Senki sem ártatlan a sorozatgyújtogatók városában, miközben lassan minden lángba borul
Senki sem ártatlan a sorozatgyújtogatók városában, miközben lassan minden lángba borul
Senki sem ártatlan a sorozatgyújtogatók városában, miközben lassan minden lángba borulÓriási várakozás előzte meg az Apple TV+ nyári krimijének érkezését, a duplarészes premier után azonban legalább ekkora volt a csalódás. Ekkor jóformán csak arról lehetett olvasni, hogy valami nagyon félrement a Smoke-nál (ami magyarra fordítva Füst, bár hivatalos magyar címet eddig nem kapott), és nem érdemes időt fecsérelni a sorozatra.
Nehéz vitatkozni azzal, hogy a Smoke minimum nehezen indul be, de valahol a közepe felé az addig jóindulattal is közepesről sokkal magasabb fokozatra kapcsol. Az utolsó részek pedig teljesen a fotelhez szegezik a nézőt. Szóval érdemes kitartani.
Talán ebből a néhány mondatból is érezhető, hogy messze nem egy könnyed, nyári, feel good sorozatról van szó. Olyannyira nem, hogy a Smoke-ban a nyomasztást egészen új szintre emelték a készítők: egyszerűen nincs egyetlen szerethető karakter sem a 9 részes évadban. Még azokról is kiderülnek necces részletek, aki eleinte valamennyire szimpatikusnak tűntek, szorítottunk nekik, emiatt gyorsan átsoroljuk őket a vétkesek közé. A másik oldalon pedig szép lassan senki sem marad a végére. Innentől kezdve jogosan teszi fel mindenki a kérdést: de akkor miért éri meg nézni?
Először is adott egy cseppet sem sablonos történet. Egy kitalált állam (Orrington) kitalált városában (Umberland) járunk, ahol egyszerre garázdálkodik két sorozatgyújtogató. Nyomukba ered egy korábbi tűzoltó, jelenlegi tűzvizsgáló, Dave Gudsen (Taron Egerton), és Michelle Calderone rendőrnyomozó (Jurnee Smollett), akikről kezdetben úgy tűnik, hogy egész jó páros lehetnek. Persze, ez nem marad sokáig így.
Annál is inkább, mert a sorozat nem sok mindent rejt a véka alá. Nem egy klasszikus whodunnittal van dolgunk, mert már viszonylag hamar kiderül, hogy az egyik gyújtogató, a kiskereskedelmi láncokban chipses polcokat figyelemelterelésként lángra lobbantó tettes éppen a főszereplő tűzvizsgáló. Nagyjából ezzel párhuzamosan megtudjuk azt is, hogy a másik keresett piromániás Freddy Fasano (Ntare Guma Mbaho Mwine) egy olcsó csirkézőben tengeti mindennapjait, éjszakánként pedig tejeskannákba töltött olajjal gyújtja fel a nála boldogabb emberek tornácait. Időnként a házban élőkkel együtt. Gudsen így tehát saját maga és a szótlan pszichopata nyomába ered, miközben mindenkiről - de tényleg mindenkiről - kiderül, hogy ebben a sztoriban senki sem szent.
A korábban a Viharsziget és a Fekete madár forgatókönyvét is jegyző Dennis Lehane és csapata okosan bánik a ritmussal. Nem sietnek sehova, hagyják lassan csordogálni előre az egyre nyugtalanítóbb eseményeket, amiket egyre nyomasztóbb párbeszédekkel fűszereznek meg. A sorozatot a Firebug című podcast inspirálta, vagyis a hírhedt John Leonard Orr esete, aki tűzvizsgálóként maga is gyújtogatott, évtizedekig rettegésben tartva Dél-Kaliforniát. A Smoke ennek ellenére még véletlenül sem dokudráma: szabadon keveri a tényeket és a fikciót.
A Smoke főképp azoknak szól, akik bírják a nyomasztást, és nem bánják, ha egy krimi nem jutalmaz azonnal, cserébe a második felére kíméletlenül hatékony lesz. Nekik szól a jótanács is: jobb egyesével nézni, és hagyni, hogy a tűz nyomában maradt parázs még másnap is dolgozzon.
A sorozat előzetesét itt lehet megnézni:
Kapcsolódó
Meddig mennél el, hogy a gyereked megússzon egy gyilkosságot? - Echo Valley kritika
Kőkemény anya-lánya drámának indul, majd thrillerbe csap át, végül pedig krimi lesz belőle. Az Echo Valley nem lesz kultfilm, csak egy remek nyáresti szórakozás azoknak, akik szeretik ezeket a műfajokat. Azért némi mondanivalót is csempésztek a készítők a történetbe.
