A La Bouche szeretője: ezt hallgatta a világ 30 esztendeje 
A La Bouche szeretője: ezt hallgatta a világ 30 esztendeje
A La Bouche szeretője: ezt hallgatta a világ 30 esztendeje Májusra időzített zenei időutazásunk első helyszíne nem okoz meglepetést, szokás szerint kezdjünk Nagy-Britanniában, lássuk, melyek voltak a legnagyobb slágerek a UK Top40 listáján.
Ahogy előző havi visszatekintőnkben megírtuk, az áprilist a Take That, vagyis Gary Barlow, Howard Donald, Mark Owen, Jason Orange és Robbie Williams zárta az élen, a kilencvenes évek kedvenc brit fiúcsapatának aktuális slágere, a „Back For Good” négy hétig volt az első helyen.
Májusban aztán nagy mocorgás kezdődött az első helyen, több kiváló dal adta egymásnak át a legmagasabb pozíciót. A hónap elején a zseniális Liam Gallagher és társai, Paul Arthurs, Paul McGuigan, Tony McCarroll és Noel Gallagher, vagyis az Oasis lépett fel az első helyre. Az 1991-ben alakult banda az évek során 26 dallal került fel a Top40 listájára, ezek közül 23 a Top10-be is bekerült, 8 pedig listavezető lett. A legmagasabb pozícióba jutó dalaik sorában az első volt a „Some Might Say”, mely ugyan csak egy hétig vezette a brit listát, mégis egy fantasztikus pályafutás első nagy muzsikájának számít.
Az egy hétig listavezető Oasis után egy kiváló eurodance formáció lépett trónra, igaz, szintén csak egy hétre. A gyönyörű hangú énekesnő, Janice Robinson és az olasz producertársak, Paolo és Gianni Visnadi, vagyis a Livin’ Joy még az előző évben felkerült a listára a „Dreamer” című dance-opusszal, ám akkor nem ért el kiugró sikereket a dal. A következő évben, 1995 májusában azonban hirtelen nagy rajongótábora lett, így ekkor jött el a nagy menetelés ideje, a „Dreamer” elérte az első helyet, majd egészen június végéig ott is maradt a UK Top40 listáján.
A két, egyaránt egy hétig első dal után jött egy olyan nóta, mely hosszabb ideig, egészen pontosan hét hétig megszerezte a legfelső pozíciót. Ez a dal egy elképesztő, de gyorsan kifutó pályafutást hozott a Robson & Jerome néven ismerté vált duónak. Tagjai Robson Golightly Green és Jerome Patrick Flynn színészek voltak. A duó a Soldier Soldier című televíziós dráma sztárja volt, amelyben a kilencvenes évek elején szerepeltek.
A műsor egyik epizódjában a duó az „Unchained Melody” című dal feldolgozását adta elő The Unrighteous Brothers néven, és a közönség kérése arra késztette a feltörekvő zenei mogult, Simon Cowellt, hogy rábeszélje az akkor még vonakodó duót, hogy rögzítsék a dalt kiadásra. Robson & Jerome végül beadta a derekát, és a dal az 1990-es évek második legkelendőbb kislemeze lett a briteknél. A Robson & Jerome mánia rövid, de intenzív, 18 hónapos volt, amely 1996-ban ért véget, amikor a páros visszautasította Cowell 3 millió fontos ajánlatát egy harmadik albumért, elmenekült a popzenéből, és visszatért a színészethez.
A listavezetők mellett persze további kiváló dalok tűntek fel a brit listán 1995 májusában, ott volt a Top10-ben Scatman John és a „Scatman”, Tina Arena és a „Chains”, vagy épp a Love City Groove hasonló címet viselő slágerével.
Utunkat folytassuk Németországban, nézzük, hogyan alakult a rangsor az Offizielle Deutsche Charts mezőnyében.
Áprilisról májusra fordulva véget ért a 11 héten át az első helyen álló „Conquest Of Paradise”, Vangelis, vagyis Evangelos Odysseas Papathanassiou világslágerének sikersorozata, a német hallgatók és kislemez vásárlók pedig új listavezetőt köszönthettek. Az első a fentebb, a brit lista kapcsán már említett Take That és a „Back For Good” lett, mely négy héten át állt az élen Németországban. Május utolsó hetében aztán átadta a legmagasabb pozíciót, érkezett ugyanis egy ikonikus dancefloor sláger, mely szintén 4 hétre foglalta el a trónt, összesen pedig 13 hetet töltött a Top10-ben.
Ez a dal a La Bouche nagy slágere, a „Be My Lover” volt. A sikereiről és botrányairól egyaránt hírhedt producer, Frank Farian 1994-ben lehelt életet a projektbe, melyet a színpadon és a klipekben Lane McCray és Melanie Thornton képviselt. A La Bouche egyik főszereplője lett a kilencvenes évek dance-vonalának, a „Be My Lover” például az európai országok slágerlistáján szinte kivétel nélkül Top10-es dal volt.
Természetesen további kiváló dalok is akadtak a német listán, ilyen volt Janet Jackson és a „Whoops Now”, a Dune és a „Hardcore Vibes”, vagy a már javában tomboló happy hardcore két fenegyereke, Charly Lownoise és Mental Theo a „Wonderful Days” című csápolással.
Ami az öreg kontinens további országait illeti, Franciaországban egy feltörekvő francia hip-hop formáció, az Allience Ethnik tartotta lázban a klubokat. A csapat igen szép sikereket ért el, a „Respect” szép lassan az eladási lista dobogójára kúszott fel. Mindeközben Olaszországban az Everything But The Girl és a „Missing (Todd Terry Remix)”, Norvégiában pedig a Rednex balladája, a „Wish You Were Here” lépett az élre.
A tengerentúlon, a Billoard Hot100 listáján nem volt változás az előző hónaphoz képest, az összesen hét héten át listavezető, az Egyesült Államokban összesen 5 millió eladott darabbal büszkélkedő Montell Jordan és a „This Is How We Do It” egészen május végéig megőrizte első pozícióját.
Az akkor 26 esztendős zeneszerző-szövegíró-énekes, Montell Jordan mögött persze nagy volt a nyüzsgés, olyan dalok jutott be az élmezőnybe, mint Method Man és Mary J. Blige közös nótája, az „I’ll Be There For You”, Niki French és a „Total Eclipse Of The Heart” vagy épp a Van Halen és a „Can’t Stop Lovin’ You”.
A Billboard hip-hop listáján közben szintén Method Man és a Mary J. Blige dala hódított, a klubok játszási listáján pedig kiválóan teljesített Judy Cheeks és a „Respect”, illetve Madonna és a „Bedtime Story”.
Zenei időutazásunk végén térjünk haza, nézzük, mely magyar albumok voltak a legkelendőbbek a MAHASZ eladási listája alapján.
Rengeteg magyar kiadvány teljesített jól 1995 májusában, többről, így Charlie aktuális albumáról vagy a Patika című sorozat filmzenéjéről már korábbi visszatekintőinkben megemlékeztünk. Azonban a könnyedebb stílusokban is jól szerepeltek a hazai előadók, harminc esztendeje a magyar eladási lista első felében szerepelt Tanita és Csonti, vagyis az Alvajárók (már Kozsó nélkül). A páros a "De..." című albummal a hazai diszkók kedvencévé vált, csakúgy, mint a Carpe Diem, mely szintén második albumával, a "Lépj Tovább" című anyaggal ért oda az eladási adatokon alapuló listán a Top10 küszöbére.
Ez volt mai visszatekintőnk, folytatás egy hónap múlva., amikor 1995 júniusának legnagyobb zenéit idézzük meg.
