Higgy nekünk! Most nincs lehetetlenHiggy nekünk! Most nincs lehetetlen
A Szent Iván éj jelentősége már a neolitikus korban is megmutatkozott, a Föld és az Ég nászának tartották ezt az éjszakát. A kereszténység előtti időkben úgy vélték, hogy a világosság és a sötétség örökös küzdelmében ezen az éjszakán – még ha csak pár órára is – de győz a világosság. Diadala pedig megszabadítja az embereket a sötétségtől és a vele járó rontó hatásoktól.
A kereszténység korában a Nap motívumát ugyan elhagyták, de jelentősége megmaradt, Keresztelő Szent János neve vált fontossá.
Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjátéka erről a varázslatos éjszakáról szól
Bár a különböző korok más és más értelmezéssel ruházták fel Szent Iván éjszakáját, napjainkban sem marad el az ünneplése. Európa szerte fesztiválokkal, kulturális programokkal, örömtüzek gyújtásával üdvözlik az év legrövidebb éjszakáját, a nyári napfordulót. A portugáliai Lisszabonban például 200-300 szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent, bizakodva a soha véget nem érő boldogságban.
Hazánkban 2001 óta töretlen az érdeklődés a Múzeumok Éjszakája országos programsorozat eseményei iránt, amikor is a különböző kiállítások naplemente után is tárt kapukkal várják a látogatókat. Televíziós kollégáinkkal együtt kíváncsiak voltunk arra, hogy a fehérváriak tulajdonítanak-e bármiféle jelentőségeket ennek a misztériumokkal telített, különleges éjszakának. Szakértőnk, egy jósnő pedig lépésről lépésre azt is megosztotta velünk, hogyan válhatnak valósággá az ekkor elrebegett kívánságok.