Fehérvár gazdaságát a Covid sem tudta megrogyasztani, érdekes kutatás látott napvilágot
Fehérvár gazdaságát a Covid sem tudta megrogyasztani, érdekes kutatás látott napvilágot
Fehérvár gazdaságát a Covid sem tudta megrogyasztani, érdekes kutatás látott napvilágotA koronavírus-járvány globális gazdasági hatásait általános vélekedés szerint alapvetően negatív változásnak tekintik ma is, ami a területi statisztikai adatok alapján nem minden esetben állja meg a helyét, vagy éppenséggel a feltételezettel ellentétes eredményt mutat - írja a Központi Statisztikai Hivatal annak a publikációnak a bevezetőjében, ami a közelmúltban látott napvilágot.
A kutatásban 19 funkcionális várostérséget, a budapestit, a békéscsabait, a debrecenit, a dunaújvárosit, az egrit, a győrit, a kaposvárit, a kecskemétit, a miskolcit, a nyíregyházit, a pécsit, a sopronit, a szegedit, a székesfehérvárit, a szolnokit, a szombathelyit, a tatabányait, a veszprémit és a zalaegerszegit vizsgálták. A funkcionális várostérségek egy városból (központból) és annak ingázási övezetéből állnak.
A vizsgált időszak a 2019., a 2020. és a 2021. év, amelyekhez bázisévként 2018 adatait használták fel, és a népesség- és társadalomstatisztikai, illetve a gazdaságstatisztikai terület öt komponensét – a nyilvántartott álláskeresők, a vendégéjszakák, a múzeumlátogatók, a halálozások számának, valamint a gazdasági teljesítménynek a változását – vizsgálták meg.
A munkanélküliség alakulása, 2019–2021
A nyilvántartott álláskeresők száma 2018-hoz viszonyítva a Győri, a Soproni és a Székesfehérvári várostérségben már 2019-ben is 10%-os vagy azt meghaladó növekedést mutatott, ugyanakkor a Debreceni és a Szegedi várostérségben 10%-os csökkenés volt megfigyelhető. 2020-hoz viszonyítva 2021-ben mindegyik térségben csökkent az álláskeresők száma, Fehérváron 6,2 százalékkal, míg a 2021-es adatokat a 2018-as hasonlítva vegyes kép rajzolódott ki, Székesfehérvár azonban azok között volt, ahol ekkor is csökkenést regisztráltak.
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2020-ban
A második komponens a vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken. Ezen a területen 2019-hez képest összességében a legnagyobb forgalmat bonyolító Budapesti várostérség szenvedte el 2020-ban a legnagyobb veszteséget (–75,7 százalék), a legkisebbet pedig a Nyíregyházi várostérség (–25,4 százalék). ám 2020-ban mind a 19 vizsgált várostérségben csökkent a vendégéjszakák száma, átlagosan 46,2 százalékkal, Székesfehérváron 46,4 százalékkal.
A statisztikai hivatal konklúziója egyértelmű: a vendégéjszakák számának valamennyi várostérségre kiterjedő, nagy mértékű visszaesése az adatok alapján igazolható. A járvány megfékezésére szolgáló lezárások és az utazási, mobilitási lehetőségek korlátozása miatt 2020-ban a vizsgált várostérségekben a vendégéjszakák számának alakulása egységesen jelentős csökkenést mutatott.
Múzeumlátogatók számának változása, 2019–2021
A vizsgált időszakban a múzeumok – a látogatók biztonságának érdekében előírt szigorú intézkedések betartatásával – látogathatók maradtak, ám a látogatószámok a 2018-as bázisévhez hasonlítva már 2019-ben is csökkentek 11 várostérségben - köztük Székesfehérváron is -, míg nyolcban emelkedett. 2020-ban azonban a (legalább részleges) látogathatóság ellenére egységesen mindenütt tetemesen csökkenő tendenciát mutat a múzeumlátogatók száma, Fehérváron a 2018-as 100 százaléknak tekintett adathoz képest 36,3 százalékra esett vissza ez a terület.
2021-ben a várostérségekben enyhe növekedés figyelhető meg 2020-hoz képest, de a 2019-es adatokat csak a Kaposvári és a Nyíregyházi várostérség tudta felülmúlni, illetve a 2018-as bázisadat számait csupán két várostérség, a Békéscsabai és a Zalaegerszegi tudta megközelíteni, egyaránt 96 százalékkal. Székesfehérvár 86,2 százalékot mutat ebben az évben. A KSH azt írja, az adatok alapján igazolható, hogy a múzeumlátogatók száma kedvezőtlenül alakult.
Halálozások száma, 2019–2021
A vizsgált területen élő 65 éves és annál idősebbek, illetve a 65 év alattiak korcsoportját külön kezelte a KSH az adatok további árnyalhatósága érdekében. 2019-ben a 65 éves és annál idősebbek halálozási száma a 2018. évihez viszonyítva 12 várostérségben mutat emelkedést, köztük a székesfehérváriéban is, ám itt mindössze 0,4 százalékot. 2020-ban azonban 2018-hoz és 2019-hez képest is minden várostérségben nőttek a halálozási számok, a legjobban a Nyíregyházi és a Soproni várostérségben több mint 20 százalékkal. Ekkor Fehérváron 7,7 százalékos volt az emelkedés.
2021-ben azonban a tendencia tovább folytatódott, szinte az összes várostérségben növekedett a halálozások száma a 2018-as bázisévhez és 2019-hez, valamint 2020-hoz viszonyítva is. Három kivétel van 2021-ben: a Soproni, a Szolnoki és a Zalaegerszegi várostérségben enyhe csökkenés történt a 2020-as évvel összevetve. Székesfehérváron 18,1 százalék volt az emelkedés.
A 65 év alattiak körében a járványt megelőző 2019-ben három helyen mértek alacsony növekedést 2018-hoz képest, míg Fehérváron csökkenést regisztráltak. A 2020-as adatok alapján megállapítható, hogy 2018-hoz viszonyítva a koronavírus-járvány hatása még nem volt egyértelműen kimutatható, annak ellenére sem, hogy négy várostérségben csekély emelkedést mutattak a halálozási számok, városunkban ugyanakkor 8,5 százalékos csökkenést regisztráltak.
2021 viszont rekordszámú halálesetet hozott ebben a korosztályban is: szinte mindegyik várostérség adata emelkedést mutat a 2018-as bázisév számaival összevetve. 2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz képest is kiugróan magasak a halálozási számok a Békéscsabai (123,7 százalék) és a Dunaújvárosi (132,3 százalék) várostérségben. Székesfehérvár ebben tekintetben a kedvezőbb területek közé tartozott, ugyan itt is nőtt a halálesetek száma, ám mindössze 7,5 százalékkal.
A gazdasági erő alakulása, 2019–2021
A vizsgálat ötödik eleme a gazdasági erő alakulásának elemzése. A gazdasági erőt fejezik ki az olyan, a GDP-vel szoros összefüggésben álló területi értékek, mint az szja-alapot képező jövedelem, a helyi adók és a működő vállalkozások száma. A területi értékek a három elem felhasználásával települési szinten kimutathatóvá teszik az egy év alatt millió forintban 1 főre jutó összeget.
A számított adatok szerint a 2018-hoz viszonyított gazdasági erő 2019-ben – a Győri várostérség kivételével, ahol stagnált – az összes vizsgált térségben emelkedett, közülük hatban következett be 10 százalékos vagy azt meghaladó növekedés - Fehérváron ekkor 5,2 százalékos volt a növekedés, ám a második legerősebb térség volt országos szinten.
2020-ban 2018-hoz képest minden térségben növekedőben volt a gazdasági erő, viszont a 2019-es adatokhoz képest a Dunaújvárosi, az Egri, a Soproni, a Szombathelyi és a Tatabányai várostérségben minimális csökkenés látható. Székesfehérvár ebben évben is növekedést mutatott, 7,9 százalékot.
2021-ben a gazdasági erő 2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz képest emelkedő tendenciájú, ezenkívül a 2018-as bázisévhez viszonyítottan öt térségben, budapesti, szegedi, székesfehérvári, szolnoki és veszprémi elérte vagy meghaladta a 30 százalékot is. Itt is Fehérvár hozta a második legjobb adatot, 33,4 százalékkal.
Összegzésében a KSH azt írja: megállapítható, hogy a társadalom negatív feltevései a járvány hatásaira vonatkozóan a meghatározott öt elem vizsgálata során három esetében (múzeumlátogatók, vendégéjszakák, halálozási számok) a vizsgált időszakban és várostérségben visszaigazolhatók, ugyanakkor az adatok alapján romló tendencia egy elem (álláskeresők) esetében csupán egyetlen vizsgált időszakban bizonyított, míg egy másik elem (gazdasági erő) vizsgálata során egyetlen időszakban és várostérségben sem mutatható ki regresszió.
