Sosem hallott információk a fehérvári régészeti ásatásokról - újabb filmjéről Burján Zsigmonddal beszélgettünkSosem hallott információk a fehérvári régészeti ásatásokról - újabb filmjéről Burján Zsigmonddal beszélgettünk
Látom, nagy munkában vagytok. Hogy álltok a filmmel?
Megvagyunk, alakulunk, kész lesz a bemutatóra. Bár addig még rengeteget dolgozunk rajta.
Hányadik filmbemutatódra készülsz?
A Fehéredő múlt egy trilógiának indult. A három filmet követően itt van a mostani, amely Az utolsó szó jogán alcímet viseli. Közben pedig készült egy játékfilmem is, a Csak még egyszer előre (Burján Zsigmonddal a háborús drámáról készült interjúinkat itt és itt olvashatjátok). Ha jól számolom ez lesz az ötödik filmbemutatóm.
Az utolsó szó jogán a Fehéredő múlt negyedik része. Miről szóltak a korábbiak, illetve mi a témája a záró etapnak?
A Fehéredő múlt-sorozat egy portréfilmnek indult, amely Siklósi Gyula régészt állítja a középpontba. A munkálatok folyamán azonban Gyula azt kérte, hogy ne róla szóljon film, hanem Székesfehérvárról, mert az sokkal fontosabb, mint ő. Siklósi Gyula volt az, aki több mint harminckét éven keresztül kutatta Fehérvár múltját és történelmét. Főleg a korai középkor és a török-kori állapotok álltak kutatásainak középpontjában. Az első három film tulajdonképpen a teljesség igénye nélkül városunk történelmét fogja át egészen a rendszerváltásig.
Itt jött a képbe a negyedik film, amely során főként arra törekedtünk, hogy Siklósi Gyulának (az alkotás bemutatója halálának második évfordulóján lesz) állítson méltó emléket. Bár ez sem magáról az emberről szól, hanem annak a városnak a történelméről, amelyet Gyula sokáig kutatott.
Hogy miről fog szólni Az utolsó szó jogán? A régészetről, a múlt megismeréséről, Siklósi Gyuláról és Székesfehérvár történelmének a korai szakaszáról.
Mi volt a célod a negyedik dokumentumfilm elkészítésével?
Még Siklósi Gyula életében olyan állítások terjedtek el a város történelmével kapcsolatosan, melyek megkérdőjelezték kutatásait és munkásságát. Akkor közösen eldöntöttük, hogy erre válaszolni kell. Gyula elképzelése az volt, hogy könyv helyett készítsünk egy filmet. Együtt kezdtük, és ez lesz az utolsó Fehéredő múlt, amelynek a végét - és sajnos a forgatás elejét sem - élhette meg.
Kik szólalnak meg a filmben?
Dr. Biczó Piroska régész, Dr. Fülöp Gyula régész, Reich Szabina ásatásvezető régész, Dr. Szabados György történész, Bartos György művészettörténész és Szőllőssy Csilla régész, Pető Zsuzsa Eszter régész.
A film megszólalói miről beszélnek? Hogyan néz ki a film szerkezete?
Első körben Dr. Biczó Piroska mutatja be a régészetet. A múlt megismerésének a folyamatairól beszél, azon belül is a régész feladatairól. Olyan dolgokat mesél, amely egy kicsit közelebb tudja hozni az emberekhez ezt a szakmát. Ezen kívül beszél Siklósi Gyuláról is, arról, hogy hol kapcsolódott be Fehérvár kutatásába, illetve hogy mekkora volumenű volt a munkássága a város régészeti feltárásaiban.
Dr. Fülöp Gyula is mesél Siklósi Gyuláról, majd hozzácsatolva Székesfehérvár korai történelméről: I. István koronázásáról, a Bazilika építéséről és a fejedelmi központról, amely megmutatja a város kora középkori nagyságát.
Reich Szabinának egy nagyon fontos szerep jutott ebben a filmben. Ő a négykaréjos templom, a Bazilika és a Városháza közötti legutolsó nagyszabású régészeti kutatásoknak az eredményeiről beszél. Ezeket az infókat még nem közölte le senki, most fognak napvilágot látni.
Bartos György is a Bazilika és a Városháza közötti ásatásról értekezik. Szőllőssy Csilla szintén jelentőségteljes tényeket mond a fehérvári városfal-rendszer kiépüléséről. A legújabb kutatások szerint valószínűsíthető, hogy az amit tudtunk - miszerint a Tatárjárás után kezdik városunk külső részét körbekeríteni -, nem feltétlenül állja meg a helyét. Nagyon úgy néz ki, hogy a folyamat jóval előbb elkezdődött. Ez is azt mutatja, hogy Fehérvár nem kis szerepet töltött be a magyar kora középkorban és Árpád-korban.
Dr. Szabados György az Árpád-kort történészi szemmel mutatja be. Nagyon érdekes, számomra új megvilágításba helyezi főleg I. Szent István szerepét, helyét és uralkodásának a kezdetét.
Hány percesre tervezitek a dokumentumfilmet?
Kábé ötvenöt percesre, kicsit kevesebbre, mint egy óra. Rengeteg új információ lát majd napvilágot, amelyek szépen egymásra vannak építve. A megszólalók adják a film alapját.
Hogyan zajlottak az előkészületek?
Rendszeresen kijártunk a Bazilika és a Városháza közötti ásatásokra, majd elkezdtük követni a fejleményeket. Nagyon sok anyagot vettünk fel, amelyek tulajdonképpen nem fognak belekerülni ebbe a filmbe, de mindig ki kellett hogy menjünk, mert soha nem lehetett tudni előre, mikor jön el az a olyan pont, amelyre azt mondják: igen, ez nagyon fontos, hogy bekerüljön a filmbe. El kellett, hogy teljen egy bizonyos idő, amire Reich Szabina ásatásvezető fejében is összeállt a kép. Majd erre reflektálva az összes megszólaló is elmondta véleményét az eredményekről, akik a Fehéredő múlt sorozatban szerepeltek.
Az egy dolog, hogy anyagokat vettünk fel, majd összeraktuk őket. Nagyon nagy munka volt az is, de ez a forgatás érdemi részének csak a fele. A másik pedig az, hogy a szakértők mit mondanak.
Mikor kezdtétek a forgatást?
2017. október-november környékén kezdtük el a munkálatokat, és most érünk a végére. A forgatásokat már egy ideje befejeztük. Az utómunkálatok vannak hátra, amik elég régóta folynak. Itt is az volt a helyzet, hogy olyan - főleg a régészeti feltárásokkal kapcsolatosan - újabbnál újabb eredmények jöttek be, jelentek meg, amelyeket előre nem láthattuk.
Hányan dolgoztatok ezen az alkotáson?
A film elkészítésében rajtam kívül Romhányi Ádám operatőr és Ternák Ferenc vágó vettek részt, de meg kell említenem még Kersák Józsefet is, aki szintén operatőri munkákat végzett.
Amikor elkezdődött a forgatás, felállítottatok valamilyen ütemtervet?
A legelső variációban bele sem gondoltam abba, hogy ezt a régészeti feltárást elkezdjük követni. Ez menet közben alakult ki. A Bazilikának a dómja egy nagyon kiemelt, frekventált területe a városnak, és ha ott monumentális régészeti feltárásokat végeznek, akkor teljesen egyértelmű, hogy egy olyan filmből, amely Székesfehérvár múltjáról szól, nem lehet kihagyni. Ez a film nem állná meg a helyét a feltárások nélkül.
Mi volt a legnehezebb része a forgatásnak?
A legnehezebb rész a film elkészülése során a vágás. A forgatásokkal annyi időt nem töltöttünk el, mint a vágószobában. Huszonöt forgatási alkalom egy évben viszonylag soknak számít, de maradnék az utómunkálatoknál. Volt egy koncepció, amelyeket ezek a nagyívű feltárások felborítottak, így újabb és újabb jeleneteket kellett rögzítenünk. Nem tudom elképzelni, hogy ennek a dokumentumfilmnek akkora ereje lenne a régészeti felfedezések nélkül.
Milyen rád jellemző stílusjegyeket visel a film?
Ebbe is megpróbáltam belecsempészni az emberi, érzelmi oldalt, mert szerintem ez nagyon fontos. Illetve beleszőttem a megemlékezést Siklósi Gyuláról. Tulajdonképpen az eddigi filmjeim közül Az utolsó szó jogán a legszomorúbb alkotás. Egyrészt azért, mert borzasztóan elpusztult a városnak az épített történelme, alig maradt valami, és ahogy a film egyik megszólalója említi: amit meg is találnak, annak a rekonstrukciója még elméletben sem lehetséges.
Másrészt azért, mert Gyula már soha többet nem tud hozzátenni semmit Székesfehérvár múltjához. Nem vidám, ugyanakkor benne van a bizakodás is, hiszen valamit mégiscsak mutat magából a múlt. Úgy is mondhatjuk, hogy fehéredik a város története.
Mi a nehezebb: egy játékfilm, vagy egy dokumentumfilm forgatása?
Erre nagyon egyszerű a válaszom: mindig az a nehéz, amit csinál az ember.
Mik a terveid a jövőben? Marad Székesfehérvár, vagy esetleg más témákon is gondolkozol?
A következő játékfilmem a Csak még egyszer előre című mozi folytatása lesz, amelyben azt boncolgatom, hogy azok az emberek, akik átélték az I. világháborút, hogyan tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Ráadásul Magyarországon nincs béke, hiszen amikor hazatért a háborúból a 17. honvéd gyalogezred, akkorra már kitört az őszirózsás forradalom. Hogyan tovább? Senki nem tud semmit. Ezt a filmet is teljesen az emberi és érzelmi oldalról mutatom be. Mit értett az, aki ezt az egészet átélte. Szerintem az ég világon semmit. A bemutató tervezett időpontját (2020. június 4.) is a trianoni békediktátum napjára tűztem ki. Nagyon remélem, hogy megvalósul.
Várod Az utolsó szó jogán bemutatóját? Milyen érzések kavarognak benned?
Mint minden eddigi filmemnél, rettentően izgulok. Izgulok, hogyan fogja a fehérvári közönség fogadni az alkotást. A bemutató február 16-án 18 órakor a Városháza Dísztermében lesz.
