Articsóka: gyógyít és fogyaszt 
Articsóka: gyógyít és fogyaszt
Articsóka: gyógyít és fogyaszt Az articsóka (Cynara cardunculus var. scolymus) a Földközi-tengernél honos, de mára már az egész világon elterjedt. Közép-Európában korábban főként dísznövényként termesztették különleges külseje miatt: bogáncsszerű virágai kékeslilák, nagyméretűek, termése hosszúkás. Szúrósnak tűnik, de valójában filces-szőrös a levele, puha tapintású. Szárai akár 180-200 cm hosszúak is lehetnek (a második évtől). A fészkesvirágzatúak családjába tartozik.
Azon kívül, hogy gyönyörködhetünk érdekes megjelenésében, el is fogyaszthatjuk termését.
Sőt, kimondottan ajánlott, hogy megkóstoljuk, hiszen rengeteg gyógyhatása van – és mellette nagyon finom! Mivel a mediterrán országokban – fajtától függően – kora tavasztól késő őszig terem, így szinte egész évben frissen fogyasztható. (Spanyolország az egyik termesztési központ.)
Már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is felismerték, hogy az articsóka jó hatással van emésztési problémák esetén (s mellette afrodiziákumnak is tartották). Egykoron a gazdagság és a jólét szimbólumának számított, ünnepségeken és lakomákon szolgálták fel, mint kulinális különlegességet. A XV. században terjedt el a francia és az angol nemesség körében – mint ínyenc fogás.
Az articsóka kissé fanyar, mégis nagyon ízletes. A magyar irodalomban is találunk róla említést: „Úriember nem eszi az articsókát vajasmorzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása”. – áll „A három testőr Afrikában” című regényben (Rejtő Jenőnek köszönhetően).
E növény zöldség és gyógynövény is egyben. A virágbimbó húsos sziromlevelei és a virág közepe fogyasztható el, a leveleket pedig gyógyászati célokra is használják.
Rengeteg rost, ásványi anyag és vitamin található benne. Nem szűkölködik A-, B1-, B2-, és C-vitaminban, folsavban, magnéziumban, kálciumban, foszforban, káliumban, cinkben, vasban.
Ebből kifolyólag: a belőle készült tea erősíti a szívet, kordában tartja a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet, a vérzsír szintjét. Kiváló méregtelenítő (cinarin-tartalma miatt – segíti a máj méregtelenítését), tisztítja a vért, epehajtó, segíti a máj-regenerációt. Csökkenti a gyulladásokat, epegyulladás és reuma ellen is használható.
Az epeműködésre az articsóka fő hatóanyaga, a cinarin hat: hozzájárul az epeváladék kiválasztásához, így könnyebben megemészthetők lesznek a nehéz, zsíros ételek. Emésztési zavaroknál is fordulhatunk hozzá segítségért. Segít a bélflóra helyreállításában, a székrekedés megszüntetésében, a fogyókúrában. Javítja az emésztést, csökkenti a felfúvódást.
Vese- és hólyagpanaszoknál is alkalmazhatjuk, valamint makacs köhögéskor. Mivel a máj epetermelését serkenti, így az epeutak és az epehólyag összehúzódását is támogatja – vagyis krónikus epehólyag-gyulladáskor is jó hasznát vesszük!
Ha valaki cukorbeteg, akkor jó tudnia, hogy az articsóka egyik jelentős hatóanyaga az inulin, amely egy természetes cukorpótló (lebontásához nem szükséges inzulin) – ezért az articsóka nem növeli a vércukorszintet. Az inulint nem képes az emberi szervezet megemészteni, ami azért jó, mert sértetlenül marad a bélben, ahol a hasznos baktériumok táptalajává válik, a kártékony baktériumok megtapadását pedig meggátolja. Az inulinnak továbbá nagy szerepe van az ásványi anyagok felszívódásában és a zsírok lebontásában.
Hasznos tulajdonságai ellenére nem ajánlott az articsóka tea fogyasztása terhes hölgyeknek, szoptatós anyáknak (mert csökkenti a tejelválasztást), valamint veseköves és epebetegeknek. Aki allergiás a pitypangra, a kamillára vagy az echinaceára echinaceára, az valószínűleg az articsókára is az lesz – nekik nem árt óvatosnak lenniük!
