A képmutatás ünnepe: 20 éves a magyar kereskedelmi televíziózásA képmutatás ünnepe: 20 éves a magyar kereskedelmi televíziózás
A rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy egyszer majd magyar csatornákon is olyan és annyi mosópor-reklám megy majd, mint a már akkor itthon is fogható Sat1-en vagy Pro7-en. Addig a magyar ember zömmel ilyesmiket látott a királyi tévé reklámblokkjaiban:
Miközben az ember a német csatornákon titokban nézte a szombat esti bőrgatyás viccespornót, kicsit talán jobban izgult a kereskedelmi szünetekben elhelyezett reklámokra és az ott látható nyugati termékekre. Közülük néhány annyira beégett az agyakba, hogy még ma sem feledjük őket.
"Haribo macht kinder froh und erwachsene ebenso!"
Az, hogy ez a vidám kis rímecske valójában mit is jelent, csak néhány évvel később, a sokadik németóra után derült ki (A Haribo boldoggá teszi a gyerekeket és a szüleiket is!). Ugyancsak ezekben a reklámblokkokban ismerkedhettünk meg Ronald McDonalddal, a McDonald's bohócával, a Balisto csokival, a Milka tehénnel és az azóta rendszerváltott életünk mára már megannyi teljesen hétköznapi szereplőjével.
De 1997. október 4-én reggel azon túl, hogy egy új nap, egy új korszak is köszöntött az országra: elindult a tv2, az első országosan sugárzó kereskedelmi televízió.
Három nappal később az RTL Klub is megkezdte a sugárzást. Igaz, ők előbb egy kísérleti adással indultak, a hivatalos első napot október 27-re tették. Addig azonban egy ország ismerte meg Szalai Mónikát, aki később váltott Pokrivtsákra. A hölgy azóta szőrén-szálán eltűnt a magyar közéletből és valahol Amerikában tengeti életét férjével.
Nem a tv2 és az RTL Klub voltak azonban Magyarország első magántelevíziói. Az ország első két bevételből élő tévéje, az ATV és a Szív TV 1990-ben indult. Rá egy évre pedig megjelent az első külföldi tulajdonú csatorna, az HBO is. 1993-ban indult az első gyerektévé (Cartoon Network), egy év múlva pedig az a TV3, amit - bár már megszűnt - a mai napig sokan az egyik legjobb magyar kereskedelmi csatornának tartanak, és a tv2-RTL Klub közvetlen elődjének. Az igazi tévébummot azonban minden kétséget kizáróan 1997 hozta el.
A Magyar Televízió heti, havi vagy kéthavi showműsorain szocializálódott 10 milliós tömeg megismerkedett az óránkénti három reklámblokkal, és végre lett értelme a távkapcsolón az 1-es és 2-es gombon kívül a többinek is. A helyzet addig fokozódott, hogy a Statista adatai szerint az átlagmagyar 2015-ben napi 4 óra 53 percet, 2016-ban pedig már 5 óra 7 percet töltött tévézéssel. Még egyszer: naponta. Ezzel az európai listán a harmadik legtöbbet tévéző nemzet vagyunk, a szerbek állnak a második helyen, a románokat pedig gyakorlatilag ki sem lehet robbantani a képernyő előtti fotelből: ők tavaly 5 órát és 22,5 percet nézték a néznivalót.
A kereskedelmi tévéket divat nem szeretni, és mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik egyik csatornát sem nézik, de mégis tudják, hogy éppen mik a legfontosabb történések. A tv2 és az RTL Klub érkezésével ugyanis egy másik iparág is új löketet kapott: az addigi magyar szoftbulvárban megjelentek az új csatornák eleinte ismeretlen arcai, akiket ugyanúgy fel kellett építeni, mint egy akármilyen polcról leemelhető terméket. Magyarország tehát megkapta a saját sztárjait és (végre) megismerkedtünk a celeb kifejezéssel is.
A celebtermelés kezdetben egyik legfontosabb mérföldköve az a Barátok közt lett, mely gyorsan az eleinte a nézettségi versenyben rendre alulmaradó RTL Klub máig emblematikus műsorává vált. A napi szappanopera 1998. október 26-án indult, és egy darabig még együtt futott a Magyar Televízióban mindig csütörtökön jelentkező Szomszédokkal (utóbbiból 1999. december 30-án adták le az utolsó rész). Azóta viszont a Barátok közt a műfaj megkérdőjelezhetetlen egyeduralkodója, hiába volt az elmúlt évtizedek során több próbálkozás is a tv2-nek.
Vetélkedőkben sem volt hiány egyik csatornán sem. Az m1-ről költözött a tv2-re a Szerencsekerék, ezzel Gajdos Tamás és Klausmann Viktor minden lányos anya álma lett, na és persze ne feledkezzünk el a betűforgató jónőkről sem. A műsor összesen 1798 adást élt meg, így búcsúzott 2001 nyarán:
Az RTL Klub talán legismertebb kvízműsora a szintén MTV-s arcként megismert Vágó István nevéhez fűződik. A Legyen Ön is milliomos! magyarországi karrierje 2000. február 29-én kezdődött és több mint hét évig tartott. Az 1073 rész alatt a címhez hűen valóban többen lettek milliomosok és rengeteg paródia készült a játékról. Az egyik legjobban sikerült verzió talán az lett, amikor Darth Vaderrel játszik a műsorvezető:
A jónő-cunami egyik elsője volt és mai napig örökzöldje Erős Antónia. Az RTL híradósa a rövid női frizurák és a cukorbetegek nem hivatalos hazai nagyköveteként köszöntött mindenkit hétköznap esténként 1998 óta.
Persze vicces pillanatok is akadtak bőven. A mára internet klasszikusnak számító "Ez itt a kert" tántorgójáról mindenki döntse el maga, hogy éppen nagy volt a szél, sok volt a pálinka, esetleg a kettő együtt:
Hasonló karriert futott be a Bikicsunáj is, mely az egyik legemlékezetsebb Megasztár-pillanatként vonult be a magyar médiatörténelembe.
És ha már történelem: Szarvas Lászlóra is valószínűleg örökké emlékezni fogunk, ezért:
Végezetül pedig arról a tévés formátumról is ejtsünk pár szót, amiből megjelenése óta nem képes kikecmeregni a magyar televíziózás: a valóságshow. Az első ilyen jellegű műsort a tv2-nek köszönhetjük. A Big Brother első szériája 2002. szeptember 1-jén indult el. A műsort rengetegen nézték, megalázóan verte nézettségben a konkurens csatornán tíz nappal később startoló Való Világ első évadát. A BB1 kiemelkedő és mindenki által várt pillanata volt, hogy lesz-e vajon szex a házban. Lett. De annyira, hogy azon a vasárnapon, amikor Renátó és Évi végül egymáséi lettek, a csatorna hagyományos adásában ezt breaking jellegű hírként kezelték. Amúgy a dolog valahogy így nézett ki:
Azóta viszont a Való Világ tarol nézettségben, már amikor van. A Big Brother második évada nézettségben hatalmas csalódás volt a tv2-nek, 11 évvel később a harmadikat pedig hosszas tervezgetés után végül el sem indították. Ehhez képest az RTL Klub valóságshowja már nyolc évadot élt meg és köszöni szépen, jól van.
A nagy magyar kereskedelmi tévék az elmúlt 20 évben életünk részévé váltak. A közízlés és a közbeszéd formálói, egy-egy társalgásban icebreakerként is lehet egy-egy témához nyúlni, ha éppen nincs jobb ötlet. Más kérdés, hogy mennyire menő vagy sem, ha a televíziós élményeinkről sztorizgatunk...
A kérdés az, hogy mit tartogat ennek a formátumnak a jövő. Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy az internet ezt a médiumot is alaposan megreformálja majd, a Netflix térhódítására nem lehet legyinteni. Az is világosan látszik, hogy a nézők a tematikus csatornákat keresik (filmet a filmes csatornán, sportot a sportoson, híreket a hírekkel foglalkozó tévéken stb.). Ha valami, akkor ez lehet az igazán nagy kihívás a tv2-nek és az RTL Klubnak: a következő 20 évben is megőrizni azt a dominanciát, ami a tévés piacot jellemezte az elmúlt két évtizedben. Na meg persze a nézőket és a reklámbevételeket.