Segítség, felvettek! Tippek leendő egyetemistáknakSegítség, felvettek! Tippek leendő egyetemistáknak
Az érettségi bizonyítványok megkaparintása után biztosan ti is túl vagytok már a pontszámító kalkulátor izzításán, esélylatolgatás céljából, és az elmúlt évek ponthatárai alapján nagyjából levontátok az óvatos következtetéseket. De az igazi szembesítésre egészen szerda estig várni kell.
Én már túl vagyok az egyetem (ELTE) első évén, de a szerkesztőségben nyári gyakorlatot töltő Jandó Erik sorsa csak szerda este dől el (szorítok neked Erik!). Mivel jól tudjuk, hogy ebben az időszakban könnyen kitörhet a pánik, igyekszünk segítséget nyújtani azzal, hogy listázzuk az Erikben felmerült legfontosabb kérdéseket, és mellékeljük hozzájuk válaszokat.
Először is, nyugodjatok meg, hiszen rajtatok már semmi sem múlik, maximum az, hogy hol és hogyan várjátok a ponthatárok kihirdetését.
Jöjjön egy kis gyorstalpaló a ponthirdetéshez! Sokan kedvelik a Pont Ott Partit, ahol szerda este nyolckor a többi sorstárssal együtt lehet lélegzetvisszafojtva szurkolni – elsősorban magatokért. Ha jobban szeretnétek egyedül, külső szemlélők nélkül izgulni, akkor a szobába bezárkózva is nézhettek farkasszemet a különböző internetes portálokkal. Amennyiben megadtátok a felvételi eljárás során a telefonszámotokat, akkor bizony jó, ha kéznél van a mobil – bár ezt a mi korosztályunknak nem nagyon kell mondani –, ugyanis ezen érkezhet a sorsdöntő sms.
Sikeres volt a felvételitek? Jöhet az egyetem! (forrás:eduline.hu)
Ha kiderült, aminek ki kell, indulhat a családi körtelefon, elsőként persze én is az anyukámat hívtam fel. Második feladat: Facebook – a tanulmányaitokra vonatkozó adatok azonnali frissítése. Tipikus, hogy legalább olyan nagy vehemenciával osztjuk meg a státuszváltozást, mint amikor a fesztiválozós képeinket töltjük fel a közösségi hálóra.
Persze akkor sem kell megijedni, ha nem kerültetek be sehova. Ilyenkor még ott a – várhatóan augusztusi – pótfelvételi, amire azok is jelentkezhetnek, akik a rendes felvételi eljárásban nem vettek részt, de mostanra meggondolták magukat a továbbtanulást illetően. Figyelem, ekkor már csak egyetlen szakot lehet megjelölni!
Miután lehiggadtatok a hirtelen jött felvételi sokkból, jöhet a következő lépés. Várjunk csak... Mi egyáltalán a következő lépés?
A válasz: ahány egyetem, annyiféle megoldás. A felsőoktatási intézmények általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetését követően minden gólyának küldenek egy tájékoztató e-mailt, amelyben leírják a legfontosabb teendőket. Ilyen például az adategyeztetés, amikor olyan adatokat kell megadni, mint a TAJ-szám, a lakcím és egyéb személyazonosításhoz szükséges információk.
Bár még nem olyan sürgős, de az előrelátó egyetemista (aki ugye már június óta érett) jobb, ha minél előbb túlesik a diákigazolvány igénylésén. Ami pedig talán még ezeknél is jelentősebb, megismerkedhettek a Neptunnal, hiszen ilyenkor kapjátok meg az egyetemi tanulmányaitokat végigkísérő Neptun-kódot. Ez a felület lesz az, ahol zajlik majd a tárgy- és vizsgafelvétel. A Neptun megérne egy külön misét, így előre csak annyit üzenek ezzel kapcsolatban mindenkinek: soha ne hagyjon el benneteket a remény!
Hamarosan a gólyák is érteni fogják a fenti képet, hiszen a Neptun minden egyetemista ősi ellensége életében nagy szerepet játszik.
(forrás:memecrunch.com)
Ha az adminisztrációs részen túlestetek, jöhet az, ami talán az egyetemistává válás folyamatának egyik első lépése. Legtöbben - leszámítva a szerencsés kivételeket - ugyanis a jelenlegi lakóhelyüket elhagyva egy másik városba költöznek tanulmányaik miatt. Ekkor el kell döntenetek egy nagyon fontos kérdést: albérlet vagy kollégium? Ha csak azt nézitek, melyik a könnyebb, akkor azzal nem kerültök sokkal előrébb. A kollégiumi jelentkezés ugyanis legalább olyan bonyolult, mint az albérletkeresés.
A kollégiumi jelentkezés procedúrája egyetemenként (ELTE, Corvinus, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, BME) eltérő lehet, így célszerű az intézmények honlapját végigböngészni, hiszen itt találhatjátok meg a pontos információkat. Jó azonban előre felkészülni arra, hogy a jelentkezéskor általában kérik az érettségi bizonyítványok másolatát, a szülők jövedelemigazolását, adott esetben a hátrányos helyzetet igazoló dokumentumot. Számít továbbá az egyetem és a lakóhely távolsága, valamint a testvérek száma. Érdemes minél korábban tájékozódni a lehetőségeitekről, hiszen a kollégiumi férőhelyek száma a legtöbb helyen meglehetősen korlátozott, és a jelentkezési határidő is sokszor elég szoros.
Inkább albérletben laknátok? A következőket nem azért írom, hogy elrontsam a kedveteket, hanem saját tapasztalataimból okulva. Pesten jobb, ha felkészültök arra, hogy nagyjából lehetetlen küldetésbe fogtok. Érdemes tisztázni, hogy kivel és milyen körülmények között lenne ideális együtt lakni, és ennek megfelelően felkutatni a lehetőségeket. Egy pillanatra se álmodozzatok arról, hogy pontosan olyan albérletre bukkantok, amilyenre mindig is vágytatok, mert sajnos általában lejjebb kell adni az elképzeléseitekből.
Pécsen, Szegeden, Győrben állítólag valamivel egyszerűbb albérletet találni, de azért így sem lesz egy leányálom. Nem csak az albérletbe költözés, de maga az egyetem sem olcsó mulatság. Az önköltséges képzésben résztvevő hallgatók gyakran fordulnak a diákhitel nyújtotta lehetőségekhez, hiszen nem csak a tandíj, de a tankönyvek is hatalmas anyagi megterhelést jelenthetnek.
A felsőoktatás világába csöppenve sokszor elveszettnek érezhetjük magunkat. /Fogalmam sincs, hogy mit csinálok/
(forrás: quickmeme.com)
Összességében azt tanácsolom, hogy aki költözésre adja a fejét, alaposan fontolja meg hosszú távú terveit. Könnyen előfordulhat, hogy az egyetem első néhány hónapjában elszámoljátok magatokat. Buli bulit követ, hiszen sok egyetemen nem túl húzós a szorgalmi időszak (ez mondjuk az orvosi és a jogi karról biztosan nem mondható el), de aztán érkezik a december és a vizsgaidőszak. Az ínséges és megrázkódtatásokkal teli hetek alatt teljesen más dimenzióba vált az egyetemista lét. Jobb, ha a napi 9-10 órás tanulás közben senki nem zavar titeket a felkészülésben.
Íme néhány kérdés, amit tegyetek fel magatoknak mielőtt beadnátok a kollégiumi jelentkezést:
- Tudok úgy aludni, hogy egy szobával arrébb valaki Metallica számokat hallgat?
- Kibírom, hogy másokkal közös konyhát/fürdőszobát kell használnom?
- El tudom viselni a szűkebb privát szférát?
Ezek voltak azok a létfontosságú elintézendők, amelyek segítenek abban, hogy átlépjetek a lelki felkészülés stádiumába. Fősulira/egyetemre menni tényleg nagy dolog, sok mindent megváltoztat. Ez elég klisésen hangzik, de igaz. A legjelentősebb változás az eddigi életeteket befolyásoló személyek tekintetében történik.
A középiskolai társak, barátok a szélrózsa minden irányába indulnak, ritkán kerülnek ugyanazon egyetem ugyanazon karára. Nehéz azoktól elszakadni, akikkel négy, hat, nyolc éven át minden hétköznapot együtt töltöttünk. A következő megjegyzés biztos furcsán hangzik, de bizony a szülők, testvérek is hiányozni fognak ám egy idő után. A legrosszabb talán az, hogy otthonról elköltözve szembesülni kell azzal, hogy milyen nehéz a kötelezettségekkel összehangolni a főzést, mosást, takarítást, vasalást.
Az hogy leérettségiztünk, nem jelenti azt,hogy kész felnőtté váltunk. /Nem akarok felnőtt lenni/
(forrás: teefury.com)
Megkérdezve egy jelenlegi egyetemistát, biztosan hallani fogjátok tőle a közösség fontosságának meghatározó szerepét. Nekem például azt mondták a felsőbb évesek, hogy a túlélés kulcsa a kapcsolati tőke. Nem kell tehát aggódnia egy gólyának sem, hiszen a hallgatók ösztönösen – bár máshogy, mint a középiskolában – közelednek egymás felé, legjobb példa erre a különböző diákkörök népszerűsége.
A zöldfülűek életének egyik legjelentősebb szakasza a gólyatábor (már amelyik szakon van ilyen), ahol leendő kartársakkal lehet megismerkedni egy több napon átívelő közös programsorozat keretében. Természetesen a táborról is szokás e-mailben tájékoztatni a leendő hallgatókat. Az elsősök mindennapjait szinte minden egyetemen felsőbb éves mentorok/instruktorok segítik, akikhez megéri bizalommal fordulni, hiszen ők már saját bőrükön tapasztalták meg az egyetemi élet előnyeit és hátrányait
Hozzátenném, hogy az egyetem alapvetően az oktatás fellegvára, ahol aztán tényleg nincs laca-faca, elég szigorúan kérik számon a tananyagot. A szorgalmi időszakban persze vannak előadások és szemináriumok, de a munka oroszlánrészét egyedül kell elvégezni. Nincs ott az osztályfőnök, hogy ezerszer is szájba rágjon mindent. Itt a hallgató van, a könyvek, a jegyzetek és a vizsga.
Az Éhezők Viadalának egyetemi megfelelője a vizsgaidőszak. (forrás: memegenerator.net)
Az osztályozás tekintetében még az olyan maximalistákat, mint amilyen én is vagyok, arra intenék, hogy fogadják meg az egyetemisták egyik aranyszabályát: a kettesnél nincs jobb jegy, csak szebb! Ezzel persze senkit nem akarok lustálkodásra ösztönözni, hiszen kettesekkel nehezen lehet ösztöndíjat vagy tanulmányi támogatást szerezni.
Az értékeléshez kapcsolódóan csak említés szintjén ejtek szót az ösztöndíjakról és egyéb támogatásokról, hiszen ezeknek az útvesztője még a legrutinosabb és minden hájjal megkent egyetemistáknak is fejtörést okoz.
Ez lenne hát az útravaló azoknak, akik szerda este tudják meg a felvételi eredményüket. Legyetek büszkék arra, hogy felvettek titeket egy egyetemre/főiskolára, hiszen ez az elmúlt év(ek) során befektetett munkátok igazi eredménye!