Felsőzsebalja, Mucsajröcsöge, Öregberény - fiktív települések Magyarországon
Felsőzsebalja, Mucsajröcsöge, Öregberény - fiktív települések Magyarországon
Felsőzsebalja, Mucsajröcsöge, Öregberény - fiktív települések MagyarországonGyönyörű országunkat járva néha bizarr, néha mosolyfakasztó, néha szó szerint elborzasztó helységnevekkel találkozhatunk. És bizony, sokszor nem is kell elutaznunk érdekes nevű helyekre, mert azok nem is léteznek. A hazai szleng, a magyar irodalom, az ízes humor rengeteg fiktív, valójában nem létező település nevét alkotja meg, csemegézzünk most ezek közül.
Kukutyin, mint településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: "Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!" (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de egy alkalommal az éppen akkor áradó Maros miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés. Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.
A Pallas nagy lexikona szerint Piripócs képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése, ezzel szemben a név csak látszólag fiktív: Piripócs a valóságban Dunaföldvár egyik városrésze.
Több fiktív városnevet a rendkívül ízes magyar humor alkotott meg. Az egyik legismertebb Bivalybasznád, amelynek még saját honlapja is van, az itt fellelhető térkép alapján egyébként a nem létező település valahol Kukutyin és Mucsaröcsöge között helyezkedik el. Az oldal kialakítása és kidolgozottsága eléggé hasonlít egy átlagos települési honlaphoz, de a közhelyek halmozásából, az alkalmazott személynevekből és más jelekből viszonylag könnyű rájönni, hogy paródiaoldalról van szó. Az oldal alapján a nem létező település harmincezres lélekszámmal büszkélkedhet, ráadásul nemzetközi repülőtere is van.
Ha már szóba került, Mucsaröcsöge (egyes helyeken Mucsajröcsöge) szintén népszerű humorfalatka e név, amely egyes források szerint a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Szintén humoros megjegyzések, történetek főszereplője Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze). Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.
Az egyik személyes kedvencem Rákosborzasztó, amelyet a hiedelem szerint a fővárosi taxisok használták a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyek gyűjtőneveként. Ha már közlekedés, a hazai vasútvonalak és állomások is komoly ihletői a kitalált településeknek, ilyen például a Mészárospusztaszemölcs alsó, Alsókismellék, Felsőzsebalja, Külső alsó. Hasonlóan utal az eldugottságra a Bokoraljapusztaszéle elnevezés is.
A regények, versek, mozifilmek és televíziós művek is kifogyhatatlan tárházat biztosítanak Magyarország fiktív városainak és falvainak. Elég csupán az egykor nagy népszerűségnek örvendő Öregberény című sorozatra gondolni, ilyen nevű település ugyanis nem létezik, a felvételek Budajenőn és a solymári vasútállomáson zajlottak. Acélváros volt (nem létező) helyszíne Koltai Róbert "Csócsó, avagy éljen május elseje!" című filmjének, míg a "Kisváros" című sorozatban sokszor hallhatunk az Ausztriába fekvő Apfelsdorf (Almafalu) településről, amelyet szintén csupán a forgatókönyvírók találtak ki. Ugyancsak a "Kisváros" egyik epizódjában tűnik fel Ballószeg, az Irigy Hónaljmirigy találmánya Alsózavaros, míg a Família Kft. egyik részében hallhattuk Balatonátokháza nevét.
Szalkai Sándor legendás filmjében, a "Kojak Budapesten" című moziban a kopasz, nyalókás detektív megjárta Budapest XXV. kerültét. Babits Mihály alkotta meg Gádoros települését, Tibi atya Humbákfalváról származik, Istvánvárad pedig Nemere István a "Fantasztikus Nagynéni" című regényének filmváltozatában tűnik fel. Mézga Géza vidéki rokonai Kecerakonca díszes polgárai voltak, míg Örkény István "Tóték" című kisregénye Mátraszentanna területén játszódik. Szabó Magdának köszönhető Nádori-Csabadul, de kitalált település Jókai Mór "A Névtelen Vár" című regényében feltűnő Nemesdomb is. A "Dollárpapa" című filmklasszikus Peretneken játszódik. Lázár Ervin Rácpácegrest alkotta meg, míg Örkény Istvánnak a "Glória" című kisregényében Pórakút dallamos nevű helységnevét köszönhetjük. Kosztolányi Dezső regénye, a "Pacsirta és Aranysárkány" Sárszeg falai között játszódik, míg a "Robog az Úthenger" című népszerű sorozat egyik részében az úthenger átrobog Tihanyküküllő soha el nem készült útjain.
A teljesség igénye nélkül összeállított listánk tagjai mind-mind kitalált helységek Magyarországon, de valljuk meg, dallamos hangzásuk, humoros nevük vagy épp egy-egy filmhez kapcsolódó emlékük miatt a szívünkbe zártuk, zárhatjuk őket.
