Mit tehetünk a beporzók védelme érdekében?Mit tehetünk a beporzók védelme érdekében?
Bár a természet igencsak mókás kedvében van (egyik nap szakad a hó, másnap pedig rövidujjú pólóban sétálunk a napsütést élvezve) – ám a tény tény marad: immár „hivatalosan” is beléptünk a tavaszba!
A csillagászati tavasz kezdete ugyanis március 21, amikor a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai pedig merőlegesek a Föld forgástengelyére. Pontosan keleten bukkan fel reggel, és nyugaton tűnik el este a látóhatáron. Egyenlő a nappalok és az éjszakák hossza – innen is a „napéjegyenlőség” -kifejezés.
Tavasszal megélénkül az „élet”: egyre több ízeltlábúval találkozhatunk a természetben – illetve a lakásunkba is – az egyre inkább nyitva lévő ablakunknak köszönhetően. Többek között a méhek is lassacskán előkerülnek. Ezektől a csodálatos állatoktól sokan félnek - sokan pedig csodálattal tekintenek rájuk. (Valaki is-is…)
Munkájuk / létük olyannyira hasznos, hogy 2018-ban egy magánkezdeményezésnek köszönhetően kinevezték március 10-ét a Beporzók Napjának. E nap különbözik a Méhek Napjától (április 30.) és a Méhek Világnapjától (május 20.), mivel a Beporzók Napján minden beporzó szervezetről megemlékezünk – különösképp a rovarokról. Ekkor ünnepeljük szorgos munkájukat, valamint az aktivisták felhívják a társadalom figyelmét a beporzók segítésére és védelmére.
„A méhek fontos szerepet játszanak az életünkben, mégis sokszor természetesnek vesszük a létezésüket, s azt a munkát, amit végeznek” – mondta Páprádi Anna Bíborka, Magyarország Mézkirálynője, amikor e témáról beszélgettünk – „Sokszor bele sem gondolunk abba, hogy az emberiség élelmének 30-35%-a az állati beporzás sikerességétől függ, vagy abba, hogy a 100 leggyakoribb haszonnövény 70%-át méhek és más rovarok porozzák meg. Néhány évvel ezelőtt egy szlovákiai Tesco eltávolította a polcairól azokat az élelmiszereket, melyek beporzók nélkül nem lennének. Az üres polcok látványa megdöbbentően láttatta azt, hogy mekkora szerepük van ezeknek az apró élőlényeknek a fennmaradásunkban, mégis évről évre drasztikusan csökken a beporzó rovarok száma. Európában a kulcsfontosságú szerepet betöltő vadméhek 9,2%-át a kihalás fenyegeti, s a méhészek is küzdelmet vívnak méhcsaládjaik fenntartásáért, megóvásáért.”
De mi is okozza a méhek számának jelentős csökkenését?
Az abai hölgy kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megváltozott a földhasználat: méhlegelők tűntek el, egyoldalúvá vált a termesztés - háttérbe szorítva a termesztett növények sokféleségét.
A növények termesztésének hatékonyságát mind a klímaváltozás, mind a rengeteg kártevő nehezítette.
A gazdák növényvédő szerek alkalmazására kényszerültek, hogy védjék a termelésüket, s ezáltal a családjaik megélhetését. Ugyanakkor ezek a szerek, illetve a rosszul megválasztott kijuttatási technológiák bizonyítottan káros hatással vannak a méhpopulációkra. Bizonyos anyagok már kivonásra kerültek (például: neonikotinoidok), viszont több mérgezési ügy kivizsgálásakor a növényekről ki tudták mutatni ezeket a szereket is.
A másik problémát az úgynevezett „méhkímélő technológiák” jelentik. Ezek a méhekre kijuttatható, nem jelölésköteles készítmények, melyek nem járnak közvetlenül a méhek pusztulásával, ám e hasznos állatok idegrendszerében és viselkedésében is elváltozást okoznak. Emellett megjelenik a mászkálás jelensége, mely során a méhek a kaptár előtt a földön körbe-körbe bolyonganak. Ez azért is veszélyes, mert éjjel nem jutnak vissza a kaptárba, s kihűlve elpusztulhatnak, illetve ilyenkor nem képesek a hordásra, mely a család élelemmennyiségre is rossz hatással van.
A szereken kívül gondot jelentenek az általános permetezési hibák is. Ezek alatt általában azt értjük, amikor virágzó kultúrák mellett történik a permetezés: például a búzatábla permetezése virágzó akácerdő mellett, vagy a gyümölcsösök vegyszerezése, mikor az aljnövényzet virágzik. Az ilyenkor kijuttatott permetszerek (piretroidok) okozzák a kaptárkiürülés jelenségét: a méhek kirepülnek, de a vegyszereknek az idegrendszerükbe okozott zavara miatt nem tudnak visszajutni a kaptárba, hanem elhullanak a virágtáblákon. Számos vizsgálat készült ezzel kapcsolatban: ezek során a táblákon keletkező pocsolyákból is kimutathatóak voltak a szermaradékok, melyekre a méhek inni jártak.
A növényvédelem mellett a kártevők is nagy veszélyt jelentenek a beporzók fennmaradására. Háziméhek esetében több, mint 50 éve jelent meg a Varroa destructor atka, mely ellen még nincs hatásos védekezési mód. Az atka által terjesztett fertőzések a méhcsaládok pusztulásához vezethetnek, a védekezésben használt szerek pedig felerősíthetik a növényvédőszerek hatását a méhek idegrendszerére. Ezek mind, mind olyan tényezők, melyek veszélyt jelentenek a beporzók fennmaradására.
Mit tehetünk a beporzók védelméért?
„Az egyik legfontosabb a párbeszéd és az együttműködés támogatása a gazdák és a méhészek között, hogy mindkét fél közösen tudjon dolgozni olyan technológiák kialakításán mely védi a növénytermesztést és a beporzókat is.” – fejtette ki Bíborka
A méhész családba született Mézkirálynő elmondta, hogy a biodiverzitást segíthetjük méhlegelő telepítésekkel is. Ültethetünk a kertünkbe jó nektárt adó fákat, például mézesfát, vagy akár mályvacserjét is. Emellett a legtöbb kertészeti üzletben már lehet kapni méhbarát magkeverékeket is, melyeknek nagy előnye, hogy nincsenek kezelve semmilyen vegyszerrel.
Egyre nagyobb divatnak örvendenek a méhlakások, méhhotelek, amik otthont adnak a kertben a vadméheknek, s ahol bátran telelhetnek. Ezek könnyen elkészíthetők a kertben fellelhető anyagokból, s óvhatjuk vele a beporzókat.
Érdekességek:
Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartunk számon, melyek kétharmada rovarbeporzású.
A termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a beporzóknak.
Becslések szerint a beporzók évente 46.000 milliárd forintnyi munkát végeznek el a Földön.
Egy kg mézért a méhek félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból.
Hazánkban több, mint 700 vadméhfaj él. Nekik is nagy szerepük van a beporzásban.
