Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?
Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?
Miért kerüli el szinte minden vihar Fehérvárt?Jogos hát a kérdés, hogy ez valami véletlen, vagy van tudományos magyarázata? Netán Fehérvár a csapadékok bermuda háromszöge, hogy itt minden eső és hóesés eltűnik? Kérdésünkkel megkerestük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, ahol Molnár László meteorológus, azt válaszolta, nem szokatlan, hogy mi így látjuk a dolgokat.
„Sokan vannak ezzel a kérdéssel így. Látják, hogy másutt esik, náluk pedig nem. Egy zivatar 8-13 kilométer magas, egy ekkora objektumot nyílt terepen akár 200 km távolságból is láthatunk. Ebből az következik, hogy sokkal többen látják azt, hogy másutt esik, mint akik a zivatarfelhő alatt vannak és náluk tényleg esik.”
Magyarország domborzati térképe (kép: esdac.jrc.ec.europa.eu)
Te tudtad, hogy Fehérvár az Alföldön van? Mert ez a tény állítólag több időjárási jelenségre is magyarázatot ad. Ilyen például a hóesés, vagy nem esés.
„A nevezetes januári hóesésből valóban Fejér és Tolna megye maradt ki (pontosabban esett a hó ezeken a területeken is, átmenetileg kifehéredett a táj, de még aznap elolvadt a meleg talajfelszín miatt) – hangsúlyozza a szakember. A legkevesebb havas nap az Alföldön van, amelynek Székesfehérvár is része, így nagyobb az esély arra, hogy kimaradjon egy havazásból, mint Somogy vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Egyébként a meteorológus azt mondja, nincs szignifikáns különbség Budapest és Székesfehérvár éves átlagos csapadékmennyisége között. Budapest magasabban fekvő területein több esik, de a pesti oldal adatai megegyezők Fehérváréval. Van viszont abban, hogy az országban hogyan „észlelődik” és „tálalódik” az eső.
Különleges, úgynevezett mammatus felhő Fehérvár felett 2017. április 4-én (Fotó: Horváth Reni)
„Vegyük a média hatását: Egy zivatarnak különös hírértéke van, ha az Budapesten okoz esőzést, 2 millió ember életét befolyásolva. Továbbá ott a koncentrált ingó és ingatlanvagyon miatt nagyobb károkat tud okozni egy ilyen vihar (Budapestnek is csak egy részét érintette a csapadék, a déli kerületekben alig hullott csapadék aznap) - mondja a meteorológus.
Székesfehérváron alig százezren élnek, sőt, ha a Hortobágyon történik hasonló zivatar (márpedig ott is szokott lenni szinte ugyanilyen gyakorisággal) egy hírportálon sem születik belőle cikk.”
Tornádó Székesfehérvár térségében 2017. május 15-én (kép: idokep.hu/Tatár András)
Szóval a mi felhőink, legyenek bármily különlegesek, másoknak az ingerküszöbéig sem jutnak el. Talán ha a múltkori tornádó felkapott volna egy tehenet. Esetleg vonatot…
DE
Ugyanezt a kérdés feltettük a fehérvári Morvai Lászlónak, akinek negyedszázada egyik legfőbb hobbija a meteorológia. Székesfehérváron 3 helyen, Szárazréten, Maroshegyen és a Palotavárosban gyűjti a csapadékadatokat, amelyeket a szekesfehervarcsapadekadatok.freewb.hu weboldalon közzé is tesz. Ő természetesen azért egy kicsit szabadabban fogalmazhat, mint a hivatásos szakember.
„Az én sokéves megfigyeléseim alapján valóban vannak igen furcsa és némely esetben a nálam hozzáértőbb szakemberek által is nehezen, vagy meg sem magyarázható esetek. Csak egy ilyet hadd említsek meg. Múlt nyáron egyik este egy jól fejlett szupercella tarolta le a Balaton majd 2/3-át, majd anélkül, hogy erejéből vesztett volna Fehérvár határáig, ahogy mi mondtuk a "FEHÉRVÁR KEZDETE" jelzőtábláig jutott, ahol szépen 2 részre szakadt és délről meg északról megkerülte a várost. De ez nem volt elég, a város közigazgatási határát elhagyva ismét egyesültek a cellák és Budapestig jutva jéggel, széllel, villámokkal taroltak. A jelenség oka máig tisztázatlan.”
De azt azért Morvai László hozzáteszi, hogy „annyit azért teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy nem egy konkrét ok miatt kerülnek el bennünket gyakrabban a viharok, nagy havazások (szerencsére a pusztító jégesők is)”.Ebből persze mi arra következtetünk, hogy fehérváriként ő is hasonlóan érzi ezt az elkerülős dolgot, mint mi.
„Olyan időjárási helyzetekben mint 23-án is volt, nehezen követhető folyamatok határozták meg, hogy hol, mikor, mekkora zivatar pattan ki, mennyi csapadék hullik le adott területen. A légköri folyamatokra természetesen hatással van az adott hely földrajzi környezete, a kisebb-nagyobb hegyek, dombok, vízfelületek, a talaj növényzete, anyaga, beépítettsége, stb…de konkrét összefüggés szerencsés esetben is csak legfeljebb egy adott eseményre állapítható meg. Nem mondhatjuk tehát, hogy a Móri-árok mint szélcsatorna rendszerint felhőoszlató, kiszárító hatású lenne - de van mikor emiatt marad el nagyobb eső... Nem mondhatjuk ki a Vértes, szárító hatását sem, ahogy a város termelte meleg levegőnek is csak némely meteorológiai helyzetben lehet döntő szerepe.”
Na legalább valamit megtudtunk: azért csak van olyan dolog Fehérváron vagy a környékén, ami hatással van a viharokra. De ahogy Morvai László fogalmaz, az utóbbi pár évben már a klímaváltozás számlájára is írhatók a nagy viharok, amikből azért néhanapján Fehérvárnak is kijut.
Nyári vihar 2016-ban (fotó: Horváth Reni)
„Véleményem szerint a klímaváltozás miatt gyakrabban tolódnak tőlünk keletebbre azok a légköri pályák, amelyek mentén intenzív csapadékgócok alakulnak ki és ezeket még tovább erősítik a terület földrajzi sajátosságai (pl.: a Budapestet ölelő hegyek emelő hatása vagy az alföldi erőteljesebb meleg feláramlások). Ezért gyakoribbak lehetnek pl. ott a viharos események, felhőszakadások. Fehérváron, az elmúlt évtizedek során végbemenő klímaváltozás és az eleve kedvezőtlenebb földrajzi helyzet (gyakrabban alakulnak ki olyan légáramlatok, amelyek oszlatják, "eltolják" a felhőket) miatt ritkábbá váltak ugyan, de azért a város kisebb részét érintően minden évben előfordulnak heves időjárási események.”
