Jogellenes volt a fehérvári kórházigazgató menesztése, pert nyert Csernavölgyi István 
Jogellenes volt a fehérvári kórházigazgató menesztése, pert nyert Csernavölgyi István
Jogellenes volt a fehérvári kórházigazgató menesztése, pert nyert Csernavölgyi István Ahogy azt korábban mi is megírtuk, 2020. április 9. napján azonnali hatályú felmondással leváltották a Fejér Megyei Szent György Kórház igazgatóját, Csernavölgyi Istvánt. Az azonnali hatályú felmondást azzal indokolták, a volt kórházigazgató megszegte a koronavírus-járvány kapcsán korábban előírt pontos és teljes körű adatszolgáltatás követelményét.
Csernavölgyi István fellebbezett a munkaügyi bíróságnál a döntés ellen, és első fokon meg is nyerte a pert. Február 15-én, kedden került sor a másodfokú tárgyalásra Győrben, ahol az ítélőtábla meghozta a végleges döntést.
"A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy – az elsőfokú ítéletben írt marasztalási összegen felül – fizessen meg a felperesnek 4 millió forint sérelemdíjat, valamint annak a 2020. április 10. napjától járó késedelmi kamatát és 660.000 Ft másodfokú perköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet elmaradt távolléti díj és késedelmi kamatai megfizetésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyta" - tájékoztatott Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla sajtószóvivője.
Az fmc.hu részére eljuttatott közleményt ide vonatkozó részét változtatás nélkül tesszük közzé:
Az ítélőtábla határozata indokolásában egyetértett a törvényszék ítéletével abban,
hogy az alperes 2020. április 9. napján kelt azonnali hatályú felmondása jogellenes,
mivel abból a felmondás oka, a felmondás alapjául szolgáló tényleges munkavállalói magatartás világosan nem tűnik ki. Ennek következményeként a felperes a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 79. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával 12 havi távolléti díjára tarthat igényt.
Nem értett egyet így a másodfokú bíróság az alperes azon fellebbezési érvelésével, hogy a felperes csak 2020. december 31. napjáig, hét hónapra, az újabb alperesi intézményvezető megbízásáig tarthat igényt a távolléti díjra.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a felperes sérelemdíjra tarthat igényt a jogellenes munkáltatói felmondás folytán őt ért nem vagyoni sérelemért. A felperest részben hátrány érte közvetlenül a jogellenes felmondás folytán, mivel a korábbi karrierje megtört, a felmondást követően csak mintegy 1 évvel a magánegészségügyben tudott elhelyezkedni.
Az újabb munkahelyére naponta mintegy 2 órát kell utaznia, mellyel lényegesen lecsökkent a családjával eltölthető ideje. A továbbiakban nem tudja hasznosítani az állami egészségügyi igazgatásban megszerzett tapasztalatait.
Másfelől az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnali hatályú felmondást követő sajtóközleménye és a miniszter hetilapnak adott nyilatkozata valótlan tényeket tartalmazott, a tényeket hamis színben tüntette fel, melyek objektíve alkalmasak voltak a felperes jóhírneve megsértésére. Emiatt az alperes a másodfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított összegű sérelemdíj fizetésére is köteles.
