Vissza a kezdetekhez! - Assassin's Creed: Origins teszt
Vissza a kezdetekhez! - Assassin's Creed: Origins teszt
Vissza a kezdetekhez! - Assassin's Creed: Origins tesztKülcsín
Az Assassin's Creed sorozatot, azt hiszem, nem nagyon kell senkinek sem bemutatnom, ugyanis az egyik legnépszerűbb videójáték franchiseról beszélünk, és biztos vagyok benne, hogy minden gamer kipörgetett legalább egy, ha nem több részt a sorozatból. Mert egy sorozatról beszélünk, amelynek kezdete egészen 2007-ig nyúlik vissza, amikor is a Ubisoft első körben egy Prince of Persia játék folytatáson gondolkozott, majd hirtelen a semmiből megérkezett az első Assassin's Creed Altaïrral, az Abstergóval, Desmond Milesszal és az assassin-templomos ellentéttel együtt.
A nagy nemzetközi sikernek köszönhetően érkezett is a folytatás, ahol Szíria helyett már a reneszánsz Olaszországban hódíthattuk meg a háztetőket, így helyszínül megkaptuk Velencét, Firenzét és a lélegzetelállító Toszkán vidékeket. Ja, meg itt irányíthattuk először a sorozat talán legemlékezetesebb karakterét, mindenki Ezióját is. Sokáig úgy tűnt, hogy ha a Ubisoft megtartja jó szokását és folytatja ezt a tendenciát, akkor igencsak fényes jövő elé nézhet az Assassin's Creed széria.
Assassin's Creed az évek során:
Ez a menetelés egészen a negyedik részig tartott, amikor a Black Flaggel a legsikeresebb Assassin játékát tették le az asztalra. Ám sajnos onnantól mélyrepülésbe kezdett a sorozat, aminek az éves megjelenés sem tett jót, ugyanis igénytelenebbnél-igénytelenebb játékok kerültek a piacra.
A nép elégedetlenkedett, így a francia cégnek gyorsan kellett cselekednie. Az utat vissza a csúcsra a 2015-ös Syndicate-tel kövezték ki, majd jött az Origins, és ahogy azt illik, rendje és módja szerint be is húzta a tutit, és visszaállította a sorozat jó hírnevét. Hölgyeim és uraim, visszatért az Assassin's Creed!
Újra a csúcson az Assassin's Creed (Fotó: assassinscreed.wikia.com)
Sztori
Azt már megszokhattuk, hogy ha az Assassin's Creedről van szó, akkor biztos, hogy a világ valamely egzotikus helyére csöppenünk és olyan játszóteret kapunk, amitől az állunk is leesik. Most sincs ez másképp, ugyanis a mindig sivatagos és mindig gyönyörű ókori Egyiptomot kaptuk helyszínül, amelyet aztán keresztül kasul be is járhatunk. Igen, bizony még a piramisokra is felmászhatunk.
A sztori ezúttal semmilyen formában nem kapcsolódik az előző részekhez, olyannyira nem, hogy konkrétan itt alakul meg maga az Assassin Testvériség, és ráadásul főhősünk lesz az első igazi vérbeli bérgyilkos is. Na, de ne siessünk ennyire előre.
Az Origins első trailere:
Valamikor az ókori Egyiptomban járunk a Ptolemaioszok uralkodása idején, ahol is azon túl, hogy persze az assassinokról és a templomosokról szól minden, a híres Kleopátra felemelkedésének és uralkodásának lehetünk szemtanúi. Itt jön a képbe főhősünk Bayek is, aki a birodalom utolsó úgynevezett Medjayaként, katonai rendfenntartójaként funkcionál, és aki mindent megtesz a népének, illetve szeretett fáraójának biztonságáért.
Játékmechanika
Az Assassin's Creed: Origins nemcsak a helyszínnel hozott újdonságot, hanem a játékmechanika is sokat változott és finomodott az előző epizódokhoz képest. A fejlesztők már a Syndicate-ben is bepróbálkoztak pár komolyabb újítással, de ezek az Originsnél értek csak be igazán.
Kezdésnek említhetném magának, Bayeknek a mozgását, ugyanis míg az előző részek protagonistái mind egy lére futkároztak, addig az Origins harcedzett katonája már sokkal élethűbben fogja meg azt a sziklaszirtet vagy veti bele magát a szénakazalba. Aztán ott van az évek során monotonná vált harcrendszer is, amely már a Syndicate-nél is változatosabb volt, mint elődeinél, de egy idő után abba is beleuntam.
Na, itt aztán ilyen nyűgöd-bajod nem lesz, ugyanis annyira látványosra és pörgősre sikeredett a bunyókat összepakolni, hogy pár küldetés után már csak azt kerestem, hogy kibe lehetne még belekötni, hogy egy kicsit pofozkodjak. Mondjuk az ellenfelek fölött villogó kis szintjelző ezt nem mindig engedte, és sokszor csúnya verés lett a vége.
A valaha volt legnagyobb térképet kaptuk (Fotó: wccftech.com)
A szerepjátékos repertoár is bővült, amit én mindig imádok, ugyanis a londoni kalandozásnál megismert képességfát lazán a kétszeresére húzták, és most már nemcsak néhány fegyver meg ruha közül válogathatunk, hanem a megújult loot-rendszernek köszönhetően minden sarkon egyedi és új cuccokba botolhatunk. Amit aztán vagy magunkra dobálunk vagy otthagyunk, de el is adhatjuk a következő kofánál, szóval minden úgy működik, mint egy klasszikus RPG-ben.
Aztán, ha már szerepjáték, akkor hátasok is vannak: elköthetünk tevéket, lovakat, a Níluson pedig még ladikokkal is szelhetjük a habokat. Nem beszélve legjobb spanunkról, Senuról, aki egy héjasas és felderítőként bármilyen ellenfelet megkukkol nekünk. Mondtam már, hogy ez a kedvenc Assassin's Creedem?
Összegzés
Az Assassin's Creed: Originsszel végre egy olyan játékot kaptam a kezembe, melyben egyszerűen bármennyire kerestem, nem találtam kivetnivalót. Jó, talán, ha... de, nem, még így sem. Sajnálom, ez a játék tökéletesre sikeredett. A helyszín- és időválasztás hibátlan, az ókori Egyiptom sokunk fantáziáját piszkálja, a karakterek szintúgy, és az újítások is megfelelő vérfrissítést hoztak egy sokak által már temetett szériába. Még mindig nem hiszem el, hogy végre megmászhattam egy piramist! Ha a következő részek is ilyen erősek lesznek, akkor azt hiszem, jó előre le lesz tudva az év játéka díj győztese. Kíváncsian várjuk az az ókori Rómát és Görögországot!
10/9 - Minden idők
Így néz ki az Assassin's Creed: Origins mozgás közben:
