Szoftverfrissítések – Kellenek nekünk? Miért jó ez?
Szoftverfrissítések – Kellenek nekünk? Miért jó ez?
Szoftverfrissítések – Kellenek nekünk? Miért jó ez?Sajnos ezt az összetett szót, mármint a szoftverfrissítést a Microsoft az évek alatt jelentősen degradálta. Tegyük hozzá: érthetetlen módon, mert bár konkrétan én is agytubákot bírok kapni a korábbi Windows-verziók, akár fent vázolt módon is megtörténő önállósulásától, azért ezek a frissítések korántsem csak önös célt szolgának. És bár a Microsoft a Windows új verziójában ezt a problémát már igen jól kezeli, azért ezek szükségességét a hozzáértők sosem kérdőjelezték meg.
Biztonság vagy funkcionalitás?
Figyelembe véve az eltelt hosszú évek tapasztalatát és a mostanában megjelenő frissítési hullámokat, a fenti kérdés nagyon is jogos. A korábbi években, amikor még a Windows egyeduralkodónak volt tekinthető szoftverek tekintetében, jellemzően csak a biztonságon volt a hangsúly. Vagyis a szoftverfrissítések főként a nagy általánosságban évente, két évente megjelenő főverziók megjelenését követően napvilágot látott kisebb-nagyobb hibákat, működésbeli problémákat, illetve a biztonsági réseket igyekeztek javítani. Itt még főleg a működés stabilitását és a rendszer biztonságát igyekeztek biztosítani a szinte havi rendszerességű hibajavításokkal. Volt ezekből jó sok. Voltak úgynevezett kritikus sebezhetőséget kiküszöbölő patchek, melyeket nem feltétlenül maga a gyártó, hanem például a felhasználók vagy hackerek hoztak napvilágra. Ilyenkor a fejlesztő igyekezett a lehető legrövidebb időn belül befoltozni a tátongó biztonsági réseket, és ezzel növelni az operációs rendszer megbízhatóságát.
A sokak által ismerős, időnként idegesítő és időrabló Windows XP frissítési képe
Ezek az igen gyakori biztonsági javítások is részben hozzájárultak a szoftverfrissítések degradálásához. A felhasználók mindig azt kérdezték: de ezeket a hibákat, hogy nem lehetett előre látni, hogy lehet úgy programozni valamit, hogy ennyi hiba van benne? Ebbe most ne menjünk bele! Egyrészt mert magam sem vagyok programfejlesztő, másrészt meg a programozás azért nem egy matematikai egyenlet, aminek csak egy megoldása van. Szóval ez volt a történelem, amikor még csak a Windows meg esetleg a Linux volt a piacon a nagyok közül. De nem csak a szoftvercégek éltek a biztonsági frissítésekkel. Nagyon gyakori példa, hogy egy-egy wifi-routert gyártó cég is belekeveredik a szoftverfrissítés szükségességébe. Néha olyan sebezhetőség kerül napvilágra, aminek kihasználásával illetéktelenek tudnának beleturkálni akár otthoni routerünk beállításaiba, és onnan tovább jutva akár még a számítógépünkbe is. Így járt nem is olyan rég az egyik neves gyártó is a ZyXEL, mely szinte azonnal ki is adta a frissítést, mely javította a router belső működését vezérlő szoftver hibáját.
Felhasználói élményfokozás
Azonban világunk változik, a technika meg fejlődik. Jelenleg ott tartunk, hogy már nem a Windows a mértékadó operációs rendszer, sőt még csak nem is Linux. Mióta világunkat a mobilitás mozgatja, a hangsúly áthelyeződött az telefonok és tabletek piacára, és ezzel együtt az azokon működő operációs rendszerek viszik a prímet. Persze ettől még a Windows nem veszít fontosságából, csak hát a piac kicsit árnyaltabb, kicsit sokrétűbb lett. De ez nekünk, felhasználóknak csak jó lehet. Ellenben a mobileszközök piacvezető szoftverei, az Android és az iOS is rendszeresen él a szoftverfrissítés lehetőségeivel. Főleg mivel ezek inkább szolgáltatásként adják el magukat, mintsem egyedi operációs rendszerként. Itt a frissítési folyamatok sokkal fontosabbak, mint korábban az volt bárhol is. Elég csak arra gondolnunk, hogy életünk szinte minden részét az internet használata mozgatja. Folyamatosan ki vagyunk téve az adathalászat körmönfontabbnál körmönfontabb trükkjeinek, ami ellen muszáj védekezni. A frissítések itt is részben a biztonságról szólnak, akárcsak korábban a Windows esetében. Másrészt viszont itt jön már képbe a marketing. A felhasználói élményfokozás egy eddig relatíve ismeretlen fogalom volt. De jobb lesz megismerkednünk vele.
A lényeg, hogy szeressük használni a mobilunkat! Ez csak kis részben múlik azon, hogy milyen márkájú okostelefon vagy tablet van a kezünkben. Nagy részben azon bukik vagy nem bukik egy szoftver sikeressége, hogy azt hogyan, mennyire egyszerűen, intuitívan és rutinszerűen vagyunk képesek használni. Ezért a szoftverfejlesztő cégek szinte bármit elkövetnek. A lényeg, hogy szeressük használni a szoftvert, mert ha szeretjük és használjuk, akkor abból értelemszerűen nekik bevételük van. Nem is kevés, még akkor is, ha maga a szoftver ingyenes. Sok példát lehet felhozni erre, ilyen például a Facebook, a Messenger, a Viber és a Google teljes rendszere, de a sornak korántsincs vége. Szóval itt a frissítések már nem csak a biztonság mentén összpontosulnak. Sokkal inkább arról szólnak, hogy felhasználóktól gyűjtött tapasztalatok és információk alapján, vagy csak egyszerűen a konkurens szoftverektől ellesett új funkciókkal és lehetőségekkel bővítsék a program működését. Ami értelemszerűen elnyeri a felhasználók tetszését és ezáltal még többen fogják talán használni.
Napjainkban is ezeket a tendenciákat figyelhetjük meg, amikor okostelefonunk szinte napi rendszerességgel jelzi, hogy ennek vagy annak a szoftvernek frissítése érhető el, amiket általában mi felhasználók telepítünk is. Hogy aztán az eredmény számunkra pozitív vagy sem, az már szubjektív, és nyilván a használat során derül ki. Vannak olyan rég várt frissítések, amelyeket felhasználók milliói várnak, mint például egy főverzió frissítése az Androidhoz, vagy iOS-hez és akadnak olyanok is, melyek csak meglepnek minket, hogy jé, már ilyen is van...
Mellényúlások
A Windows 8 nem túlságosan sikerült élményfokozó, csempés kezdőképernyője
Azonban az összes ilyen frissítésben ott van a bűvös szó, hogy a felhasználói élmény fokozása, ami persze nem mindig van párhuzamban a felhasználók ízlésével. Ilyen melléfogásokból is akad jó sok. Elég csak a Windows 8 hatalmas újításaként ismertté vált és általam csak a hidegburkolós-vindóznak csúfolt csempés verzió bevezetése a klasszikus Start menü helyett. Szerintem nem volt olyan Windows-felhasználó, aki ne szidta volna akkoriban Bill Gates felmenőit. Ez a frissítés is az ominózus felhasználói felület szebbé és jobbá tételével operált, utóbb persze kiderült, csekély sikerrel. Annyira csekély sikerrel, hogy a Windows 8 megjelenését követően néhány hónap elteltével már meg is jelent a frissítés. Ezt a frissítést persze mindenki várta. Bár a Windows 8.1 már nem mentette meg a Microsoftot, a Windows 8-at elkaszálták és alig egy év elteltével jött a Windows 10, ahol a felhasználók már maguk válthatnak a csempés és a startmenüs rendszer használata közt, sőt akár kombinálhatják is.
A Facebooknál is akadnak bőven mellényúlások. Azt tapasztalhatjuk, hogy a mobilalkalmazások közül messze a legtöbb verziófrissítés és funkcióbővítés a Facebook háza tájáról érkezik. Már-már olyan mennyiségben és olyan funkcióáradattal, hogy ember legyen a talpán, aki ezt bírja követni. Én lassan már lábrázást kapok, ha reggel kiírja a telefonom, hogy egy frissítés várakozik telepítésre és persze melyik az? A Facebook. Szóval azért vannak ezeknek a fokozásoknak árnyoldalai is. Nem is kevés. A különbség csak az, hogy a cégek ezt hogyan kommunikálják. A Facebook jellemzően sehogy. Egyszer csak hozzáadnak egy új funkciót a Messengerhez, majd utólag valamelyik blogjukban kommentelik és kész. Nagy hírverést nem csapnak hozzá, persze nem véletlen. Ha nem jött be a funkció a felhasználók többségének, amilyen hirtelen jött a frissítés, olyan hirtelen el is tűnik, vagy variálnak vele. Erre is jó példa a Messenger “Napom” szekciója, ami hirtelen jött, majd hirtelen át is variálták, de még így is sokaknak szúrja a szemét.
Moziélmény a YouTube-on
A legújabb agymenés napjainkban, hogy a Google ráncfelvarrja a YouTube videómegosztó portált. Nekem eddig sem volt bajom a mostani dizájnnal, de okos fejlesztők itt is a felhasználói szokások változásával és annak követésével indokolják a frissítést. Azon dolgoznak, hogy okostévén nézve még kellemesebb legyen a YouTube használata. Ez még érthető is, az okostévék piacát évek óta a YouTube használata viszi a hátán. A mostani frissítés az asztali verziót használókat fogja érinteni és talán a legfontosabb része, hogy az eddigi Material Design néven futott, világos hátterű letisztultságot tovább vezetve megjelenik majd a sötét háttér választásának a lehetősége is, ezzel is kiemelve a mozizáskor tapasztalható sötétebb háttereket.
A YouTube új, küszöbön álló, Polymer fantázianevű felülete
Hogy ez mennyire jön be a felhasználóknak, az már más kérdés. Az viszont általánosságban elmondható, hogy a frissítések, ha időnként bosszantóak és látszólag értelmetlenek is, azért sohasem feleslegesek. A céljuk egyrészt a biztonság és stabil működés fenntartása, másrészt pedig a felhasználók figyelmének a folyamatos, hónapokon, éveken keresztüli fenntartása. Ezeket mi, userek lehet, hogy csak a funkciók áradataként látjuk, miközben a funkciók bővülése időnként azért még a kedvünkben is járhat. Még annak ellenére is, hogy ezekből a jóságokból nyilván nem csak a felhasználók profitálnak.
