Díjat nyert Cannes-ban a Székesfehérváron is forgatott film, a Napszállta
Díjat nyert Cannes-ban a Székesfehérváron is forgatott film, a Napszállta
Díjat nyert Cannes-ban a Székesfehérváron is forgatott film, a NapszálltaAz elmúlt években már többször feltűntek székesfehérvári helyszínek hollywoodi szuperprodukcióban, ahogy abból 10+1-et nem is olyan régen összegyűjtöttünk. Az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című filmjének pedig több jelenetét is Székesfehérváron, illetve Iszkaszentgyörgyön forgatták még 2017 nyarán.
Az alkotás a 72. cannes-i fesztiválon, vasárnap elnyerte a France Culture francia kulturális közrádió diákzsűrijének díját - adta hírül az MTI. A 2015-ben alapított elismerést hatszáz francia diák ítélte oda a csatorna által felkért szakmai zsűri által kiválasztott öt, Franciaországban bemutatott alkotás közül a legjobbnak.
A diákok képviselői a díjátadón elmondták, hogy a ma már ritkaságnak számító 35 milliméteres filmre forgatott alkotás művészi kvalitásai, a megvilágítás, a törékeny főszereplő kiválasztása és az ő középpontba állítása győzték meg a zsűritagokat, miután a főhős irracionalitása és rejtélyessége olyan személyes és civilizációs problémákat vet fel, amelyek a mai kornak is szólnak.
Nemes Jeles László hangüzenetben köszönte meg a díjat. Elmondta, hogy különösen örül a fiatal generáció elismerésének, mert a Napszállta azt várja el a nézőtől, hogy kicsit másképp nézze, mint általában szokta a filmeket, s fogadja el, hogy Íriszt követve egy "személyes labirintusba" kerül. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy egy film ne csak hullámokat keltsen, hanem hosszan megmaradjon egy néző gondolataiban.
A Napszállta világpremierje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől, a FIPRESCI-től. Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg, Franciaországban március óta vetítik a mozikban.
Napszállta:
A film 1913 nyarán játszódik, az első világháború előtti boldog békeidők utolsó napjaiban. A gyermekkora óta árvaházban nevelkedett Leiter Írisz visszatér Budapestre, az Osztrák–Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A lány néhai szülei nagy hírű kalapszalonjában szeretne munkát kapni, ám az új tulajdonos, Brill Oszkár mereven elzárkózik a kérés elől, és mindenáron igyekszik eltávolítani a fiatal nőt a városból.
Éjjel azonban felkeresi őt egy titokzatos férfi, aki bátyja, „Leiter Kálmán” iránt érdeklődik. Írisz ekkor tudja meg, hogy e néven valahol él egy testvére is, akiről mindeddig semmit sem tudott. Nyomozásba kezd, de egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Egyedüli biztos pont a fényes, tündöklő kalapszalon lenne számára, azonban kiderül: a ragyogás valójában sötét titkot rejt. Írisz fokozatosan felfedezi elveszett múltját. (forrás: Wikipédia)
