Angyalszárny, avagy miért ne etessük soha a vízimadarakat?Angyalszárny, avagy miért ne etessük soha a vízimadarakat?
Az MME témát összefoglaló írásában kiemeli, az énekesmadarak téli etetésének kérdése nagyban eltér a vízimadarak etetésétől. Vízimadaraink, így a récék, kacsák, ludak, hattyúk tápláléka a parton legelt fűfélékből és egyéb lágyszárú növényből tevődik össze. Mindezek korlátlanul rendelkezésre állnak akár télen is, ha pedig az időjárás miatt mégsem jutnak elég táplálékhoz ezek a madarak, akkor elvonulnak onnan.
Az MME szóvivője, a Madártávlat főszerkesztője, a Madárbarát Kert program szakmai vezetője, Orbán Zoltán által összeállított anyag részletesen bemutatja, hogy a vízimadarak étkezésétől idegen tápanyagok, mint például a kenyérfélék, milyen károkat okozhatnak egy-egy vízimadarakban gazdag terület ökológiájában.
Az első és legfontosabb problémát talán az úgynevezett angyalszárny-betegség okozza. Ez a betegség kimondottan a pékárukkal történő etetés miatt kialakuló betegséget jelenti, vagyis annyira valós a probléma, hogy az állatorvoslás önálló, és erre visszavezethető megbetegedést is nyilvántart!
Az angyalszárny-betegség a fiatal vízimadaraknál alakulhat ki, ahogy az MME anyaga fogalmaz: „A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el, ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. Az etetéssel elkényelmesített, tapasztalatlan fiatalok a tél közeledtével nem vonulnak el, ami újabb veszélyforrást jelent számukra”.
A röpképtelenné váló egyedek nem tudnak telelőhelyeikre vonulni, a hidegebb területeken kénytelenek átvészelni a fagyos hónapokat. Ez tragédiához is vezethet, hiszen sokszor éjszaka a vízen ringatózó alvásuk közben szó szerint foglyul ejti őket a jég, ahonnan sok esetben nem tudnak kiszabadulni és elpusztulnak. A videón látható vízityúk szerencsés volt, „megúszta” egy jégkolonccal, viszont a plusz teherrel szinte esélytelenné vált egy ragadozó támadásával szemben.
Az Orbán Zoltán által összeállított anyag ezek mellett rengeteg olyan veszélyre felhívja a figyelmet, melyre első körben nem is gondolnánk akkor, amikor például Székesfehérváron is, a Bányatónál, a Csónakázó-tónál, a Palotavárosi tavaknál, a Sóstón vagy a Bregyó-közi horgásztónál etetni kezdjük a vízimadarakat. Az MME feltett szándéka, hogy visszaszorítsa a vízimadarak etetését, megőrizve a fajok önálló táplálékszerző képességét.
"Az elmúlt években volt néhány olyan, kiemelt fontosságú kommunikációs terület, ahol nagymértékben igénybe vettük a média, a nyilvánosság segítségét és szerencsére mindez nagy hatásfokkal történt" – említette Orbán Zoltán szóvivő. – "Az egyik ilyen volt a fecskék helyzete. 2010-ben a fecskék voltak az év madarai, azóta kampányolunk ezeknek a szép és hihetetlenül fontos madaraknak a védelmében.
Megdöbbentő volt az adat akkoriban, hogy 2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány 62-64 százaléka eltűnt! Ha ez a tendencia akkor folytatódott volna, 2020-ra a fecskék eltűntek volna Magyarországról.
A fecskeállomány lecsökkenésének egyik oka a fészkek tömeges leverése volt, melyeket nagy többségében önkormányzatok, közfeladatot ellátó intézmények hajtottak végre, így itt ebben a kérdésben nagyon határozottan a közvélemény felé kellett fordulnunk.
A költési időszakban történő fa- és bokor kivágások kapcsán indított felvilágosításunk és kampányunk 2016 óta zajlik, és ezek mellé a fontos témák mellé tartozik harmadikként a vízimadarak etetése. 2016-ban három évtizede nem látott fagyok voltak hazánkban, és olyan tömeges vízimadár-pusztulás történt, ami azonnal lépésre késztetett minket.
A kampányaink ezekben a kérdésekben nagyon jó szolgálatot tettek, a fecskék esetében az elmúlt 11 év kampányai hatására a fészkek leverése legalább 70 százalékkal csökkent. A fák, bokrok költési időben történő kivágása kapcsán 30 százalék körüli hatékonyságról tudok beszámolni, itt például 2020 májusa óta a Főkert – lakossági nyomás hatására – nem végez nagy kiterjedésű fa- és bokorkivágást április és az ősz vége közötti időszakban.
Ha mégis szükség lenne ebben az időben egy-egy fa kivágására, akkor az MME szakvéleményét kérik a döntés meghozatala előtt. A vízimadarak etetése kapcsán is, ha számszerűsíteni szeretném a javulást, akkor nagyjából 40 százalék lenne az a szám, amit megjelölnék."
Vízimadaraink védelme érdekében természetesen a legfontosabb a felelős magatartás, nyugodtan gyönyörködjünk a szebbnél-szebb élőlényekben a vízpartok mentén, ugyanakkor ne avatkozzunk be természetes folyamatokba, még akkor sem, ha jó szándék vezet minket, ugyanis egy ilyen cselekedettel valószínűleg csak kárt okozunk, semmi hasznot.