Partly cloudy22 °C
2020. július 12. vasárnap Izabella
Menü

3,1 Celsius-fokkal volt melegebb az idei január az átlagosnál

3,1 Celsius-fokkal volt melegebb az idei január az átlagosnál
Az átlagnál jóval melegebb januáron vagyunk túl (Fotó: pixabay.com)

Szinte mindenhonnan halljuk a globális felmelegedés hatásairól szóló híreket. Íme egy számokkal alátámasztható tény: 2020 januárja 3,1 Celsius-fokkal volt melegebb az elmúlt három évtized átlagánál.

A jelenség nem csupán kontinensünkön, hanem globálisan is érzékelhető volt. Az Európai Unió legfontosabb klímaváltozás-figyelő programja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói kimutatták, hogy az 1981 és 2010 között mért adatokhoz képest 2020 januárja 3,1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a fentebb említett időintervallum januári hónapjaiban.

Volt olyan térség, ahol ez a különbség elérte a 6 Celsius-fokot: Északkelet-Európában különösen nagy volt a változás a korábbiakhoz képest, a derék északiak valószínűleg még a pulóvert is ledobták, miután az idei január ennyivel melegebb volt a korábbiaknál.

A globális hőmérsékleti csúcs is megdőlt, igaz, csupán minimálisan: Az eddigi legmelegebb januárt hozó 2010 után most az akkorinál 0,03 Celsius-fokkal volt melegebb bolygónkon.

A hazai adatok alapján egyébként Magyarországon az átlagos havi középhőmérséklet januárban -1 Celsius-fok, ennél egészen biztosan melegebb volt idén itthon az év első hónapjában.

A hazai erdőkben ezen a télen ritkaságnak számít ez a látvány (Fotó: pixabay.com)
A hazai erdőkben ezen a télen ritkaságnak számít ez a látvány (Fotó: pixabay.com)

A globális felmelegedés problémája ugyan egyre égetőbb, a világ vezető országai ha lassan is, de talán kezdik megérteni a kérdés kezelésének fontosságát. A párizsi klímaegyezmény keretében az államok közössége abban egyezett meg, hogy a Föld felmelegedésének mértékét lehetőleg 1,5 Celsius-fokban, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozzák.

Ehhez kapcsolódón nemrég a Potsdami Klímakutató Intézet adott ki egy tanulmányt, amelyben rávilágít: a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban történő korlátozása gazdasági szempontból is kifizetődő.

A Nobel-díjas amerikai makroökonómus, William Nordhaus modellje alapján számítógépes szimulációk segítségével összehasonlították a szélsőséges időjárási jelenségek vagy a felmelegedés egyéb következményei alapján várható klímakárokat azokkal a költségekkel – például a szénerőművek szélkerekekkel és napelemekkel való helyettesítése –, amelyek elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A tanulmány arra jutott, hosszú távon a globális felmelegedés megelőzésére, féken tartására befektetett összegek megtérülnek.

És nem mellékesen, marad remény arra, hogy januárban lássunk egy kis havat...

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár