Ilyen lett volna 1848. március 15., ha akkoriban már létezik a Facebook
Ilyen lett volna 1848. március 15., ha akkoriban már létezik a Facebook
Ilyen lett volna 1848. március 15., ha akkoriban már létezik a FacebookVicces dolog a történelem és a modern kor technikai vívmányait párhuzamba állítani. De korántsem lehetetlen. Modern éveinkben már tudjuk, hogy például egy-egy jól szervezett és menő buliról nem az utca hírmondójának csúfolt plakátoszlopról értesülünk, még csak nem is a postaládás szórólapokból, hanem a netről. Ott is leginkább a Facebookról, annak is az események szekciójából, melyet egy jól irányzott marketing-beállítással garantáltan többen látnak, mint bármi más hirdetést azonos témában. És hogy ez mennyire valós és hogy mennyire működik, azt mi sem mutatja jobban, hogy már a politika is bátran nyúl a Facebook Események adta lehetőségekhez. Az milyen vicces lesz majd, amikor valami hozzám hasonló firkász száz év távlatából szintén ezt a témát boncolgatja és a mai valóságunkat - ami akkor már bőven történelem lesz -, állítja párhuzamba az akkori valósággal.
De van ennél viccesebb is. Ámbár korántsem szeretnék történelmünkkel viccelődni, de addig kutakodtam a neten, míg az internet legmélyebb bugyraiban, a Tor hálózat sötét oldalain a DeepWeb segítségével rátaláltam egy Facebookos Eseményre még 1848. márciusából.
Korabeli Facebook esemény bejegyzés, a Pilvax kávéházbeli találkozóra (Kép: gomba)
És elkezdtem azon agyalni, hogy mi lett volna, ha…? Ha például az 1848. március 15-i Pilvax Kávéházbeli eseményt Petőfiék meghirdetik a Facebookon? A forradalom vajon gyorsabban végbement volna? Vagy esetleg a forradalom tervei gyorsabban a Habsburg hatalom tudtára jutottak volna? Egyáltalán jobban vagy rosszabbul végződtek volna az események? Ünnepelnénk például ma, vagy csak emlékeznénk szomorúan?
A március 15-i esemény létrehozása már csak egy hirtelen ötlettől vezérelve történt meg, melyet az események gyors alakulása eredményezett így. Ezt megelőzően volt már egy korábbi esemény is, melynek Facebookos bejegyzését nem sikerült megtalálnom, már csak az esemény kommentjeiből derítettem ki, hogy József napi vásár volt készülőben március 19-én.
Kommentek a forradalom hevében
És, hogy mennyire nem volt vicc a Facebook már akkor sem, idézek még pár kommentet, melyek szintén a Tor hálózat mélyéről kerültek elő és a forradalom előtti órákban születhettek:
Március 14. reggel, Sándor Petőfi posztolja Pál Vasvári falára
Beszélnünk kell. Előre kell hoznunk az egész bulit holnapra.
János Vidats: Azt mondják holnap esni fog.
János Vajda: Meg a Károlyi ezredet készültségbe helyezték. Gyerekek, ezek lőni fognak.
József Irinyi: Először úgy olvastam, azt írtad hogy lógni fognak.
Gyula Bulyovszky: XD.
Alajos Degré: És milyen igaz.
Pál Vasvári: Nem várhatunk tovább, most vagy soha.
Sándor Petőfi: Hú kösz, ez jó, ezt beleírom.
Március 14. délután, Gusztáv Heckenast Lajos Landerernek üzenet:
Gusztáv Heckenast: Lajos, a bal hátsó nyomdagép eléggé nyikorog, akad. Ne vegyünk helyette egy újat?
Lajos Landerer: Ja. Megnézem holnap. Különben láttad az Epson SureColor SC-T5000 tintasugaras nyomtatót? Most jött ki.
Gusztáv Heckenast: Igen. Forradalmi.
Lajos Landerer: Ja, tényleg, hallottad? Lehet hogy holnap a pilvaxosok hozzánk jönnek valamit kiszedetni.
Gusztáv Heckenast: Majd kérd a cenzor engedélyét.
Lajos Landerer: Hülye vagy? Kérjed te. Lesz náluk nyaktiló vagy mittudom.
Gusztáv Heckenast: Én mégsem megyek be. Most jut eszembe, beteg vagyok. :)
Lajos Landerer: Kösz Gusztikám. Jó fej vagy, mint mindig. :)
Gusztáv Heckenast: Te mondod? De hát ezért társultunk.
Lajos Landerer: :D
Petőfi Sándor Facebook profilja (Kép: gomba)
Március 14. este, Sándor Petőfi lájkolja József Irínyi állapotát:
Kiraktam a pontot az utolsó pont után is.
Pál Vasvári: Küldd át léci, megnézném.
Sándor Petőfi: Majd ezt is holnap a Pilvaxban, gyertek korán.
Mór Jókai: Miről van szó?
Sándor Petőfi: Irinyi megírta a követeléseinket 12 pontban.
Mór Jókai: Miért pont 12?
Sándor Petőfi: :)
Júlia Szendrey: Fiúk, ne lógjatok folyton a Facebookon, a Sándort nem tudom elcibálni onnan. Be kéne fejeznie a verset, és a vacsorát sem ette még meg.
Mór Jókai: Te beszélsz, Juliskám, folyton a Rózsi Laborfalvival cseteltek, ahelyett, hogy a zászlót hímezgetnéd
Júlia Szendrey: Tényleg igyekezned kéne, Sanyi.
Sándor Petőfi: Juliskám, Mórickám, semmi para, a vers kész, és rohadt jó lett. Csak azt nem tudom, mi jobb, Rajta magyar, vagy Talpra magyar?
Gyula Bulyovszky: Rajta.
József Irinyi: Rajta.
János Vajda: Szerintem meg talpra – sokkal jobb.
Sándor Petőfi: No jó, akkor talpra. Isten neki, holnap reggel a Pilvaxban. Kardot hozzatok.
Júlia Szendrey: Esernyő sem fog ártani.
De, mint azt a történelemből tudjuk a márciusi ifjak 1848-ban még képesek voltak a Facebook nélkül is sikerre vinni a forradalmat. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy napjainkban egy hasonló méretű esemény szervezése hol tartana a Facebook nélkül. És itt most nem pont arra gondolok, hogy a mai emberek képtelenek lennének a Facebook nélkül bármire is, de ezt a kérdést a Facebook már nem engedi eldönteni a mai embernek. A Facebook oly mértékben folyik bele a hétköznapjainkba, hogy azt észre sem vesszük. Vannak ennek persze előnyei, meg hátrányai, de egy biztos, ma már az internet és a közösségi média nélkül nehéz elképzelni még a történelminek tűnő tetteket is.
