Vigyázz a szerelmes őzekre! Mit tegyünk, ha mégis az autónk elé rohant?
Vigyázz a szerelmes őzekre! Mit tegyünk, ha mégis az autónk elé rohant?
Vigyázz a szerelmes őzekre! Mit tegyünk, ha mégis az autónk elé rohant?Hazánkban évente nagyjából négyezer őz esik áldozatul az utakon, és a balesetek legnagyobb része a párzási időszakban történik. ilyenkor a felhevült bakok ugyanis űzik-hajtják a sutákat, és bizony nemcsak a vadveszélyt jelző táblákkal jelzett szakaszon kell rájuk számítani, hanem szinte mindenhol, ahol a közelben erdős területek vannak.
Ráadásul az üzekedés ideje alatt nem kizárólag az éjszakai időszakra korlátozódik az aktivitásuk, a nap bármely szakában lehet felbukkanásukra számítani. Fontos tudni, ha egy őzet látunk átszaladni az úton, szinte biztosan követi még több fajtársa is. A szakemberek ilyenkor azt javasolják, ne trükközzünk: álljunk meg azonnal! Semmiképpen se próbálkozzunk a kikerüléssel, hiszen lehajthatunk az útról, vagy rosszabb esetben áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség sokkal nagyobb kockázatot rejt magában, mint az állattal való ütközés.
Ahogy ebben a videóban is látható, ősznász idején az állatok a legelképzelhetetlenebb helyeken bukkannak fel. Itt mindenkinek óriási szerencséje volt...
Amennyiben azonban mégis megtörténik a baj, akkor a következőket kell szem előtt tartanunk:
A vadelütés is közúti balesetnek minősül, ezért bekövetkezésekor minden esetben hívni kell a rendőrséget.
A helyszínelés adatai segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Ezen kívül a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni szükséges (elérhetőségét a rendőrség ismeri).
Ha megállapítják, hogy egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak a teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti). Fontos, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke akár egymillió forintnál is több lehet.
A kárrendezéskor egyébként a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni:
6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál]
(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.
Az ősznásszal kapcsolatban a Fehérvár Televízió is készített összeállítást:
(forrás: agro.hu)
