Házassági történet (Marriage Story) kritika: nem az a kérdés, hogy nyer-e Oscar-díjat, hanem hogy mennyit?
Házassági történet (Marriage Story) kritika: nem az a kérdés, hogy nyer-e Oscar-díjat, hanem hogy mennyit?
Házassági történet (Marriage Story) kritika: nem az a kérdés, hogy nyer-e Oscar-díjat, hanem hogy mennyit?Külcsín
Noah Baumbach eddigi pályafutása igencsak bővelkedik az olyan filmekben, amelyeket - bármennyire is laza stílusban tálalt - nem könnyű befogadni az átlag mozinéző számára. Nem azt mondom, hogy nézhetetlenek az alkotásai, de témái között gyakran olyan hétköznapi problémák kerülnek előtérbe, amelyekről a való életben nem biztos, hogy az emberek tudomást akarnak venni - hát még szélesvásznon látni.
Baumbach mozijaiban visszatérő motívum az útkeresés, a széthullóban lévő család, a problémás házasságok, a szülő-gyerek kapcsolatok és a testvérek közötti viszályok, amelyek - valljuk be - nem a legkönnyebben emészthető kérdéskörök.
Ezen témák körül olyan filmeket hozott tető alá, mint a A tintahal és a bálna, a Margot az esküvőn, a Frances Ha, Amerikai álomlány, és legutóbbi alkotása, a The Meyerowitz Stories, amely két gyerekkori kedvencemből, Adam Sandlerből és Ben Stillerből is kihozta az állatot, és olyan produkciókat láttam tőlük, hogy konkrétan leesett az állam.
Egyébként utóbbi filmben is feltűnt Adam Driver, aki ezúttal a Házassági történet egyik központi figuráját alakítja. Hozzá csatlakozott Scarlett Johansson, Laura Dern és Ray Liotta is, így már előzetesen is sejteni lehetett, hogy nem hétköznapi alkotással lesz dolgunk.
Sztori
A Házassági történet cselekményének megértéséhez tudni kell, hogy a rendező - bár eddig is személyesebb témákból merített ihletet - ezúttal minden eddiginél többet mutat magából, ugyanis a mozi Noah Baumbach saját válásának apró mozzanatait dolgozza fel, annak minden mélységével, gyerekességével és néhol vidámságával együtt.
Charlie (Adam Driver) színházi rendezőként keresi a kenyerét, ehhez pedig tökéletesen asszisztál felesége, Nicole, aki színészként tevékenykedik férje darabjaiban. Charlie egy igazi művész lélek, aki egész arra tette fel, hogy minél tökéletesebb előadásokkal szórakoztassa a nagyérdeműt, és minél elismertebb szakemberként tekintsenek rá szakmájában.
Ennek ellenére igencsak váratlanul éri (a nézőknek már annyira nem), amikor Nicole bejelenti, hogy ki akar lépni árnyékából, és maga mögött akarja hagyni közös életüket. Persze a kezdeti laza elválás után bekavarnak az ügyvédek, és olyan kalamajkát okoznak, amelynek következményeit főszereplőink közös gyereke, Henry sínyli meg a leginkább.
Csak néhány kérdés, amelyre a Házassági történet keresi a választ: Mi lesz a családjukkal a különválás után? Hogyan lehet fenntartani a boldogság látszatát úgy, hogy szerelmük gyümölcse, Henry ebből semmit se érzékeljen? Mit lehet kezdeni azzal a szeretettel, amit a másik iránt érzel az elköltözés után? Kemény mi?
Karakterek
Semmi kétségem afelől, hogy Joaquin Phoenix a Jokerben (kritikánkat itt olvashatjátok) nyújtott alakításáért behúzza a legjobb színésznek járó Oscar-díjat. Megérdemli? Abszolút. Na, de mi a helyzet akkor Adam Driverrel, aki a Házassági történetben egy átlagosabb, apa-szerepet játszott el olyan profizmussal tálalva, hogy majd ledobtam az ékszíjam.
Konkrétan minden egyes jelentével rálicitál önmagára, és amikor az érzelmes művészből átmegy csetlő-bohócba, akkor mutatja meg Driver a zsenialitását - pedig egyáltalán nem tartozik a kedvenc színészeim közé, és akkor még finoman fogalmaztam. Ha most nem is nyer Oscart, biztos vagyok benne, hogy hallani fogunk még róla.
Vele ellentétben Scarlett Johanssont a kedvenc színésznőim között tartom számon, és hát most sem okozott csalódást: egyszerű feleségként tüntetik fel (persze bombának még így is bomba, de nem ez a hangsúlyos), aki ki akar lépni férje árnyékából, és a válással olyan oldalait mutatja meg, amelyeket eddig ő sem ismert.
Meg kell említenem még a Nicole ügyvédjeként feltűnő Laura Dernt, aki a legrosszabb, ám egyben a legjobb, ami a válófélben lévő feleséggel történhetett. Bár a stílusa hagy némi kívánnivalót maga után (konkrétan egy buldózerhez tudnám hasonlítani, és nem a méretei miatt), Nicole-nak pont erre van szüksége, ugyanis a határozott és vérprofi nő segítségével szépen lassan ráébred arra, hogy ki is ő valójában.
Összegzés
A Házassági történet után sokáig nem tudtam, hogy köpjek vagy nyeljek-e. Na, nem azért mert nem tudtam eldönteni, hogy hova is tartozik ez a film (egyértelműen az év legerősebb alkotásai közé), hanem mert Noah Baumbach mozija olyan sokrétűen és hullámzóan ábrázolja az emberi kapcsolatokat, hogy a végefőcím után úgy éreztem, mintha arcon csaptak volna. Igen, ez a valóság, amellyel nem mindig akarunk szembe nézni.
Nem, nem volt még szerencsém átélni a házasság szent kötelékét, a válásról meg aztán végképp nincs halvány lila gőzöm sem, de amit ezek a szereplők átéltek (Scarlett Johansson és Adam Driver élményszámba menő játékával megfűszerezve), az érzelmileg engem is kőkeményen megdolgoztatott. Most akkor kinek szurkolsz? Kinek van igaza? Nehéz.
Nem lehet igazságot tenni, csak ámulni és bámulni, hogy milyen hullámvasúton mennek keresztül azok az emberek, akik hosszú évek után úgy döntenek, külön folytatják életüket. Ahogy én látom, egyik fél sem lesz maradéktalanul boldog, ugyanis életük végéig velük marad a másiknak egy olyan szelete (főleg ha lurkók is vannak a képben), amelyre minden probléma ellenére szeretettel gondolnak.
A Házassági történet nem egyszerű film, így főleg azoknak ajánlom, akik valamilyen módon részesei voltak válási procedúrának. Persze, ha kíváncsiak vagytok egy erősen Oscar-esélyes, kifogástalan párbeszédekkel és jelenetekkel teletűzdelt, emberi produkcióhoz, akkor irány a kanapé és a Netflix, ugyanis ki tudja, hogy mikor láthattok legközelebb ennyire megindító alkotást.
