Amikor Angyalbőrben táncoltunk az Ice Ice Baby-re – ezt hallgatta a világ 30 esztendejeAmikor Angyalbőrben táncoltunk az Ice Ice Baby-re – ezt hallgatta a világ 30 esztendeje
Utazásunk, ahogy eddig is, Nagy-Britanniában indul a UK Top40 listájával. Az 1990 októberét az élen záró Beautiful South és a „Little Time” című nóta novemberben már nem tudta megtartani első helyét, átadta azt a The Righteous Brothers „Unchained Melody” című nótájának, mely négy hétre élre állt a ködös Albionban. Maga a dal egyébként 1955-ben született, Alex North és Hy Zarett jegyzi, eredetileg egy 1955-ös börtönfilm, az Unchained betétdalaként lett sikeres.
Az évek során rengeteg előadó feldolgozta, 1990-ben pedig egy alapos leporolás és átdolgozás után ismét kiadták. Ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer, a nóta körüli kusza jogviszonyok miatt ugyanis egyszerre két verzió is készült. Az 1990-es leporolás oka egyébként egy újabb film volt, a Patrick Swayze, Demi Moore és Whoopi Goldberg fémjelezte Ghost, melynek egyik legismertebb betétdalaként csendült fel az „Unchained Melody”.
A négy hétig tartó listavezetőség után az „Unchained Melody” november végén elköszönt a magaslati levegőtől, és átadta azt egy olyan dalnak, mely, nincs rá jobb kifejezés, végigsöpört a világon, majd a slágerlisták meghódítása után elfoglalta helyét az örökös bulizenék elitjében. Robert Matthew van Winkle, vagyis Vanilla Ice és az „Ice Ice Baby” ez a bizonyos nóta, mely 1990 novemberében a UK Top40 élére állt és el sem mozdult onnan négy héten át. Az „Ice Ice Baby” addigra már meghódította az Egyesült Államokat, de ezzel lentebb még foglalkozom majd.
Vanilla Ice már gyerekkorában eljegyezte magát a rapzenével, break-táncos lett, majd a kilencvenes években maga is ünnepelt előadóvá vált. Debütáló albuma, a világszerte 15 millió példányban elkelt „To The Extreme” sok kritikát kapott stílusáért, főleg a rap fajsúlyosabb előadóitól, így később már komorabb, erősebb témájú lemezeket is készített. Később a színészetbe is belekóstolt, majd televíziózott, saját házfelújítós műsora igen nagy elismeréseket gyűjtött be. Hamarosan egyébként életrajzi film készül Vanilla Ice pályafutásáról, melynek főszereplőjét néhány hónapja mutatták be: a rappert Dave Franco játssza majd a filmvásznon.
Vanilla Ice mögött is remek dalok futottak 1990 novemberében a brit listán, ilyen volt például a harmadik helyig jutó EMF és az „Unbeliveable” . A brit csapat nótájának érdekessége, hogy a dalban felhangzó egyes hangmintákat a mozikat pár hónappal korábban Ford Fairlane szerepében meghódító amerikai komikus-színész, Andrew Dice Clay jegyezte.
A fentieken túl egy külön-külön is világsztárnak számító páros közös nótája is feltűnt a brit listán 1990 novemberében. Tina Turner és Rod Stewart neve már szólóban is garancia volt a sikerre, duóban pedig ez hatványozottan igaz volt. Az „It Takes Two” című közös nótájuk egy feldolgozás volt, melynek eredetijét Marvin Gaye és Kim Weston énekelte még 1965-ben. A dal Rod Stewart 1990-ben megjelent „Vagabond Heart” című nagylemezén kapott helyet, ezen kívül a Pepsi egyik reklámnótájaként is felcsendült. Jól mutatja, hogy a két világsztár mennyire élvezte a közös munkát, hogy az „It Takes Two” mindkettejük esetében felkerült a pályafutásukat összefoglaló válogatáslemezekre.
Németországban, az Offizielle Deutche Charts kislemezlistáján még 1990 októberének végén ugrott az élre az „I’ve Been Thinking About You” a Londonbeat előadásában. A Jimmy Helms, Jimmy Chambers, George Chandler és William Henshall összetételű csapat sokáig nem ünnepelhette németországi első helyét, mindössze két hét után, november elején elköszönt a legmagasabb pozíciótól.
Az új listavezető jóval tovább megőrizte első helyét, a dal pedig nem volt más, mint az Enigma debütáló kislemeze, a „Sadeness (Part I)”. A román származású német zeneszerző, énekes és producer, Michael Cretu 1990-ben alapította a formációt, de már előtte is igen sikeres és népszerű muzsikusnak számított Németországban, olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Mike Oldfield vagy Peter Cornelius. Felesége, a szintén nagy népszerűségnek örvendő énekesnő, Sandra albumai is az ő munkáját dicsérték.
Az Enigma debütáló slágere, a „Sadeness (Part I)” különleges hangzásvilágának köszönhette hatalmas sikerét, még el sem készült a nóta videóklipje, de már az első helyen állt Németországban. A dalban felcsendülő gregorián énekek egy 14 évvel korábbi felvételből származnak, a Capella Antiqua München előadásában, míg a suttogó hangon előadott francia szövegeket Cretu felesége, Sandra adta elő.
Az Enigma mögött persze más kiváló nóták is feltűntek 1990 novemberében az Offizielle Deutche Charts kislemezlistáján. Vanilla Ice és az „Ice Ice baby” dobogós tudott lenni, de feltűnt az élmezőnyben a Milli Vanilli is a „Keep On Running” című nótájával.
Mindeközben Hollandiában Maria McKee és a „Show Me Heaven” ugrott az élre, Ausztriában és Svájcban pedig a Londonbeat és az „I’ve Been Thinking About You” volt a listavezető.
Ugorjunk tovább az Egyesült Államokba, ahol a Billboard Hot100 1990 novemberének elején új listavezetőt ünnepelhetett, igaz, Vanilla Ice és az „Ice Ice Baby” csak egy hétre foglalhatta el a trónt. Jött ugyanis Mariah Carey és a „Love Takes Time”, mely a hónap hátralévő napjaiban, összesen három héten át uralta az amerikai kislemez listát. A gyönyörű énekesnőnek abban az esztendőben ez volt a második listavezető nótája a „Vision Of Love” után, Mariah Carey összesen egyébként 19 dallal hódította meg a Billboard Hot100 első helyét.
A tülekedés persze nagy volt mögötte, olyan remek dalok jutottak a dobogóra vagy közvetlen közelébe, mint MC Hammer soros slágere, a „Pray”, vagy épp a Deee-Lite és a „Groove Is In The Heart”.
Érdekesség, hogy Vanilla Ice az amerikai Rap listán is mindössze egy hétig állt az élen, itt Candyman és a „Knockin’ Boots” taszította le az első helyről. John B. Shaffer, alias Candyman nagyot ment első nagylemeze, az „Ain't No Shame in My Game” legnagyobb slágerével, ami nem csoda, Candyman mentora ugyanis az akkor már világsztárnak számító Tone Loc volt. A dal 1990 novemberének elejétől egészen egy hónapig el sem mozdult a Rap lista éléről.
Ami pedig kis hazánkat illeti, az előző hónaphoz képest nem volt változás az eladott albumokból összeállított slágerlistán, egészen decemberig megőrizte vezető helyét Szinetár Dóra és debütáló korongja, a „Buli Után A Takarítás”. Természetesen azért mögötte akadtak egészen klasszikussá nemesedő darabok, melyek közül ki kell emelnem egy akkor egészen frissnek és lendületesnek számító bandát, mely egy nagy sikert arató magyar sorozat főcímdalával hódította meg az országot.
Ez a bizonyos sorozat nem volt más, mint a időseket és fiatalokat egyaránt a képernyő elé szögező (mondjuk az urak/fiúk esetében ebben volt némi szerepe az epizódokban rendszeresen feltűnő, lengén öltözött hölgyeknek is) „Angyalbőrben”, mely az Usztics Mátyás által alakította Karády Mátyás őrmester és a vasbogdányi laktanya vagány bakáinak rendkívüli kalandjaival szórakoztatta a nézőket. A sorozat főcímdalát a Szomor György alapította Moho Sapiens nevű formáció jegyezte, az „Angyalbőrben” című sláger pedig meghódította az országot. A dalt is tartalmazó korong, az „Angyalok Bőr Nélkül” szintén sikeresnek bizonyult, az élmezőnyig jutott a MAHASZ listáján.
Mára ennyi fért zenei időutazásunkba, folytatás egy hónap múlva, amikor 1990 decemberének zenei felhozatalát idézzük meg.
