Fehérvár egyetlen Braun-szobrának története
Fehérvár egyetlen Braun-szobrának története
Fehérvár egyetlen Braun-szobrának történeteBraun János kőfaragó, kőszobrász, restaurátor 1924-ben született Zircen. A Braun család egyébként a plébániai anyakönyvi bejegyzések szerint az 1720-as években települt be Zircre, és iparosként jelentős szerepet játszottak a város életében. Nevüket egy Kossuth utcai kőkereszt is megőrizte. Braun János nevéhez több jelentős műalkotás fűződik, így a jásdi monumentális Mária szobor vagy a zirci Szent Imre szobor fejrekonstrukciója. A zirci temetőben síremlékén az önportréját is elkészítette. Fiatalon, mindössze 58 évesen távozott, 1981-ben hunyt el Zircen.
Munkái közül eggyel Székesfehérváron is találkozhatunk, ez pedig nem más, mint a Szent Sebestyén-templom két tornya közötti oromzaton elhelyezkedő kétszeres életnagyságú alkotás, mely a templom névadóját ábrázolja.
Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (született: Narbonne, 256 körül – meghalt: ismeretlen helyen, 288. január 20.) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.
Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítő szenthez fordultak hozzá betegségek, járványok idején. Sebestyén életében a római császári gárda tisztje volt. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez, és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták.
Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg fel nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték agyon, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy Lucina nevű római asszony vette gondjába, és ő temette el.
Székesfehérváron több köztéri alkotás is őrzi Szent Sebestyén emlékét, ilyen például a Szent Sebestyén szobor a Hiemer–Font–Caraffa épületegyüttes Hiemer-háznak nevezett épületrészén. Ide sorolható az egykori Felsővárosi vagy Juhász Templom, ma már Szent Sebestyén-templom két tornya között található alkotás, mely Braun János alkotása és 1978. május 15-én került jelenlegi helyére.
A mű kapcsán több forrás is úgy fogalmaz, hogy a szobor nem Braun János munkája, hanem a templom egykori Szent Sebestyén szobra, melyet Braun János restaurált. Erről az érdekes történeti anomáliáról így ír a Köztérkép:
„A korábban itt lévő Szent Sebestyén szobor a II. világháborúban megsemmisült. Egyes források szerint restaurálva lett a szobor, de a Gonda Istvánné szerkesztette Székesfehérvár című könyvben (1974-es kiadás, 209.o.) található egy olyan kép a templomról, ahol a két oromzat közötti helyen nem áll szobor. Egy másik felvételen (Demeter Zsófia-Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno... 133. o.) 1913-ban látható a templom, ahol még a régi szobor áll ezen a helyen. Ennek formája tömzsibb, és jobb karját felemeli.”
Legyen bármi is a valós múltja a szobornak, az biztos, méltón őrzi a kiváló kőszobrász és restaurátor, Braun János emlékét.
