Fehérváron járt a divattervező, aki menővé varázsolja a népművészetet
Fehérváron járt a divattervező, aki menővé varázsolja a népművészetet
Fehérváron járt a divattervező, aki menővé varázsolja a népművészetetOktóber 7-én vette kezdetét a Művésztanya Fehérváron című programsorozat a Szent István Hitoktató és Művelődési házban. A pénteki megnyitón a résztvevőket máris magával ragadhatta a népművészeti hagyomány. A Nyiss ajtót a barkóságra! című tárlaton hagyományos, régies viseletekkel találkozhattak a látogatók, és megismerhették a Fehérvári Kézművesek Egyesületének munkásságát is. A megnyitót követően Madarász Melinda ruhatervein keresztül pedig mindannyian választ kaphattunk arra az örök kérdésre, hogyan és milyen formában működhet együtt a régi és a modern stílus. A divattervező barkó népművészeti motívumokat felhasználó ruháit fehérvári gimnazisták mutatták be a közönségnek.
Kezdjük azzal a kérdéssel, amibe bevallom én is beleütköztem, amikor először találkoztam a programmal: mit takar pontosan a barkó, kiket nevezünk annak? Tudatlanságomat az interneten próbáltam kiküszöbölni, azonban a barkó szó beütése és egy erőteljes enter megnyomása után a következő látvány fogadott:
Isaac Asimov orosz író, tudományos-fantasztikus műveivel vált ismertté (Fotó: youtube.com)
Ez a különleges oldalszakáll azonban vajmi kevéssé kapcsolódik a népi viselethez, a díszítőművészethez és a ruhatervezéshez még kevésbé. További kutatásra volt szükség. Mint kiderült, Barkóságnak, Barkóföldnek azt a területet nevezték, ahol a történelmi Borsod, Nógrád, Heves és Gömör vármegye összeért, és ezen a mintegy ötven falut összefogó területen él a palócok keleti ágához tartozó barkó népcsoport. A vidék központja Ózd, ahol azonban az ottani kohászat megszűnésével számos probléma merült fel, köztük a munkalehetőségek hiánya. A törekvő, ambiciózus fiatalság segítésére, a hagyományok és régi mesterségek (hímzés, szövés, bútorfestés, viseletvarrás, bőrművesség) újjáélesztésére, a barkóság újra felfedezésére jött létre a Művésztanya 2012-ben.
Pálmai Ilka, a Királdi Művésztanya vezetője is ott volt a pénteki megnyitón
(Fotó: netfolk.blogspot.hu)
Visszakanyarodva tehát, pénteken Fehérvárra is berobbant a barkó művészet. A Művésztanya törekvéseit és eredményeit, valamint a fehérvári, Fejér megyei motívumkincseket is bemutató kiállítás október 21-ig megtekinthető a fehérvári művelődési házban. A programsorozatot Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke nyitotta meg, beszédet mondott Pálmai Ilka, a Királdon működő Művésztanya vezetője, valamint a divatbemutató ruháit tervező Molnár-Madarász Melinda Meyke designer is.
Akkor mi is tegyük fel a kérdést: Mit adhat a mának a barkó múlt? Meyke, akinek munkássága a hagyományos és modern elemek ötvözésére épül és célja a népi motívumkincsek átörökítése, a kalocsai, matyó, kalotaszegi és torockói után most a barkó népviselet motívumait gondolta újra, és építette be modern, mégis régi felépítésű és szerkezetű, egyedi ruhakölteményeibe. A Fehérvár TV-nek adott interjújában kiemelte a barkó rózsát, annak bordó és narancs színeit és izgalmas, pixelszerű varrását is, amivel a népi motívum könnyen illeszkedik a modern öltözködésbe.
Meyke hivatalos honlapján, bemutatkozásában is hangsúlyozza a népművészet fontosságát, modern világba való átörökítését:
"Divattervezőként a magyar népművészet változatos tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét anyanyelvemként használom. A mai modern nő számára készítem variálható, haute-couture és pret-á-porte ruháimat. Kollekcióimat gyakran állítják párhuzamba Bartók és Kodály műveivel; a hasonlat túlságosan is hízelgő, de a célom azonos, hagyományunk értékeit megőrizve modernet és közérthetőt alkotni."
Fotók: Meyke Facebook-oldala
Meyke barkó díszítőelemeket tartalmazó ruháit fehérvári gimnazisták mutatták be a közönségnek. 
(Fotók: fmc.hu)
Az eseménnyel kapcsolatban a Fehérvár TV is készített riportot az esti híradóban ( a videóban 17:36-tól látható).
