Féljünk az Aranysakáltól? Újra láttak FehérváronFéljünk az Aranysakáltól? Újra láttak Fehérváron
Az elmúlt hetekben a Facebookon többen is jelezték: Aranysakállal találkoztak Székesfehérváron. De mit keres az egyébként óvatos, és korábban Magyarországról kihaltnak hitt vadállat városias környezetben? És kell-e tőle tartanunk vagy állatainkat védeni?
"Az Aranysakál emberre nem veszélyes, tart tőlünk" - emelte ki a Fehérvár Televízió kérdésére Kovács Norbert a Vadex Mezőföldi Zrt. vadaspark vezető-helyettese. - "Alapvetően síkvidéki faj, de dombvidéken is egyre gyakoribb. Az 1990-es évek elejétől hódította meg újra az országot, Fejér megyében pedig a 2000-es évek elején jelent meg, és szépen az összes alkalmas helyet belakta, így gyakorlatilag az egész megye területén jelen van. Táplálkozását tekintve rágcsálókat fogyaszt 70-75 százalékban, de kétéltűek, madárfiókák és ritkán nagyvadak, főleg fiatal vagy beteg egyedek is kerülnek a terítékére. Kicsit eltúlzott a sakálnak tulajdonított károkozás a vadállományban, mert a Fejér megyei vaddisznó- és őzállomány sem szorult vissza, amióta megjelent."
A vadállomány ugyanakkor egy dolog, a legtöbben haszonállataikat és kedvenceiket féltik az Aranysakál támadásától. Attól tartanak, hogy a házak udvarára tévedve jelentős kárt okozhat.
"Az Aranysakál az udvarra nem igazán megy be, legfeljebb birkanyájakat környékez meg, és a frissen született birkákat, valamint a legyengült egyedeket megtámadja. Erre volt példa Fejér megyében, Somogy megyében is, legutóbb pedig Veszprém megyében. A tavaszi, kölyöknevelési időszakban fordul ez inkább elő, ahogy a rókák is inkább akkor törnek be a baromfi udvarokba. A sakál alapvetően óvatos állat, nagyon nehéz észrevenni. Általában előbb észleli az embert, mint fordítva, és inkább olyan helyeken figyelhető meg nappal is, ahol kevésbé zavart az élőhelye. Emberre pedig egyáltalán nem veszélyes, semmilyen szinten." - emelte ki Kovács Norbert.
