A 133. madáretetési szezon kezdődik
A 133. madáretetési szezon kezdődik
A 133. madáretetési szezon kezdődikTermészetesen a madarak téli etetése már jóval régebb óta része a téli mindennapoknak, az első lakossági szintű, szervezett etetési mozgalom azonban 1890-re datálódik. Talán kevesen tudják, hogy a téli madáretetés nem azért indult útnak, mert esetleg a madarak nem képesek ellátni magukat elegendő táplálékkal a hideg hónapokban. Jelentjük: képesek, nagyon is, a téli etetés lényege inkább a fajok megismerésének lehetősége, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és a sokadik emelet magasságában is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében kiemeli, hogy az etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől nagyjából márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.
Az énekesmadaraknak téli eleségként adható napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal), állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó). Ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet. Biztosíthatunk ivó- és fürdővizet a madaraknak, ezeket fagyok idején kiemelten kell ellenőrizni és a befagyott itatókban a vizet cserélni. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy más étellel kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.
Madáretetők a mezőgazdasági boltokban, hobbi és kertészeti üzletekben egyaránt vásárolhatók, de akár magunk is megépíthetjük az otthon fellelhető anyagokból. Néhány érdekes tippet a saját madáretető elkészítéséhez ide kattintva is találtok. Ha az udvar távolabbi részén álló fára tesszük az etetőt, akkor érdemes beszerezni egy távcsövet is, hogy még alaposabban megfigyelhessük a madarakat.
Korábban már mi is foglalkoztunk azzal, hogy a vízimadarak etetése mennyire veszélyes lehet. A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését.
A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot. Ráadásul az etetés folyamatos kenyérdiétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál.
