6 évnél régebbi cikk

Régi idők nyarai a Velencei-tó partján
Régi idők nyarai a Velencei-tó partján

Nagyjából 15 kilométerre van a várostól, sokszor mégis inkább az ellenkező irányba indulunk nyáron. Itt az ideje, hogy újra felfedezzük magunknak az ország második legnagyobb állóvizét, a Velencei-tavat. Kezdjük rögtön egy kis történelmi áttekintéssel: megnéztük, hogy a Fortepan archívumában milyen fotókat őriz a tóról.

Egyelőre 49 képet találhatunk a Fortepanon, ha rákeresünk a Velencei-tóra. Néhány további ritkaságra bukkanhatunk még, ha a tó körüli települések neveire szűrünk (pl. Sukoró). A legrégebbi fotó 1924-ben készült, míg az archívum jelenlegi legfiatalabb fotója is már 35 éves: valamikor 1983-ban készítették. Talán nem meglepetés, hogy a képek jelentős része nyáron készült, mégiscsak ez a főszezon a Velencei-tó partján. A manapság már szinte cikinek számító cigaretta akkoriban még menő volt, több fotón is felbukkan, és ha már Velencei-tó, nem maradhat el a hőlégballon, a lángos és a nádasban csónakázás sem. Külön érdekesség a zsidóstrand, amit a II. világháború idején kerítettek el Agárdon.

Időrendi sorrendben haladva ezek a talán legérdekesebb archív fotók:

Az első és egyben legöregebb kép 1924-ben készült. A cigarettázó férfi a kornak megfelelő fürdőnadrágot visel, háttérben bal oldalon a Bence-hegy, jobb oldalon a Csúcsos-hegy látható. A városi legenda szerint a Velencei-tó nagyjából százévenként kiszárad, eddig 13 ilyen alkalmat jegyeztek fel. Ez legutóbb nagyjából 150 évvel ezelőtt, az 1800-as évek közepén esett meg: akkor a szóbeszéd szerint szekérrel át lehetett kelni a két part között. Bár a lenti kép már jóval ezután készült, azért az világosan látszik, hogy abban az évben is tikkasztó meleg volt.

Három évvel később, vagyis 1927-ben készült a következő fotó. A gárdonyi strandon akkori mércével mérve jelentős tömeg verődött össze, ma már ez inkább egy átlagos nyári hétköznap délutánnak felel meg. A sötét sátor előtt korabeli fürdőruhában napozó fiatal nő csodájára járnának napjainkban, ha egy ilyen, hasát és felsőtestét szinte teljesen eltakaró ruhában igyekezne a vízparton némi színt felszedni.

Ugyanebben az évben készült az a gárdonyi csoportkép, melyen feltűnően nem mosolyog senki. A kép a tó és a nádas alapján erős szélben készülhetett, a fotó középpontjában álló nő egy tamburát tart a kezében. Az esküvőtől a temetésig bezárólag bármit el tudunk képzelni a kép apropójának.

Feltehetően a fotós is a vízben állt, amikor ez az 1929-es családi kép készült. Ma már nem lenne ilyen könnyű dolga, hiszen az 1977-78-as mederkotrás után a tó átlagos vízmélysége valamivel több mint másfél méter lett. 

A gyűjtemény talán legérdekesebb fotója 1944-ben készült. A második világháború idején a zsidók csak a számukra kijelölt, drótkerítéssel elkülönített helyen, vagyis a zsidóstrandon fürödhettek a Velencei-tóban.

1950-ben ilyen volt a női fürdőruha-divat. Háttérben két érdekességet figyelhetünk meg: egyrészt feltűnik a gárdonyi vasútállomás épülete, másrészt jól látható, hogy ekkor még nem volt lebetonozva a tó partja. A partvonalat a mederkotrás idején betonozták le, ma már sokkal kevésbé természetes mint például amikor ez a kép készült.

A kisportolt felsőtesthez mindig jól áll egy kocsi - vagy fordítva. 1965-ben a hanyagul a fecske fürdőnadrág előtt lógatott cigaretta pedig dobott még egyet a maszkulin külsőn. Az akkor még Szunyog csárda néven működő pákozdi étterem ma már Halászcsárda néven fut.

Öt évvel a megépítése után készült ez a fotó a velencei Cápa Étteremről. Az 1962-ben, Makovecz Imre tervei alapján épült vendéglő előtt az évtized Magyarországon elérhető legjobb járgányait láthatjuk: a Trabanton kívül egy Volkswagen Bogár és egy Citroen is áll a parkolóban.

A képen látható gyerekeket nagyjából tíz évesnek tippeljük, ami azt jelenti, hogy ma már mindannyian közel vagy túl is vannak a hatvanon. Csak a víz mélysége változott 1967-hez képest, meg egy picit a fürdőruhák fazonja. 

A lángos legalább annyira része a velencei-tavi nyaraknak, mint a napsütés és a víz. Feltehetően ez a fotó egy kevésbé tikkasztó napon készült 1972-ben, más magyarázat nincs a kabátban lángosozásra. A jobb oldalon Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas színész-rendező támaszkodik a velencei lángossütő falának.

Korábban a nádasok aránya a Velencei-tó felületén elérte a 60 százalékot, az 1977-78-as mederkotrás hatására azonban ez 40 százalékra szorult vissza. Ez a kép egy évvel a kotrás előtt készült. 

A nyolcvanas években még ritkaságszámba mentek a légifotók, harminc évvel később pedig már szinte minden héten feltöltenek egy amatőr drónvideót a Youtube-ra. Ezen az 1980-ban készült képen előtérben Velence, háttérben a tó és a megmaradt nádasok.

A hőlégballonok már évtizedek óta az őszi Velencei-tó meghatározó látványosságai. Az összeállítás utolsó képe egy 1983-as versenyen készült, a háttérben Agárdot láthatjuk.

Felismerted magadat vagy ismerősödet az egyik fényképen? Esetleg te csináltad az egyik fotót? Küldd el nekünk a kép sztoriját egy üzenetben a Facebookon!
Borítókép: Fortepan
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek