különféle jó minőségű illóolajokat, mint a sárgarépaolaj vagy a levendulaolaj. A sárgarépa egyébként elrágcsálva is segíthet abban, hogy a leégés helyett a bőrünk inkább csak barnuljon. A tudatosvasarlo.hu-n találhatunk házi recepteket a különféle kozmetikumokra, illetve itt is. Viszont ha házilag gyártunk naptejet, fogalmunk sem lesz annak fényvédő erejéről. Biztosra tehát igazából sosem mehetünk, szó szerint a saját bőrünkön kell tapasztalatot szereznünk. De a címkét azért mindig olvassuk el!
