Rejtélyes sipítás tartja ébren a vízivárosiakat éjszakánként - kiderült, mi adhatja ki a hangot
Rejtélyes sipítás tartja ébren a vízivárosiakat éjszakánként - kiderült, mi adhatja ki a hangot
Rejtélyes sipítás tartja ébren a vízivárosiakat éjszakánként - kiderült, mi adhatja ki a hangotHetek óta arra panaszkodnak a Vízivárosban élők, hogy egy különös, magas hangot kiadó madár miatt nem tudnak aludni éjszaka. Az újonnan a környékre költöző lény jellemzően éjszakánként kezd bele a sipákolásba, és hajnalig abba sem hagyja. Akadnak olyan lakók is, akiket annyira zavar a madár hangja, hogy már csak füldugóval tudnak aludni. Utánajártunk, hogy mi lehet a vízivárosi éjszakai rém, aki megkeseríti a környéken lakók éjszakáit.
A megfejtésben a Merlin Bird ID applikáció volt a segítségünkre, ami tulajdonképpen a madárhangok Shazamja. Használata egyszerű: csak tartsuk a telefont a magasba, ha a környéken madárcsicsergést hallunk, és kíváncsiak vagyunk arra, mi adja ki a hangot. Ezek alapján a Víziváros hajnali hangoskodója egy erdei fülesbagoly lehet. Pontosabban annak a fiókája.
Bár elsőre szokatlannak tűnhet, hogy baglyok jelennek meg egy városi lakótelepen vagy parkos városrészben, az erdei fülesbagoly számára ez egyáltalán nem idegen közeg. A faj Magyarországon általánosan elterjedt, és nemcsak erdőkben, hanem fasorokban, parkokban, temetőkben, kertekben, lakótelepi zöldterületeken is előfordulhat. A város számukra nem feltétlenül zavaró környezet: ha van elég magas fa, nyugalmasabb lombkorona és megfelelő táplálék a környéken, megtelepedhetnek.
Az erdei fülesbagoly nem épít saját fészket. Gyakran más madarak, például szarkák vagy varjak elhagyott gallyfészkeit foglalja el. Emiatt ott is költhet, ahol az ember elsőre nem számítana bagolyra: egy nagyobb fa koronájában, parkos részen, társasházak közelében vagy forgalmasabb városi környezetben is. A jelenlétük tehát nem rendkívüli, inkább annak a jele, hogy a környéken még vannak olyan zöldfelületek, amelyek élőhelyet adnak nekik.
A felnőtt erdei fülesbagoly hangja nem az a magas, sipító hang, amely miatt sok székesfehérvári panaszkodik. A kifejlett madár nászhangja inkább mély, egytagú, monoton huhogás: lassan ismétlődő „hú… hú… hú…”, amely éjszaka messzire elhallatszik, de általában nem különösebben változatos. A fiókák hangja ezzel szemben egészen más. A fiatal baglyok magas, elnyújtott, panaszos, sípoló-kéregető hangon jelzik a szülőknek, hogy hol vannak és éhesek.
Ezt sokan első hallásra nem is madárhangnak, hanem kismacskának, nyüszítő állatnak vagy furcsa, sípoló zajnak gondolják.
A fiókák viselkedése is megtévesztő lehet. Az erdei fülesbagoly fiataljai gyakran már azelőtt elhagyják a fészket, hogy igazán jól repülnének. Ilyenkor a közeli ágakon, bokrokban, fákon ülnek, időnként helyet változtatnak, a szülők pedig tovább etetik őket. Ez természetes folyamat, nem feltétlenül azt jelenti, hogy bajban vannak vagy kiestek volna a fészekből. A hangoskodás ilyenkor egyszerűen a családi élet része: a fiókák ezzel szólnak, hogy merre vannak és ennivalót kérnek.
Ez az időszak főleg tavasz végén és nyár elején lehet feltűnő. Magyarországon a hangoskodás jellemzően május végétől, júniustól kezdődhet, és júniusban, júliusban lehet a legintenzívebb. A fiatal baglyok ilyenkor esténként és éjszakánként akár hosszabb időn át is ismételgethetik a magas, panaszos hangot. Ahogy önállósodnak, a kéregetés ritkul, halkul, majd megszűnik.
A legtöbb esetben július végére, augusztusra már érezhetően csökken a zaj, bár az időpont függhet attól is, mikor költött az adott pár.
A városi jelenlétüknek gyakorlati haszna is van. Az erdei fülesbagoly főként kisebb rágcsálókkal táplálkozik, ezért természetes módon segíthet kordában tartani az egerek és más apró rágcsálók számát. A madarak éjszaka aktívak, nappal többnyire rejtőzködnek, ezért sokszor csak a hangjuk alapján tűnik fel, hogy a közelben vannak.
Itt lehet meghallgatni a hangot, ami az őrületbe kergeti a Vízivárosban élőket egy ideje:
Fontos tudni, hogy az erdei fülesbagoly védett faj. A madarakat, a fészket és a fiókákat nem szabad zavarni, elűzni vagy bolygatni. Ha valaki földön ülő fiókát lát, az önmagában még nem jelenti azt, hogy menteni kell: a szülők rendszerint a közelben vannak, és tovább gondoskodnak róla. Segítséget akkor érdemes kérni, ha a madár láthatóan sérült, bágyadt, közvetlen veszélyben van, például úttesten, kutyák vagy macskák között, vagy olyan helyen, ahonnan nem tud biztonságosabb pontra húzódni.
A vízivárosi éjszakai sipító hang tehát szinte bizonyosan összefügghet erdei fülesbagoly-fiókákkal, de biztosat csak helyszíni megfigyelés vagy szakértői azonosítás alapján lehet mondani. Ha valóban erről van szó, és a Merlin Bird ID sem téved, akkor a jelenség valóban kellemetlenül hangos lehet, de többnyire átmeneti: néhány hétig tartó, természetes időszakról van szó, amely a fiatal baglyok önállósodásával fokozatosan elcsendesedik.




