18 emelet, víztározó, drinkbár – A soha meg nem épült fehérvári Magasház
18 emelet, víztározó, drinkbár – A soha meg nem épült fehérvári Magasház
18 emelet, víztározó, drinkbár – A soha meg nem épült fehérvári MagasházA világ legmagasabb, lakóépületként is funkcionáló épülete a dubaji Burj Khalifa, mely 163 emeletével és 828 méteres magasságával áll az élen. Az irodákat, lakásokat, szállodát és éttermeket is magába foglaló épület elsősége valószínűleg csak időleges, hiszen például a tervezett szaúdi Jeddah Tower ezt a magasságot bőven verné.
Magyarország legmagasabb épülete a budapesti MOL Campus a maga 143 méterével, de ez a komplexum nem lakóház, így a Magyarország legmagasabb lakóépülete cím a Szolnoki Toronyházé, ez az épület 22 emeletes és 81 méter magas. Sokáig a pécsi Magasházé volt ez a titulus, a pécsi épület magasabb is volt, ám azt lakhatatlannak minősítették és lebontották.
Székesfehérvár nem büszkélkedhet ilyen magasságú épületekkel, de évtizedekkel ezelőtt megvolt a terv a fehérvári Magasház építésére, mely magassága mellett még egy különlegességgel tűnt volna ki társai mellett: egy hatalmas víztároló rendszert is telepítettek volna a 18 emeletes épület tetejére.
Hogy pontosan kié volt a gondolat szikrája, nem tudni, de az biztos, hogy a Fejér Megyei Hírlap 1973. február 22-i száma a laoszi békeszerződés és a Szovjetunióba tartó fehérvári számítógépexport mellett a Magasház terveivel is a címlapján foglalkozott. Néhány apró infó már akkor kiszűrhető volt, a tervezett helye a Velinszky László-lakótelepen lett volna, térzsalus megoldással épült volna és a tetejére tervezett hatalmas víztartály a lakótelep további házainak stabil vízellátását segítette volna.
Szabó Péter, a Köztérkép szerkesztője, a fehérvári Indiana Jones segítségével sikerült beszerezni a Magyar Építőipar című folyóirat egyik 1974-es számát, mely részletesen számolt be a rendkívüli épület terveiről. A cikkíró így írta le a tervezett beruházást:
„A magasház kialakítása és elhelyezése— tömegénél és magasságánál fogva — meghatározó jellegű, nemcsak a lakótelepek, a rávezető utak, de mondhatni az egész város városképi sziluettjének vonatkozásában is. Nagyon indokolt és külön jelentőséggel bír a kérdés akkor, amikor a zömében 10 szintes beépítésekkel ez az új sziluett egy határozott és egyenletes vízszintes vonalként jelentkezik. Tanácsi határozat értelmében az épület lakóépületként valósítandó meg. Egyidejűleg felmérve a belváros vízellátási kérdéseit, korszerű megoldásként és kívánalomként jelentkezik ezen épület kapcsán egy magas víztároló létesítése, amely a környező városrész vízellátását szolgálja. A 440 m3-es víztároló szükséges magassága 18 lakószintes épületet kíván, s ez a szintszám szerencsésen illeszkedik a környező épületek és a városkép kívánta arányokhoz.”
A Magyar Építőipar cikke további érdekességeket is elárult a tervezett (majd elmaradt) projektről, ugyanis az eredeti tervek alapján a 440 köbméteres víztartály mellett 144 lakás és egy nyáron 180, télen 100 fő befogadására alkalmas bár is megvalósult volna az épületben, utóbbi ráadásul pazar kilátással a városra.
„Hasznos kívánalomként a magasház tetején télen 100, nyáron 180 fő befogadóképességű kilátó, Drinkbár létesül tetőterasszal, ahonnan az egész város élvezhető. Az épület földszintjén pedig megoldást nyer a város kiállítótermi igénye, mely nagyságánál fogva időszakos kiállítások részére gazdaságosan lesz hasznosítható. A magasház kereszt alakú alaprajzi elrendezésű, mind a négy oldalon loggiás kialakítással, így megjelenése a város minden pontjáról nézve igen kedvező. A lakók az épületbe nagy méretű foyeren keresztül jutnak a belső közlekedő magban elhelyezett 2 lépcsőházhoz és 3 gyorsfelvonóhoz. A közlekedő magból a lakószinteken 8-8 db lakás nyílik. A 144 db lakás — fekvőhely mentes nappali mellett — 4-4 fő elhelyezésére alkalmas. Az épület kétirányú falrendszere tökéletes statikai egyensúlyt biztosít, mely Batimetal rendszerű térzsaluzat felhasználásával monolit vasbeton falakkal és födémekkel készül. A zsaluzat-felhasználást és forgási sebességét segíti, hogy a lakások kialakítása teljesen azonos. Az épület BSP rendszerű fúrt cölöp alapozással készül. A lakások burkolata szőnyegpadló, mettlachi és tapéta, a közlekedő tereké kemény mészkő. A homlokzatok a zsaluzatban elhelyezett hőszigetelt műkőréteggel burkoltak. Az épület központi fűtéssel és melegvízellátással, a belső terű helyiségek és Drinkbár mesterséges szellőzéssel, a konyhák elektromos tűzhelyekkel lesznek ellátva. Hulladékledobó, telefon, TV antenna, beépített bútorok a lakók kényelmét lesznek hivatva szolgálni. Az összes loggia világítása központi kapcsolóval is bekapcsolható lesz, ami ünnepi alkalmakkor az épület szolgálja.”
Érdekesség még, hogy a lap olyan tervezési részletekről is beszámolt, mint a lakások mérete. Ez alapján a lakások átlagterülete 53,9 nm lett volna, míg a teljes beépített térfogat 40 800 köbméter.
A fehérvári Magasház tervei aztán szép lassan feledésbe merültek, vélhetően a víztartály biztonságos elhelyezése egy 18 emeletes lakóépület tetején nem bizonyult megoldhatónak. Mivel a vízellátás volt a meghatározó érv a Magasház építése mellett, a víztározó elhelyezésének nehézségei a ház sorsát is megpecsételték, megépítésére így nem került sor.
