"Különleges és páratlan előadás" - Závodszky Noémivel a Koronázási Szertartásjátékok kapcsán beszélgettünk
"Különleges és páratlan előadás" - Závodszky Noémivel a Koronázási Szertartásjátékok kapcsán beszélgettünk
"Különleges és páratlan előadás" - Závodszky Noémivel a Koronázási Szertartásjátékok kapcsán beszélgettünkTavaly, a III. Béla életét bemutató szertartásjátékon II. Géza király özvegyét játszottad. A produkciódat nagy szeretettel fogadta a közönség, és nagy sikered volt. Milyen visszajelzéseket kaptál?
Nagy öröm volt, hogy ennyire sokan felkerestek, megkerestek és üzentek, akár hetekkel, hónapokkal is az előadás után. Volt egy kis időszak, amikor furcsa érzés volt, hogy bár 23 éve játszom itt a színházban, és rengeteg darabban, csodálatos szerepekben léptem fel, mégis pont ennél az alakításomnál volt ilyen átütő erejű a siker. Nyilván megfejteni nem tudom, mi lehetett a titok, de egy biztos: II. Géza özvegyével olyan karaktert vittem színpadra, amiben színészileg rengeteg lehetőség volt, és persze a helyszín is sokat adott hozzá, hiszen itt kicsit mindig olyan, mintha a tér és az idő összecsúszna, és a darab közben valóban átéljük az ott történteket. Én magam is, amikor a szerepet játszottam, teljes mértékben azonosultam vele. Talán ez is hozzátett a végeredményhez, de minden esetre óriási érzés volt ennyi pozitív kritikát, visszajelzést kapni.
Az idei esztendőben is erős karaktert formálhatsz meg Zsófia grófné személyében.
Így van, de szerintem nem annyira árnyalt, mint a tavalyi szerepem. Most nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy látom a jó és rossz oldalát, mert nem olyan összetett a karakter. Persze ezzel most nem azt akarom kijelenteni, hogy egyértelműen negatív figurát játszom, de Zsófia eléggé egyoldalúan, a saját szempontjából közelíti a világot, és kevésbé tud érzelmileg másokkal azonosulni. Talán mondhatom: önzőnek tartom.
A csapat már összeállt. Több olyan szereplő lesz, aki már korábban is részt vett szertartásjátékokon, de lesznek újak is. Varga Gabriellával itt, Székesfehérváron például rendszeresen együtt játszotok, hiszen ő is társulati tag. Ez segít abban, hogy könnyen meglegyen az összhang?
Szerintem a nyári munkáknál viszonylag könnyen kialakul a csapatmunka akkor is, ha vegyesen vagyunk társulati tagok, vendégek, fiatalok és gyerekek, mint ahogy ebben a produkcióban is. Hamar ki szokott alakulni egy rend, mert nagyon rövid időnk van a próbákra, alig több, mint két hét, és pont emiatt már a kezdetektől mindenki egy kicsit szigorúbban, koncentráltabban készül, dolgozik. A helyszíni próbák is például éjfélig tartanak. Annyira más jellegű ez a munka, mint amit az ember év közben, vagy akár a nyári színházak alkalmával megszokott, egyben különleges és páratlan, már a helyszín miatt is. Természetesen itt is ki tud alakulni a közvetlenség a szereplők között, de tény, hogy a színházban a társulati tagok, főként hogy gyakorlatilag egész évben össze vannak zárva, szinte családként működnek. Néha többet tudunk egymásról, mint kellene.
Említetted, hogy két hétig és éjfélig vannak a próbák. Érdekes, hogy a közönség is együtt él veletek, mindig könyökölnek az emlékhelynél, érdeklődnek, hogy hol tartotok.
Igen, ez különleges és érdekes is. Belelátnak a próbákba, a kulisszák mögé, ahogy ezt év közben, a kőszínházban nem tehetik. Ott csak a végeredményt ismerik, itt meg részesei a folyamatnak már a kezdetektől fogva. Ráadásul itt a nagy terültet miatt viszonylag korán ránk kerül a mikroport, vagyis pontosan hallanak mindent. Ezért itt nagyon sokan szeretnek próbát nézni, amiben persze benne van a kíváncsiság az előadás miatt, de amiatt is, hogy mi hogyan dolgozunk, élünk ilyenkor.
Már tart az a bizonyos koncentrált két hét, jutott idő azért előtte feltöltődni, pihenni egy kicsit?
Nagyon rutinosan, amikor lement az utolsó előadásom az évadban, másnap már elutaztam. Éreztem, hogy muszáj ezt korán megtennem, mert ki tudja, mit hoz az élet. Most már tartanak a szertartásjátékok próbái, ahogy pedig lemennek az előadások, újrakezdjük, illetve befejezzük az évad első eladásának, a Közeleg az időnek a próbáit. Volt még egy-két forgatási napom júliusban, de nekem augusztus 1-el véget ért a nyári szünet. Persze nem panaszkodhatok, hiszen volt egy kicsi feltöltődés is, Toscanában jártam nyár elején. Nagyon szeretem azt a vidéket, pedig idén is felmerült más helyszín, de szívem most is oda húzott vissza. Összességében újult erővel álltam neki a munkának.
