Így változott idén Fejér mezőgazdasága
Így változott idén Fejér mezőgazdasága
Így változott idén Fejér mezőgazdaságaAz idei esztendő sajnos hosszú dőre helyet követel magának a hazai mezőgazdaság legjei között, mindenképpen negatív előjellel, hiszen a hazánkat, így szűkebb környezetünket is sújtó aszály rengeteg negatív rekordot megdönt majd 2022-ben. A hozamok kapcsán pontos számok még nem állnak rendelkezésre, azt azonban érdemes megvizsgálni már most, mely irányba változott Fejér mezőgazdasága idén.
A Központi Statisztikai Hivatal, a KSH kimutatása alapján 2022-ben nőtt a mezőgazdasági termelésbe bevont terület, ahogy a tanulmány fogalmaz: „2022. június 1-én Magyarország területének közel 55%-a, mintegy 5,1 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15%-a (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. A mezőgazdasági terület nagysága 32,0 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál.”
Fejér az élvonalban van hazánkban a teljes területhez mért mezőgazdasági terület arányai kapcsán. Ebben Magyarországon Békés megye áll az élen, itt a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%). Csongrád 68,9 százalékkal áll, a dunántúli megyék legjobbjaként pedig Fejér következik az ötödik helyen, nálunk a teljes területhez mérten a mezőgazdaságba bevont terület aránya 64,5 százalék.
Jelentősen változott idén a megyénkben termelt szántóföldi növények termésterülete. Fejérben az őszi búza 58 700 hektáron, kukorica 77 800 hektáron, míg repce 15 100 hektáron termett, mindhárom növény termesztése kisebb területen történt, mint egy esztendővel korábban. A termőterület növekedését a napraforgó esetében jegyezhettük fel, 2022-ben 43 000 hektáron zajlott a növény termesztése.
Országosan és arányaiban nézve a gabonafélék vetésterülete növekedett a többi növénycsoporthoz képet, a termőterületek 60 százalékát vonták be a gabonafélék termesztésébe. Az ipari növények a teljes terület 20 százalékát, a takarmánynövények 8 százalékot kaptak, míg 4 százalék vegyes szántóföldi növény mellet például 2 százalék jutott a zöldségféléknek és a szamócának.
Fejér kimondottan a szántóföldi termesztésben jár inkább az élen, ezt jól mutatja, hogy a szántóterületek aránya kifejezetten magas nálunk a teljes mezőgazdaságba bevont területen belül.
Megyénkben a teljes mezőgazdasági terület 89,6 százaléka szántó, ezzel országos szintén hatodik Fejér. A magas szántóföldi arány egyúttal azt is jelenti, hogy a legeltetésben hasznosítható gyepterület mérete nálunk alacsony. Országos szinten a gyepterületek aránya 15 százalék, ennek mindössze 3,2 százaléka található Fejérben, szemben például az ebben élen járó Hajdú-Biharral, ahol a teljes gyepterület 15.9 százaléka található.
Szintén országos szinten változás figyelhető meg a gyümölcstermesztésben is. Folyamatosan csökken a hazánkban erősnek számító alma- és meggytermesztés, miközben folyamatosan nő a dió, a bodza és más gyümölcsök termőterülete.
