4 hónapnál régebbi cikk

Szent Sebestyén: három évszázad Fehérvár szívében
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
Szent Sebestyén: három évszázad Fehérvár szívében

Sokszor mondjuk: ha egy köztéri alkotás mesélni tudna, a város történetének jelentős eseményeiről számolhatna be. Hatványozottan igaz ez Szent Sebestyén szobrára, mely lassan három évszázada része Székesfehérvár képének.

Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (született: Narbonne, 256 körül – meghalt: ismeretlen helyen, 288. január 20.) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.

Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítő szenthez fordultak hozzá betegségek, járványok idején. Sebestyén életében  a római császári gárda tisztje volt. A legenda tehetséges szónoknak mondja a tisztet, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez, és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták.

Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg fel nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték agyon, majd egy csatornába dobták. Testét ezúttal egy Lucina nevű római asszony vette gondjába, és ő temette el.

A székesfehérvári Szent Sebestyén szobor a Hiemer–Font–Caraffa épületegyüttes Hiemer-háznak nevezett épületrészén található. Egy különleges szoborfülkében áll szobra, mely barokkos függönydíszítéssel rendelkezik.

Magáról az épületről 1688-ból már maradt fenn írásos említés, végleges formáját az 1700-as évek második felére nyerte el. Partnerünk, a Köztérkép így fogalmaz az épület történetéről és ezen belül a szobor születésének körülményeiről, annak lehetséges alkotójáról:

„A három épületrész nagyjából azonos időben készült. Az épület adott helyet Hiemer Mihály otthonának, a katonaősökkel bíró Caraffa családnak (Antonio Caraffa gróf, osztrák lovassági tábornok foglalta vissza a várost a törököktől 1688-ban), és a Pfund (fehérváriasan: Font) családnak. 1727-ben a tulajdonosok: Hiemer Mihály, Mathias Pfund, a harmadik épületrész pedig – a volt Caraffa tulajdon – ekkor már városi tulajdon, Stadt Hauss. A Hiemer házat 1737-ben nyugati, majd északi irányban bővítették, valószínűleg ez a sarokrész ekkor került kialakításra... ebben az időszakban itt találjuk a városban Hess Christián szobrászt, aki 1741-ben a Szent Sebestyén-kápolnába készített Szent Sebestyén-, Szent Rókus-, Xavéri Szent Ferenc-, és Szent Rozália-szobrokat, majd ugyanitt a főoltárt is ő készítette el. Elképzelhető, hogy az alkotás az ő munkája, a forrás által felsorolt szobrászok, kőfaragók kora alapján leginkább ő felel meg korban a feltételezett alkotónak (1703 körül született).”

A szobor tehát valószínűleg közel 300 éves, állapota – az egész házéval egyetemben – szerencsére kiváló, ráadásul a 2006 és 2011 között zajló, teljes épületegyüttest érintő felújítás során a szobor is megújult. Szent Sebestyén így továbbra is kiemelt dísze az épületnek, ezzel együtt pedig Székesfehérvárnak.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek