Öt érdekesség a magyar jelnyelv napjára
Fehérvár Médiacentrum fotója
Unsplash/tessy negrillo
Öt érdekesség a magyar jelnyelv napjára

Egy felvont szemöldök kérdést jelezhet, a szabóolló jele pedig egy vezetéknevet is jelölhet. November 9-én azt a nyelvet ünnepeljük, amely sok magyarországi siket ember anyanyelve, és amelynek a hangzó nyelvekhez hasonlóan nyelvjárásai is vannak.

A dátumról 2017-ben határozott az Országgyűlés a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezésére. A jelnyelvi törvény a magyar jelnyelvet használó közösségnek nyelvi kisebbségként jogot ad a nyelve megőrzésére és a siket kultúra továbbadására. A térítésmentes jelnyelvi tolmácsolás feltételeit is ez a jogszabály rögzíti.

A magyar jelnyelv egyike annak a több mint háromszáz jelnyelvnek, amelyet az ENSZ szerint világszerte használnak.

Az amerikai és a brit jelnyelv két külön nyelv

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is az angol a legelterjedtebb hangzó nyelv, az amerikai és a brit jelnyelv azonban különbözik egymástól. Az amerikai jelnyelvet Kanadában is használják, és egy-egy jelnyelven belül is kialakulhatnak területi változatok.

A szemöldök is jelezhet kérdést

A jelnyelvekben az arckifejezésnek is lehet nyelvtani szerepe. A magyar jelnyelvben például az igen vagy nem választ váró kérdéseknél gyakran megemelkedik a szemöldök. A „ki?”, „mikor?” vagy „miért?” típusú kérdéseknél inkább az összevont szemöldök jellemző.

Egy embernek külön névjele is lehet

A névjel utalhat a viselője külsejére, szokására vagy akár egy régi történetre. Szabó M. Helga nyelvész példája Fábián István úszó és vízilabdázó, akit a „kicsi” jelével emlegettek, mert már gyerekként bajnokságot nyert az úszók között. A névjel felnőttként is vele maradt.

A jelek tapintással is követhetők

A siketvak emberek egy része tapintással követi a jeleket. Beszélgetés közben a jelelő kezére teszik a sajátjukat, így érzékelik az ujjak tartását és a kéz mozgását. Van, aki ehhez egy kézzel követi a jeleket, más mindkét kezét használja. Ezt taktilis jelelésnek nevezik.

Halló gyereknek is lehet anyanyelve a jelnyelv

Egy siket szülők mellett felnövő halló gyerek otthon a jelnyelvet sajátíthatja el elsőként. Ha más rokonokkal hangzó nyelven beszél, már egészen kicsi korától két nyelvet használhat a mindennapokban.

Egy ilyen család történetét meséli el a CODA, amely 2022-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A cím az angol Child of Deaf Adults kifejezés rövidítése, amely a siket szülők halló gyerekeire utal. A film főszereplője, a tizenhét éves Ruby az egyetlen halló a családjában. Otthon amerikai jelnyelven beszélget a szüleivel és a bátyjával, az iskolai kórusban pedig rájön, hogy énekesként szeretne továbbtanulni.

A film előzetést itt lehet megnézni:

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek