6 hónapnál régebbi cikk

Angyalszárny, avagy miért ne etessük soha a vízimadarakat?
·Zöldmadáretetés·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
MME / Orbán Zoltán
Angyalszárny, avagy miért ne etessük soha a vízimadarakat?
·Zöldmadáretetés·Utolsó frissítés: undefined

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nagy figyelmet fordít a vízimadarak etetésének veszélyeit bemutató kampányára. A különböző gabonafélékből készülő péksütemények súlyos betegségeket, sőt közvetve akár halált is okozhatnak vízimadarainknak.

Az MME témát összefoglaló írásában kiemeli, az énekesmadarak téli etetésének kérdése nagyban eltér a vízimadarak etetésétől. Vízimadaraink, így a récék, kacsák, ludak, hattyúk tápláléka a parton legelt fűfélékből és egyéb lágyszárú növényből tevődik össze. Mindezek korlátlanul rendelkezésre állnak akár télen is, ha pedig az időjárás miatt mégsem jutnak elég táplálékhoz ezek a madarak, akkor elvonulnak onnan.

Az MME szóvivője, a Madártávlat főszerkesztője, a Madárbarát Kert program szakmai vezetője, Orbán Zoltán által összeállított anyag részletesen bemutatja, hogy a vízimadarak étkezésétől idegen tápanyagok, mint például a kenyérfélék, milyen károkat okozhatnak egy-egy vízimadarakban gazdag terület ökológiájában.

Az első és legfontosabb problémát talán az úgynevezett angyalszárny-betegség okozza. Ez a betegség kimondottan a pékárukkal történő etetés miatt kialakuló betegséget jelenti, vagyis annyira valós a probléma, hogy az állatorvoslás önálló, és erre visszavezethető megbetegedést is nyilvántart!

Angyalszárny-betegségben szenvedő fiatal bütykös hattyúk

MME / Lukács Kata

Az angyalszárny-betegség a fiatal vízimadaraknál alakulhat ki, ahogy az MME anyaga fogalmaz: „A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el, ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. Az etetéssel elkényelmesített, tapasztalatlan fiatalok a tél közeledtével nem vonulnak el, ami újabb veszélyforrást jelent számukra”.

A röpképtelenné váló egyedek nem tudnak telelőhelyeikre vonulni, a hidegebb területeken kénytelenek átvészelni a fagyos hónapokat. Ez tragédiához is vezethet, hiszen sokszor éjszaka a vízen ringatózó alvásuk közben szó szerint foglyul ejti őket a jég, ahonnan sok esetben nem tudnak kiszabadulni és elpusztulnak. A videón látható vízityúk szerencsés volt, „megúszta” egy jégkolonccal, viszont a plusz teherrel szinte esélytelenné vált egy ragadozó támadásával szemben.

Az Orbán Zoltán által összeállított anyag ezek mellett rengeteg olyan veszélyre felhívja a figyelmet, melyre első körben nem is gondolnánk akkor, amikor például Székesfehérváron is, a Bányatónál, a Csónakázó-tónál, a Palotavárosi tavaknál, a Sóstón vagy a Bregyó-közi horgásztónál etetni kezdjük a vízimadarakat. Az MME feltett szándéka, hogy visszaszorítsa a vízimadarak etetését, megőrizve a fajok önálló táplálékszerző képességét.

"Az elmúlt években volt néhány olyan, kiemelt fontosságú kommunikációs terület, ahol nagymértékben igénybe vettük a média, a nyilvánosság segítségét és szerencsére mindez nagy hatásfokkal történt" – említette Orbán Zoltán szóvivő. –  "Az egyik ilyen volt a fecskék helyzete. 2010-ben a fecskék voltak az év madarai, azóta kampányolunk ezeknek a szép és hihetetlenül fontos madaraknak a védelmében.

Megdöbbentő volt az adat akkoriban, hogy 2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány 62-64 százaléka eltűnt! Ha ez a tendencia akkor folytatódott volna, 2020-ra a fecskék eltűntek volna Magyarországról.

A fecskeállomány lecsökkenésének egyik oka a fészkek tömeges leverése volt, melyeket nagy többségében önkormányzatok, közfeladatot ellátó intézmények hajtottak végre, így itt ebben a kérdésben nagyon határozottan a közvélemény felé kellett fordulnunk.

A költési időszakban történő fa- és bokor kivágások kapcsán indított felvilágosításunk és kampányunk 2016 óta zajlik, és ezek mellé a fontos témák mellé tartozik harmadikként a vízimadarak etetése. 2016-ban három évtizede nem látott fagyok voltak hazánkban, és olyan tömeges vízimadár-pusztulás történt, ami azonnal lépésre késztetett minket.

A kampányaink ezekben a kérdésekben nagyon jó szolgálatot tettek, a fecskék esetében az elmúlt 11 év kampányai hatására a fészkek leverése legalább 70 százalékkal csökkent. A fák, bokrok költési időben történő kivágása kapcsán 30 százalék körüli hatékonyságról tudok beszámolni, itt például 2020 májusa óta a Főkert – lakossági nyomás hatására – nem végez nagy kiterjedésű fa- és bokorkivágást április és az ősz vége közötti időszakban.

Ha mégis szükség lenne ebben az időben egy-egy fa kivágására, akkor az MME szakvéleményét kérik a döntés meghozatala előtt. A vízimadarak etetése kapcsán is, ha számszerűsíteni szeretném a javulást, akkor nagyjából 40 százalék lenne az a szám, amit megjelölnék."

Vízimadaraink védelme érdekében természetesen a legfontosabb a felelős magatartás, nyugodtan gyönyörködjünk a szebbnél-szebb élőlényekben a vízpartok mentén, ugyanakkor ne avatkozzunk be természetes folyamatokba, még akkor sem, ha jó szándék vezet minket, ugyanis egy ilyen cselekedettel valószínűleg csak kárt okozunk, semmi hasznot.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek