Halo pilotkritika: újabb videójáték-adaptáció indult el a siker útján?Halo pilotkritika: újabb videójáték-adaptáció indult el a siker útján?
Külcsín
A Halo-videójáték-szériával nem túl meglepő módon még gyerekkoromban találkoztam először, amikor egy fura nevű demó bukkant fel a méltán híres PC Guru újság egyik CD-mellékletében. Halo, halo, halo... de mégis mi a bánatot jelent?
Aztán amikor elindítottam a programot, azonnal leesett az állam, ugyanis olyan fenséges zenével fűszerezett menü fogadott, amely után már nem is volt kérdés: azonnal ki akarom próbálni a game-et. Onnantól pedig nem volt megállás, jöhetett a teljes játék, majd hosszú-hosszú órákra elnyelt a Föld, vagyis a gyűrűvilág (innen a név: halo - gyűrű), amely közben igazi űrlényölő, spártai harcos lett belőlem, imádtam!
A Halo: Combat Evolved című FPS (belső nézetű lövöldözős játék) egyébként 2001-ben látta meg a napvilágot a Bungie jóvoltából Xboxon, majd 2003-tól már a PC-sek is elmerülhettek lenyűgözően egyedülálló és mágnesként vonzó világában.
A visszajelzések alapján egy évre rá érkezett is a folytatás, a Halo 2, 2009-ben pedig már a Halo 3-at nyüstölhették a népek. Bár a 2012-es Halo 4 már nem volt annyira ütős, mint a nagy elődök, azért csak kiadtak egy Halo 5: Guardianst, amely aztán akkora blama lett, hogy utána jó hat évig nem is hallatott magáról a széria.
Persze a Halo 3 után számos kiegészítő meg mellékszál is érkezett, de valahogy egyik sem tudtam megismételni az első hármas bravúrját. Szóval azok úgy, ahogy voltak, mentek is a levesbe.
2021-ben aztán mégis bemutatkozott a Halo: Infinite, amely ismételten lázba hozta a rajongókat, köztük engem is: lényegében hasonló érzéseket váltott ki belőlem, mint tette anno az első rész, így nem is volt kérdés, hogy újra beszálljak a darálós buliba.
És akkor a hatalmas ovációt látva, illetve a sikert meglovagolva jöhetett is a Halo 2015 óta húzódó, élőszereplős feldolgozása a Paramount+-ra, amely egy, a videójátékoktól különálló történetet kíván elmesélni a széria ikonikus protagonistája, Master Chief főszereplésével.
Amúgy az megvan, hogy a produkciót Magyarországon, azon belül is Budapesten forgatták? Nincs? Na, hát emiatt akkor még várósabb lesz a show, nemde?
Sztori
A Halo-sorozat története szerint a 26. században járunk (egészen pontosan 2552-ben), amikor is az emberek olyannyira összeakasztják a bajszukat a idegenekkel, név szerint a Covenantokkal, hogy a háború elkerülhetetlenné válik.
Földünk fiai (köztük is a lázadók) végül a Madrigálon csapnak össze az igencsak rusnya teremtésekkel, amelynek során gyorsan kiderül: ha nem dobnak be valamit, khm, vagy valakit a buliba, akkor csúnyán alulmaradnak az űrlényekkel szemben.
Ekkor lép a színre a híresen hírhedt Master Chief John 117 (Pablo Schreiber) és vidám kompániája, a spártaiak, hogy rendet tegyenek a csáposok között és egyúttal megmentsék a mundér becsületét - többé-kevésbé.
A csata után aztán kedvenc Chiefünknek egy madrigáli túlélőt (Yerin Ha) varrnak a nyakába, és még egy rejtélyes kütyü is ott csörög a zsebében, amelyet az összecsapások után tett zsebre, és első körben lövése sincs, hogy mihez kezdjen vele. Annyi biztos, valami köze van a múltjához.
És ha ez még nem lenne elég, olyan parancsot kap a feletteseitől, amely hatására szó szerint kitér a hitéből, így már lényegében azt sem tudja, hogy mit is keres a háború közepén. Hosszú lesz az az út a szülőbolygójáig, a Reach-ig...
Karakterek
Bár a Halo-sorozat pilotjában egészen sok figurát mozgattak és még idejük is bőven volt kibontakozni, azért csodát ne várjatok tőlük. Persze így is akadt egy-két kiemelkedőbb produkció...
Nyilván mindenki Master Chiefre kíváncsi, így akkor vele kezdeném a sort: Pablo Schreiber kiállása (még teljes páncélban is) valami egészen patikára sikeredett, simán átjött minden mozdulatából a nagybetűs Master Chief-életérzés, majd miután a hangját is hallatta, teljes volt az extázis, így azt gondolom telitalálatnak bizonyult a legendás karakter megformálására. Kár azért a sisakért... mármint maradhatott volna a helyén, de pszt!
Érdekes volt még nekem Natascha McElhone Dr. Catherine Halseyja, aki lényegében a spártaiak góréjaként funkcionált, neki feleltek és az ő parancsait követték akkor is, amikor az egész flotta egyik társuk ellen fordult. Tetszett ez a fajta elszigetelődés a hadseregtől, persze ez majd további konfliktusok forrása is lehet, de az nem feltétlenül baj, pörögjön csak az a sztori!
A madrigáli túlélő Yerin Ha megformálásban amennyire idegesítő volt az epizód elején, annyira meggyőző lett a végére. Rendesen szurkoltam, nehogy valami baja essen, Master Chieffel való kapcsolata pedig egyfajta apa-lánya szálat is belebegtetett, de azért várjuk ki a végét, mert sokkal több van benne, mint amit eddig mutatott.
Összegzés
A megosztó vélemények ellenére gyorsan megnyugtatnék mindenkit: a Halo-sorozat nyitódarabja egyáltalán nem lett borzasztó, sőt, engem rendesen felcsigázott, ennek köszönhetően olyannyira magába szippantott, hogy közben teljesen elvesztettem az időérzékem, így lényegében fel sem tűnt a a közel egyórás játékideje. Csak még többet akartam...
És ezalatt az 55 perc alatt azért történtek is dolgok, nem csak céltalanul tengtek-lengtek a szereplők azzal a címszóval, hogy csak megmutassák őket. Például kiderült, hogy Master Chief nem az szótlan figura lesz, akit a játékokban megismertünk, és bőven lesz itt hatalmi tusakodás, illetve misztikum is a háttérben. Szóval lényegében minden, ami szem-szájnak ingere. Nem is értem mi a bajuk az embereknek...
A látvány pazar, már a nyitóképsorokkal levettek a lábamról, a CGI is többé-kevésbe rendben van, a harcjelenetek is egész pofásra sikeredtek, és még ismerős hangokkal, illetve dallamokkal is találkozhattok. Látszik. hogy nem spóroltak semmin, igazi minőségi szórakozás van kialakulóban, szóval nehogy itt elkaszáljátok egy rész után, mert a falnak megyek! Tessék neki esélyt adni!
A Halo-széria rajongóknak abszolút kötelező, akik ha nem foglalkoznak a fanyalgókkal, és a negatív visszhangokkal, akkor garantálom, hogy még élvezni is fogják. Aki pedig egy jól összerakott sci-fire vágyik, az se habozzon, ugyanis a Master Chief vezette alkotásban minden megvan, ami a nagybetűs szórakozáshoz kell.