Tudod, mi a fényszennyezés? Ami nincs a Bükkben
Tudod, mi a fényszennyezés? Ami nincs a Bükkben
Tudod, mi a fényszennyezés? Ami nincs a BükkbenPróbálj meg a kivilágított főutcáról fölnézni az égre! Aztán próbáld meg mondjuk a Velencei-tó partjáról! Mintha ott több csillag lenne az égen, nem? Pedig nem. Csak a lámpák fényétől egy csomó nem látszik. Na, ez a fényszennyezés, ami úgy egy évszázada az Edison-lámpákkal kezdődött, és a közvilágítás elterjedésével és az épületek esti kivilágításával teljesedett ki.
Nézd meg ezt az angol nyelvű kisfilmet, és mindent megtudsz:
Ez egy hosszabb, magyar nyelvű előadás a fényszennyezésről:
Szóval ugye a világítással az a baj, hogy megzavar mindenkit – ezért is lett a (szükségtelen mértékű) lámpafényből szennyezőanyag. Azt már mindenki látta, amikor egy bogár, egy lepke belerepült a fénybe, de ugyanez történhet madarakkal is. A vándormadarak a csillagok, főként azok fényessége alapján tájékozódnak, így, ha a lámpasorok fényéhez igazítják az útjukat, biztos eltévednek. Szerencsére az igazi nagy vándorok elég magasan repülnek ahhoz, hogy elkerüljék a malőrt, ám a „helyi viszonylatban” repülőket egy-egy új nagyerejű fényforrás igencsak eltérítheti a fészküktől. Sőt, nemcsak egyes fajok léte kerül így veszélybe, de a tápláléklánc is, ami által az egész ökoszisztéma károsodik – mondják a szakemberek.
Közvilágítás a börgöndi bekötőút mellett: 22 lámpaoszlop (kép: szekesfehervar.hu)
A közvilágítás egyébként ránk, emberekre is károsan hat. A Baseline of Health Alapítvány összegezte az ezirányú kutatási eredményeket és kiderült, hogy egyebek mellett kevesebb melatonin termelődik a fény miatt a szervezetben, ami aztán rák, főleg mellrák kialakulásához vezethet, de a megzavart alvás miatt súlyosbodhat az elhízás, a cukorbetegség, a depresszió, illetve hangulati rendellenességek és reprodukciós problémák is kialakulhatnak.
Ezek után nem véletlen, hogy van egy úgynevezett Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA – International Dark-Sky Association), amelynek az a célja, hogy minél több helyen megóvja az égboltot a fényszennyezéstől. Erre hoznak létre világszerte csillagoségbolt-parkokat – ha már a városokban nem sikerül leoltani a villanyokat.
Így néz ki a Tejút a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség honlapján (kép: darksky.org)
A szervezet szigorú feltételrendszere szerint a világon olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak, és valamilyen természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége (az égitestek láthatósága, a fényszennyezés mértéke szempontjából) megfelel a szigorú szabályoknak. További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület, és az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönség számára.
Szerencsére mi még elég jól állunk a csillagok láthatóságát tekintve. Olyannyira, hogy három helyen, Somogyban, a Zselici dombok között, a Hortobágyon és egy hete a Bükki Nemzeti Parkban is hivatalos csillagoségbolt-park működik, ahol védik a természeti és kulturális örökségünk egy darabját. Mert igen, a csillagképek, a tejút kulturális örökségünk részei is!
A Nagy Medve (Ursa Major) csillagkép, vagyis a Göncölszekér (kép: fenyeslorand.hu)
Számos gyermekneveléssel foglalkozó szakember javasol a nyári szünetre egészen egyszerű szülő-gyerek programokat, mint azt, hogy nézzék meg együtt a naplementét vagy a napkeltét és rendre előkerül a közös csillagnézegetés is. A Göncölszekér-kereséshez persze fel lehet menni a tízemeletes tetejére is, vagy ki a gárdonyi szabadstrandra is, de akár meglátogathatjuk ezeket a parkokat is… A Bükkben augusztus 12-én például meteorlesre várnak mindenkit.
