Botrány (Bombshell) kritika: az elmúlt évek egyik legfontosabb filmje, a zaklatásokról, amelyek elindították a lavinát
Botrány (Bombshell) kritika: az elmúlt évek egyik legfontosabb filmje, a zaklatásokról, amelyek elindították a lavinát
Botrány (Bombshell) kritika: az elmúlt évek egyik legfontosabb filmje, a zaklatásokról, amelyek elindították a lavinátKülcsín
2016-ban, egy évvel Harvey Weinstein és a #metoo előtt másik bomba is robbant, miszerint a Fox News akkori igazgatóját, Roger Ailest szexuális zaklatással vádolta az amerikai hírtévé két munkatársa, Megyn Kelly és Gretchen Carson.
Az azóta elhunyt Ailes megsemmisült a leleplezéstől, történetéről pedig többek között Russel Crowe főszereplésével egy sorozat, A legharsányabb hang is készült, amely hét részen keresztül mutatja be a médiamogul, vele együtt pedig a Fox News felemelkedését, végül a csatorna vezetőjének a bukását. Crowe egyébként a szériában nyújtott alakításáért Golden Globe-díjat kapott a legjobb színész minisorozat vagy tévéfilmben kategóriában.
Hogy még jobban lerántsák a leplet Roger Ailes szexuális bűncselekményeiről, amelyeket hosszú karrierje során folyamatosan elkövetett kollégái ellen, tető alá hoztak egy filmet, a Botrányt is, amely főleg az áldozatok szemszögéből mutatja be a Fow News főnökének borzalmas tetteit.
A tökéletes végeredményért a készítők olyan direktort neveztek ki a projekt élére, aki jártas a társadalmi-politikai filmekben, így jött képbe az a Jay Roach, aki a kezdeti könnyedebb vígjátékok után megtalálta rendezői hangját, és olyan alkotásokkal öregbítette Hollywood hírnevét, mint az Újraszámlálás és a Game Change.
Sztori
A Fox Newsnál tevékenykedő, kissé szókimondó és törtető Gretchen Carlson (Nicole Kidman) megelégeli főnöke, Roger Alies (John Litgow) folyamatos szurkálódásait és megalázó viselkedését, ezért úgy dönt, lapot húz tizenkilencre, és ügyvédei tanácsára dokumentálja az őt ért sérelmeket, hogy egy szép napon feljelentse munkaadóját.
Miután úgy tűnt, hogy nem történik semmi előrelépés és minden lecsendesedik, váratlanul kirúgják Carlsont, aki azon nyomban elkezdi leleplező hadjáratát, amely következtében szexuális zaklatás vádjával bepereli az amerikai hírtévé atyaúristenét.
Persze első körben úgy néz ki, hogy süket fülekre találnak szavai, ám miután egyre több áldozat vállalja arcát és történetét, köztük egy fiatal hírszerkesztő/műsorvezető (aki az egyik legutóbbi áldozat is egyben), Kayla Pospisil (Margot Robbie), és a Fox News sztárja, Megyn Kelly (Charlize Theron) is, egyre forróbb lesz a talaj Alies alatt...
Karakterek
Amit a Botrány megnézése előtt előzetesen is lehetett tudni (nem sejteni, biztosan tudni), hogy a főbb szerepekben feltűnő színészek játéka kifogástalan lesz. És hát így is volt.
Kezdjük rögtön a legnagyobb kedvencemmel, Margot Robbie-val, aki egy kitalált szereplőt keltett életre, ezzel együtt pedig azt is meg kell említenem, hogy ő formálta meg egy személyben az összes fiatal, dekoratív, szexuálisan bántalmazott, női Fox News-dolgozót.
És hát ahogy elnéztem, ez meg sem kottyant neki, még akkor semmi, amikor a mozi legerősebb és leggusztustalanabb jelentében kellett helytállnia. Rendkívül fontos szerepet kapott, és még csak meg sem erőltette magát, ebből is látszik, hogy az évek során milyen kifogástalan színésznő lett belőle. Már csak ezért sem értem, hogy a Botrány kapcsán miért nem az ő színészi teljesítményét emelik ki a legtöbben.
Jó, nyilván sokkal kevesebbet szerepel a mozivásznon, mint rutinosabb kollégái, Charlize Theron és Nicole Kidman, de Robbie játéka teszi emlékezetessé a filmet. Pedig eleinte azt hittem, hogy Theron fogja vinni a prímet: magabiztosságával és harciasságával uralta a képernyőt, ám Margot Robbie jelentei sokkal mélyebb nyomot hagytak bennem.
Fontos szereplő még a Gretchen Carlson megformáló Nicole Kidman is, ám amilyen nagy szerepe volt az események beindításában, olyannyira kevés játékidő és felejthetetlen snitt jutott neki. Kár érte, mert amit láttam, az teljesen rendben volt. Meg kell említenem még - ha már a Botrány az ő leleplezéséről szól - a Roger Ailes szerepében brillírozó John Litgow-t is, aki egészen hátborzongató alakítást nyújtott.
Összegzés
Az a baj, hogy a Botrány túl sokat akar, pedig jóval kevesebbel is beérhette volna, így a Fox News felépítésétől kezdve a tévés mindennapokon át a zaklatásokig szinte mindenről kapunk belsős információkat, de ezt így, kicsit zsúfoltnak éreztem egy közel két órás mozifilmbe sűrítve.
Nyilván kellett ez ahhoz, hogy megkapjuk a teljes képet, és minden oldalt meghallgassunk, de nem kellett volna ennyire szájbarágósan tálalni. Aki nem dugta a homokba a fejét, az tisztában van az eseményekkel, ugyanis az igazi botrány négy évvel ezelőtt tört ki.
A felszínes információcsöpögtetéssel ellentétben olyan lényeges momentumokba nem nyerhetünk betekintést, mint például Gretchen hadjárata, vagy hogy Magyn Kelly miért gondolta meg magát, és állt a nyilvánosság elé miután kiderültek a zaklatások, pedig ezek aztán sokat lendíthettek volna a film összképén. Így olyan mintha egyik pillanatról a másikra hoztak volna döntéseket a karakterek, miközben tudjuk, hogy nem így volt.
Ha úgy érezzük, hogy a Botrány túl keveset mutat, vagy túl felszínesen ábrázolja a cselekményeket, akkor a színészek játéka mindenért kárpótolhat: Margot Robbie, Charlize Theron, Nicole Kidman és John Litgow is kifogástalan produkcióval rukkolt elő, a film objektivitása és az utolsó jelenetének utolsó mondata pedig külön piros pontot érdemel.
Viszont ha teljes mértékben szeretnétek képben lenni a Fox News és Roger Ailes körül kirobbant zaklatási botránnyal, akkor javaslom, hogy a mozi után/előtt lessétek meg A legharsányabb hangot is, úgy lesz kerek a történet.
10/7 - Nem hibátlan, ám annál jelentősebb alkotás, amely tökéletesen bemutatja szexuális zaklatások mibenlétét
(A kritikát a Cinema City Alba támogatta.)
