Metallica gives you heavy! - koncerten jártunk
Metallica gives you heavy! - koncerten jártunk
Metallica gives you heavy! - koncerten jártunkUgye adott egy olyan márkanév, amit a világon mindenhol ismernek. Az elmúlt több mint harminc évben eljutottak arra a szintre, ahol már teljesen mindegy, mit csinálnak, akkor is teltház előtt adnak koncertet. Ennek ellenére nem ülnek bele a tutiba, nem kényelemesednek el, minden apróságra odafigyelnek, „emberközeli” élményhez juttatják a rajongókat, és teszik mindezt teljesen hitelesen.
(Fotó: Heiter Balázs)
A Metallica éppen turnén van, a 2016-ban megjelent legutóbbi Hardwired… to Self-Destruct című lemezével járja a világot. Ez az album tavaly mindenféle eladási rekordot megdöntött, nem véletlenül. De miben is rejlenek ezek az apró figyelmességek a koncerteken? Aki nyomon követi a különféle közösségi felületüket, az pontosan tudja, hogy ahol tudnak, ott jótékonykodnak. Nem volt ez másképpen hazánkban sem, hiszen a zenekar több mint 4 millió forintot adományozott a Gyermekétkeztetési Alapítványnak. A másik hatalmas gesztus, hogy mindenhol eljátszanak az adott ország zenei repertoárjából valamit. Ez úgy tűnik elsősorban Kirk Hammett és Robert Trujillo (teljes neve: Roberto Agustín Miguel Santiago Samuel Perez de la Santa Concepción Trujillo Veracruz Batista) kiváltsága. Bécsben Falcóval, Prágában a Jozin z bazinnal kedveskedtek, úgyhogy napok óta ment a találgatás, hogy itt vajon mit játszanak majd. Sokaknak kézenfekvő volt a Tavaszi szél vizet áraszt, ahogyan azt tette 1986-ban a Queen. Aztán jogos félelmek is körvonalazódtak a Nézését meg a járását illetően. Végül (ahogyan arról már nyilván mindenki értesült) a Tankcsapda, A legjobb méreg című klasszikus, magyar rockslágerével ajándékoztak meg bennünket.
Őszintén szólva, mi itt Magyarországon annak is örülni szoktunk, ha Budapest helyett, nem Bukarestet mond az előadó, szóval szavak nincsenek erre a jelenségre, amit a Metallica képvisel, és akkor még nem beszéltünk az Országházzal díszített pengetőkről, a vetítésekről, és arról, hogy Lars Ulrich elmondta, hogy már játszottak az MTK stadionban is. James Hetfield pedig mindenkit üdvözöl a „Metallica familyben” és bratyizik a közönséggel, többek között megszólít egy fiatalembert két dal között, megkérdezi hány éves, közli vele, hogy ad neki heavyt (Metallica gives you heavy!) és neki címezi a soron következő dalt, a Sad ButTrue-t.
Illúzióink ne legyenek, ezek mindenhol kötelező műsorelemek, ezek a fordulatok mindenhol megvannak. Tökéletesen, grammra kiszámolt, kiszámított előadás. De illúzió ez egyáltalán? Elhisszük, hogy tudják, hol vannak, kiknek játszanak és hogy mi vagyunk a világ legjobb közönsége. Ugye a kérdés az, hogy vajon mi lenne ezek nélkül a fűszerek nélkül? A válasz természetesen teltház. Szóval, ha valahol tanítják azt, hogy hogyan maradjunk emberek – vagy legalábbis legyünk újra azok – rocksztárként és azt, hogy hogyan legyünk jó fejek, akkor a Metallica biztosan kötelező tananyag. Akik ott voltak a csütörtöki koncerten, azt gondolom, sokkal többet kaptak annál, mint amit előzetesen el tudtak képzelni. Főleg, ha – mint nekem – ez volt az első Metallica koncertélményük. Továbbá ne feledkezzünk meg a hangosításról, a show-elemekről, a színpadi képről és a dalokról sem. Izgalmas elképzelés az, hogy a színpad a nézőtér közepén van, így minden oldalról tökéletesen lehet látni azt, mi történik éppen. Micsoda fantasztikus ötlet világító drónokkal feldobni egy-egy dalt? Stb. stb. stb. De én ezt nem is szeretném tovább ragozni. Aki esetleg lemaradt, annak ajánlom figyelmébe az Antal Nimród nevével fémjelzett Through the Never című koncertfilmet. Végül azért álljon itt a Budapesti koncert setlistje:
Itt pedig az új lemez:
