Készíts teát, borogatást és fürdőt papsajtból!Készíts teát, borogatást és fürdőt papsajtból!
A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték. Hatóanyagai között találhatunk antocián glikozidot, cserző anyagot, foszfort, kalciumot, nitrogént, polifenolt, tannint, vasat. A, B1, B2, B3, C vitamint tartalmaz.
Ahogy az előző cikkben említettem is, levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. – Ezért jó, frissen használjuk, mert szárításkor a nyálkaanyag-tartalom nagy része elvész. Ősszel viszont nem nagyon találni a természetben ebből a növényből, ezért szárítva tudjuk csak felhasználni.
A papsajtot főként gyulladt nyálkahártyák gyógyítására alkalmazhatjuk tea formájában. A teához vegyünk egy púpozott kanál szárított növényt, áztassuk bele egy csésze hideg vízbe, majd melegítsük fel, szűrjük le és kortyolgassunk el belőle naponta két-három csészével.
Egy másik recept szerint negyed liter hideg vízbe kell megáztatni a füvet, méghozzá egy egész éjszakán át, fogyasztás előtt pedig picit felmelegíteni. Az is jó megoldás, ha forró vízzel kiöblített termoszban tároljuk a langyosított adagot.
A tea jó gyomorhurut, hólyaghurut, a gyomor és a bélutak, gyomor- és bélfekély gyógyításakor is. Használhatjuk tüdőtágulatra is. Ebben az esetben ne csak igyuk, hanem éjszakánként borogatást is tegyünk belőle a mellkasunkra. Ilyenkor jól melegítsük fel a folyadékot, mielőtt átitatjuk vele a textíliát! A gyomrunkon és a mellkasunkon kívül a szemünkre is kerülhet a teából, ha száraz a szemünk.
Ha öblögetni akarunk – például a torkunkat, garatunkat, a gyulladt szájüregünket -, akkor főként a leveleket és a fiatal hajtásokat főzzük fel (egy maréknyit) egy-másfél liter vízbe téve. Sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó duzzanat, törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésére borogatást használjunk. Ehhez tökéletes megoldás, ha a teakészítésből visszamaradt ázott növényi részeket felmelegítjük egy kevés vízben, hozzákeverünk gersli-lisztet, a pépet pedig egy lenvászon kendőre kenjük, s még melegen ráterítjük az adott testrészre.
Lábdagadáskor lándzsás útifűt is keverhetünk a masszához, vagy akár magát a növényt is rátehetjük még nedvesen a nyílt sebre. Hatására meglágyul a duzzadt szövet és megindulhat a gyógyulás.
A láb- és kézfürdőhöz két maréknyi papsajtot áztassunk be 5 liter vízbe (a legjobb, ha egy nagy edényt veszünk, amit egész éjszakára befogunk e célra). Másnap pedig csak annyit melegítsünk fel a folyadékból, hogy ne fázzon benne a kezünk vagy a lábunk. Az áztatási idő 20 perc legyen, és akár kétszer is felhasználhatjuk a vizet (természetesen mindig felmelegítve).
A papsajttal a pattanásokat is kezelhetjük, és az időskori foltokat is sikeresen tüntethetjük (vagy csökkenthetjük) vele úgy, hogy a leveleket átitatjuk meleg vízzel, és a problémás felületre simítjuk fél órára.
A papsajt levelei, fiatal hajtásai és a magvai is fogyaszthatóak – méghozzá nemcsak teaként! A leveleket salátákhoz keverhetjük, vagy akár meg is főzhetjük. Az éretlen magvakat pedig nyersen és főzve is fogyaszthatjuk. Gyökerét fehérjepótlás miatt is megették régen.
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
