Féljünk vagy merjünk vásárolni az interneten?
Féljünk vagy merjünk vásárolni az interneten?
Féljünk vagy merjünk vásárolni az interneten?Érdekes dolog ez a Black Friday. Ez is egy olyan amerikás, rettentően kapitalista szokás. Persze tudom, jó ez az eladónak és a vevőnek egyaránt csak száguldjanak a neten a bitek meg a bájtok és szállítsák a tömérdek pénzt a vevőktől a forgalmazók bankszámlájára.
A Black Friday, azaz a Fekete Péntek hagyományosan a hálaadást (november utolsó csütörtökét) követő pénteket jelöli. Ez az a nap, amikor hivatalosan is megindul a karácsonyi bevásárlási szezon. Az idei Black Friday így esetünkben november 25-re esik. Persze, ez Magyarországon senkit sem zavar: van olyan üzletlánc, aki itthon egy héttel korábban Fekete Péntekezik.
Értelemszerűen a Black Friday-nek az USA-ban van a legnagyobb hagyománya, a kereskedők ezt a napot arra használják fel, hogy - felvállalva akár még veszteségeket is - irdatlan mennyiséget értékesítsenek az egyes termékekből, hogy aztán a beszállítókkal a következő időszakra kedvezőbb feltételeket alkudhassanak ki.
A Black Friday-t Magyarországon az Extreme Digital honosította meg, az első ilyen jellegű akciót 2013-ban tartotta az áruház. Azóta minden év novemberében volt „brutális kedvezmények napja”, amikor a vásárlók akár 50-70 százalékos kedvezménnyel vásárolhatták meg kedvenc termékeiket, de azért azt hozzátenném, hogy ez a kedvezmény idén sem vonatkozik majd mindenre, a kedvezmények átlagos mértéke ennél alacsonyabb lesz. Bár nyilván lesz egy-két olyan parádés áron kínált termék (jellemzően LED tévé, okostelefon, notebook, tablet), melyek az akció indulásának első perceiben elfogynak, de hát a leárazás már csak ilyen: kevés van belőle és az a kevés is hamar elfogy.
A rámenős vásárlók már az akció indulásakor, hajnal 5-6 óra magasságában ott ülnek a számítógépek előtt, akár több felhasználói profillal bejelentkezve a kiszemelt webáruház portáljára és várják, hogy lecsaphassanak. Fontos a korai kelés és szemfülesség, mert a délutáni órákban a készletek már rettentően hiányosak. A kurrens tételeket pár óra alatt elkapkodják.
Az eDigital az idei őrületet most pénteken, november 18-án tartja, tehát egy héttel az igazi Black Friday előtt. A többi konkurens webáruház, az eMag, vagy a Mall.hu még nem publikálta, hogy mikor tartanak Fekete Pénteket, ha tartanak az idén egyáltalán. Bár egyre több, nem csak műszaki cikkeket forgalmazó webáruház érez kedvet a Black Friday-hez. Az idén például már a Praktiker is próbálkozik, de ők a helyes napon, 25-én.
Sokakban felmerülhet a kérdés: merjünk a neten vásárolni, biztonságos?
Manapság már egyre inkább elfogadottabb a neten történő vásárlás. Lassan-lassan már elfogadottabbnak tartott fizetési mód, ha netes rendelésnél bankkártyával fizetünk, mint az utánvétes vásárlás. De még mindig sokan vannak, akik tartanak a neten történő vásárlás során bankkártyájuk adatainak a megadásától. Pedig napjainkban ez már teljesen biztonságos. És ebben a tekintetben van értelme a Black Friday-nek, mert végül is ezzel is a netes vásárlás megbízhatóságát hirdeti.
A bankok és a kártyatársaságok által biztosított védelmi megoldások egy kicsit nehézkesebbé tehetik ugyan az online vásárlásnál a fizetést, de ezek az apró kényelmetlenségek megérik a pénzüket - vagyis a pénzünket. A bankok legalapvetőbb kártyabiztonsági megoldása a jól ismert limit: külön (napi) határösszeg állítható be a vásárlásra és a készpénzfelvételre. Sőt, vannak bankok, ahol külön limit állítható be a vásárláson belül az internetes vásárlásra is. Bár a tapasztalatom az, hogy a kártya tulajdonosok nem igazán ismerik a vásárlási limit fogalmát. Nagyobb értékű vásárlásnál szembesülnek azzal a ténnyel, hogy bankjuk nem engedélyezi a vásárlást, pedig, mint mondják van pénz a számlájukon. Ilyenkor jön a telefonálgatás a banknak, hogy emeljék meg a limitet. Erre jellemzően személyesen a bankfiókban, vagy telefonos ügyfélszolgálaton, hosszas azonosítást követően van lehetőség, tehát célszerű ezt már a vásárlást megelőző napokban kideríteni, hogy mennyi is a rendelkezésünkre álló napi vásárlási limit. De akadnak már olyan bankok is, ahol a netbankon keresztül is intézhető a limit emelés, azonban ez még nem túl elterjedt.
Az internetes vásárlásnál még ennek az engedélyezett összegnek az elköltése is bebiztosítható. Az egyik legjobb védelmi megoldása az úgynevezett webkártya/internetkártya/virtuális kártya, melyet itthon a CIB, az Erste, az MKB és az OTP kínál ügyfeleinek. Ezeket a valóságban nem gyártják le (így nincs ilyen jellegű díjuk sem), csupán legenerálják a kártya adatait, melyeket a tulajdonos a netbankban láthat. Az ilyen, virtuális bankkártyák előnye, hogy külön bankszámla tartozik hozzájuk, így ha hozzá is jut valaki a kártya adataihoz, nem költhet el csak annyi pénzt, amit a tulajdonos erre a külön számlára utal. A legbiztosabb az, ha csak néhány (tíz)ezer forintot tartunk a számlán, ha pedig nagyobb netes vásárlást tervezünk (például Fekete Péntek), akkor közvetlenül csak a tranzakció előtt mozgatjuk át a nagyobb összeget.
Külön számlát és kártyát még virtuálisan sem igényel az úgynevezett internetes biztonsági kód szolgáltatás, amit egyre több hazai bank támogat. Ennek egyik eleme a szokásos: a fizetési folyamat véglegesítése előtt a felhasználó sms-ben kap egy egyszer használatos belépési kódot. A trükk a számítógép képernyőjén van: a fizetési felületen ugyanis megjelenik az ember előtt egy általa előre megadott kifejezés vagy mondat. Így aztán, ha jó mondatot látunk kiírva, biztosak lehetünk benne, hogy valóban egy hivatalos fizetési felületen vagyunk, nem pedig egy kamu oldalon, ami ellopja a kártyaadatainkat.
A webáruházi netes fizetésnek van egy jól felépített folyamata, aki vásárolt már így webáruházban az tudja, hogy manapság az online fizetés már nem a webshop saját oldalán történik, hanem a fizetési tranzakció megkezdésekor a webshop átirányít minket annak a banknak az online fizetési szekciójára, akivel szerződésben állnak. Ez itthon általában az OTP szokott lenni. Ezen az elkülönített, a bank által működtetett, biztonságos felületen kell megadnunk bankkártyánk összes olyan adatát, mellyel igazolni tudjuk magunkat. Ilyenkor kell megadnunk a a számlavezető bankunk nevét, bankkártyánk számát, annak lejárati idejét (fontos, ugyanabban a formátumban, mint a bankkártyán is látjuk), illetve a kártyán is feltüntetett nevünket. Majd ezután jön a netes vásárlás PIN kódja. Ez ugyebár nem a klasszikus PIN kód, hanem a bankkártya hátulján az aláírás mező mellett található, három jegyű ellenőrző (CVC/CSS) kód. Ha ezeket mind megadtuk, és pontosak is, mert ezeket ilyenkor a bank ellenőrzi, csak is akkor történik meg a fizetési tranzakció, mely után a netes böngészőnk automatikusan visszairányít minket a webshop oldalára, ahol már láthatjuk is, hogy a fizetés megtörtént.
A folyamat leírva hosszú, de a valóságban pofonegyszerű és ráadásul biztonságos. Talán a bizonytalanoknak jelenthet nagyobb biztonságot, de amúgy is javasolt, hogy kérjünk bankszámlánkhoz SMS értesítést, mert ilyenkor a tranzakció sikerességéről még mobilunkra üzenet értesítés is jön. Így megbizonyosodhatunk róla, hogy a fizetés biztos úgy történt-e, ahogy gondoltuk.
