Neked legális vagy lopott a Windowsod?
Neked legális vagy lopott a Windowsod?
Neked legális vagy lopott a Windowsod?Kicsit olyan ez, mint amikor bemegyek az autószalonba, megveszem az autót, majd pedig elvárom az értékesítőtől, hogy tanítson meg autót is vezetni. Vagy tudok jobbat! Megvétel és kipróbálás után vajon visszaküldöm-e a hiper-szuper óriás kijelzős tévét a webáruházba, ha nincs benne adás? Ugye a tévére és a kábeltévé előfizetésre is szinte egyszerre gondolunk, de eltekintve a Telekom szerintem erőszakos, kicsit lenyúlos marketing mániájától, a TV és a kábeltévé előfizetés nem járnak párban. Annak ellenére, hogy egymásra épülő dolgokról beszélünk, attól még nem jár az egyik a másikhoz alapértelmezetten.
Nos, valahogy így van ez a Windows-okkal, az Office-okkal és a többi hasonló szoftverrel is. Az esetek legnagyobb részében külön veszünk számítógépet, notebookot és hozzá operációs rendszert. Legalábbis jó esetben. Mert az esetek egy minimális részében kapunk csak a megvásárolt géphez előtelepített legális Windows-t. A nagyobbik rész pedig az, amikor a hazavitt gépen vagy valami FreeDOS nevű használhatatlan vacak van vagy Linux. A Linux persze tök jó. Az évek során odáig fejlődött, hogy nagyon kezes, szép, használható is és főleg ingyenes. De mégsem Windows, mondják sokan. Ezzel nem szeretnék vitatkozni, szerintem igen is jó alternatíva a Windows-zal szemben.
De hogyan is jutunk a kalóz Windowsig?
A hozzánk szervizbe érkező gépek igen jelentős részén nincs legális Windows. Tapasztalataim alapján a konkurencia is emígy vélekedik, sőt az országos, de még a nemzetközi statisztikák is ezt igazolják vissza. Sajnos. Hogy ez miért van így, az egy jó és fogós kérdés. Nem akarnék belemászni egy gazdasági elemzésbe, főleg, hogy a tendencia nemzetközi, így az, hogy nálunk éppen irreális összegbe kerül (szerintem) az operációs rendszer, de főleg az Office irodai csomag, az csak egy pici geolokális adalék. Bár kétségtelen tény, hogy amikor az ügyfél vesz egy notebookot 110 000,- magyar nemzeti valutáért, akkor majdnem ennyit kell még leszurkolnia, hogy legyen a notebookhoz egy legális operációs rendszere és egy mindenki által ismert, oktatási intézményekben tanított és főleg elvárt Word, Excell, PowerPoint, Outlook.
A jelenlegi piaci árakon a Windows otthoni verziója 30.000,- forint körül áll meg, míg az Office szintén Home & Student csomagja, melyet egy vállalkozás már jogilag nem használhat, 50.000,- forint körül szerezhető be. Ezek csak az otthoni verziók árai. A cégeknek, vállalkozásoknak szánt verziók még ennél is többe kerülnek!
A BSA egy évekkel ezelőtti, akkor még a megfélemlítésen alapuló reklámplakátja - nem biztos, hogy ez a célravezető.
Szóval nehéz dilemma, melynek a másik része az, hogy az emberek nem igazából vannak tisztában azzal, hogy mi is az a szerzői jog, mellyel magyarázzák a szervek a fejünk felett lógó büntetést. Mert hogy a kalóz szoftverek használata, még ha nagyszámú is, de akkor sem legális, sőt büntetendő. Gondolom a szoftverrendőrségről már mindenki hallott. Bár ez sem így van, mert ilyen szerv a világon sincs, sőt még csak a büntetéseket sem a rendőrség osztja. A szoftverrendőrségnek csúfolt intézmény nem más, mint egy szerveződés, melynek a hivatalos neve BSA, azaz Business Software Alliance, melyet azok a szoftverfejlesztő és értékesítő cégek támogatnak, melyek szoftvereivel foglalkozik a szervezet. Tegyük hozzá, nagyon helyesen, csak hát a kommunikáció nem a legjobb - szerintem. Nem biztos, hogy a népeket a bilincses börtönnel kéne riogatni a kalóz szoftver használatával kapcsolatban, és erre sajnos volt sok példa az elmúlt években. Sokkal hatásosabb volna a figyelmet arra felhívni, hogy mennyi előnnyel is járhat a legális verziók használata.
Biztonság és legalitás
Akik nem áldoznak, vagy nem tudnak áldozni a drága legális szoftverek oltárán, ők jellemzően a szomszédtól, vagy az osztálytárstól, ők meg a torrentoldalakról vadásszák össze a szoftverek illegális verzióit, legyen az akár irodai csomag, akár Photoshop vagy főleg a Windows. Az, hogy mennyire nem legális a torrentezés, már nem újdonság. Ellenben azzal sokan nincsenek tisztában, hogy az illegális torrent szervereken fellelhető szoftver verzióknak igen is van biztonsági kockázata. Na, nem abban a tekintetben, hogy lecsap a szoftverrendőrség, hanem abban, hogy a mókolt, különböző programozók által módosított vagyis feltört szoftverek vagy az azokhoz tartozó úgynevezett feltörő alkalmazásoknak nem látunk a lelkébe
Nagyon gyakori, hogy az ilyen programok olyan veszélyforrást hordoznak, melyeket csak hónapokkal később ismerünk meg, amikor már késő, mert feltörték a Gmail vagy Facebook fiókunkat. Persze nem mondom, hogy minden egyes illegális verzióban ilyen fenyegetések vannak, de rettentően gyakori eset. Talán azzal már többen is találkoztak, hogy egy-egy ilyen turpisság után a böngésző kereső motorja hirtelen már nem a Google, hanem egészen más, ismeretlen oldal, vagy hogy böngészés közben állandóan kéretlen oldalak ugrálnak fel. Nos, ezeket a kéretlen dolgokat például így is be lehet szerezni.
A másik rizikó, aki használ feltört szoftvereket az tudja, hogy mostanság a Microsoft úgy próbál meg védekezni az illegális használat ellen, hogy ezeket a fent már említett töréseket a folyamatosan frissülő Windows és Office érzékeli. Ilyenkor aztán jönnek az értesítések az Asztalon, hogy “A Windows ezen példánya nem legális”, sőt az Office esetében még vissza is számol, hogy mennyi időnk van legalizálni a szoftvert. Ezek ellen úgy szoktak ügyeskedni, hogy a feltört szoftverben kikapcsolják a szoftverfrissítési opciókat. Ez egy működő megoldás. Így a Microsoft nem lát rá az eredetiségre. De ennek is megvannak a maga veszélyei. Nem kell messze menni, csak elég a nyáron megjelent egyik zsaroló vírusra gondolni, mely leginkább azokat a gépeket fertőzte, ahol nem volt frissítve a Windows. Tehát maga a szoftverfrissítések lekapcsolása lehet egy kiskapu, ellenben ezzel magunkat tesszük ki további támadási lehetőségnek. A frissítéseknek, melyekről korábban már írtam, az egyik lényege pont az lenne, hogy adott szoftver élettartama alatt a menet közben feltárt hibákat, sebezhetőségeket javítsa. Viszont ha ezeket letiltjuk, akkor ezek a biztonsági frissítések sem lesznek számunkra elérhetőek.
Az már csak hozzáadott értékként jelenik meg, hogy aki a legális, regisztrált verziókat használja, azoknak a forgalmazó folyamatos frissítéseket, újabb verziókat, online támogatást, sőt extra funkciókat is kínál. Ilyen például a Windows 10-ben bevezetett Microsoft Áruház, ahonnan a legális felhasználók ingyenesen tölthetnek le apróbb kiegészítő modulokat a Windowshoz.
Így néz ki a szoftver nyilvántartó adatlap, mellyel minden vállalkozásnak rendelkeznie kell, hogy számítógépein milyen szoftverek vannak telepítve.
Végülis mindenkinek a szíve joga eldönteni, hogy kalózkodik-e vagy sem. De tudjunk róla, hogy lehetnek jogi következményei, nem is kicsik, ha például egy vállalkozás életében nincs rendben a kötelezően szükséges szoftver nyilvántartás. Merthogy van ilyen. Sőt, ezt még szokták is ellenőrizni, no nem a BSA, hanem a NAV.
De igazából odáig kéne eljussunk, hogy nem azért veszünk legális szoftvereket, mert a NAV egy adóellenőrzés során ezt is megnézheti, hanem azért mert a szoftver sem a levegőből jön. Azért egy-egy fejlesztő cég, adott esetben több száz munkatársa éveken át dolgozik, hogy mi elégedettséggel használjuk. Ennek ára van. Akárcsak a bevezetőben említett kábeltévé előfizetésnek. Ha mi nem fizetünk a szoftver használatáért, akkor milyen jogon várjuk el például a Microsofttól, hogy a Windows legyen tökéletes és biztonságos?
