Bíborosi áldás a megújult fehérvári székesegyházonBíborosi áldás a megújult fehérvári székesegyházon
Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték - tette hozzá. Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István országát és nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába.
A mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során - Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével - elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása. Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak.
Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak. A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával. Az orgonakarzat feletti, többször átfestett 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint.