Ezeket a szakmákat tanuljuk, ha biztos állást és jó fizetést akarunk
Ezeket a szakmákat tanuljuk, ha biztos állást és jó fizetést akarunk
Ezeket a szakmákat tanuljuk, ha biztos állást és jó fizetést akarunkAkár pályaválasztóként, akár pályamódosítóként állunk a döntés előtt, vagyis, hogy milyen szakmát tanuljunk, milyen úton induljunk el ahhoz, hogy bizonyos szintű stabilitást, kiszámítható jövőt és persze anyagi biztonságot biztosítsunk magunknak és családunknak, érdemes a jelen munkaerőpiaci helyzetet alaposan megnézni.
A Szent István Egyetem vezetésével, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, a Selye János Egyetem közreműködésével, valamint a BDO Magyarország támogatásával érdekes kutatás készült el, ahol azt vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció, vagyis az elvándorlás, mely ágazatokban jellemző leginkább.
Hogy miért érdekes ez a kutatás a pályaválasztás kapcsán? Mert azoknál a szakmáknál, ahol bátrabban lépnek az emberek, ennek legfontosabb okaként a bérviszonyokat jelölték meg, és ezt követte a versenytársak munkaerő-elszívó hatása. Vagyis nemcsak a létbiztonságot nem veszélyeztető döntés számukra munkahelyet váltani, de ezt azért teszik, mert több fizetést kapnak, és nemhogy kilincselniük kell a munkáltatóknál, de azok tárt karokkal fogadják az új, szakképzett munkaerőt, sőt, talán azt is ki lehet jelenteni, hogy vadásznak rájuk.
A váltásban egyébként még jelentős szerepet játszott a külföldi munkavállalás is, ugyanakkor érdekes, hogy a dolgozókat a legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapota motiválta a váltásra. A kutatás meglehetősen széleskörű volt, hiszen 152 vállalat/szervezet vett részt, és 2018-as III. negyedévében végezték el.
A végeredmény pedig a következő megállapításokat hozta: az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében. A felmérés szerint a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása.
Az alábbi szektorokban a legégetőbb a munkaerő pótlása: mérnök, adminisztrátor, orvos, tanácsadó, informatikus, fizikai dolgozók, könyvelő, értékesítő. Ha csak a versenyszférát nézzük, akkor a listát az informatikusok vezetik, őket követik a karbantartók, a programozók, a gépkocsivezetők, a repülőgép szerelők és az IT szakemberek.
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökökre és műszaki mérnökökre van nagy igény, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése megy nehezen.
Persze az, hogy mire van igény munkaadói részről, csak az érem egyik oldala, hiszen munkavállalóként éppen a bevezetőben említett okok miatt nagyon is fontos kérdés a mennyi az annyi. A fejvadászcégek képviselő nagyjából ugyanazokról a tapasztalatokról számolnak be: az igazgatói pozíciókat nem tekintve, ma Magyarországon a pilóták, az orvostanácsadók, az IT-menedzserek, illetve a C programozók keresnek a legjobban, a bruttó fizetésük megközelíti a havi egymillió forintot is.
Az informatikai képesítésű pályakezdők bére akár a bruttó 900 ezer forintot is elérheti, ám nagyon nem mindegy, hogy mely szakterületen vagyunk otthon, ugyanis például Scrum Master, iOS fejlesztő, C programozó, C++ programozó és a szoftvermérnök pozíciókban szakmai tapasztalat nélkül is bruttó félmillió forint körüli összegeket lehet keresni.
Szintén hasonló összegeket lehet hazavinni termék- vagy projektmenedzserként, illetve remekül fizetett terület még az elektrotechnika és elektronika, így aki villamosmérnök, PLC-programozó vagy például energetikai mérnök, az az átlagnál magasabb bérre számíthat. Ugyancsak jó választás, ha gazdasági területek felé indulunk, leginkább a pénzügyi és a vállalati szektor fizet jól.
(forrás: bkik.hu, penzcentrum.hu, hrportal.hu)
További ajánlatok:
www.dekra-akademie.hu
www.metal.videoton.hu/karrier
