Adamski, Public Enemy és a feltámadó Rolling Stones – ezt hallgatta a világ 30 éve
Adamski, Public Enemy és a feltámadó Rolling Stones – ezt hallgatta a világ 30 éve
Adamski, Public Enemy és a feltámadó Rolling Stones – ezt hallgatta a világ 30 éveIdőutazásunk a megszokottak szerint Nagy-Britanniában kezdődik. Az elmúlt havi visszaemlékezőben már beszámoltunk róla, hogy a Dick Tracy című film betétdala, Madonna „Vogue” című nótája állt az élen 1990 áprilisában.
Madonna Louise Ciccone (akinek 13 olyan slágere volt, amely elérte az első helyet a UK Top 40 Chart-on) és a „Vogue” négy héten át állt az első helyen a briteknél, listavezető státusza egészen 1990 májusának elejéig tartott ki, ekkor aztán jött Adamski és a „Killer”, amely elfoglalta az első helyet.
A dal születése tartogat érdekességeket. Adamski, vagyis Adam Paul Tinley angol lemezlovas, zenész, énekes és producer, az acid house egyik úttörője. Történt, hogy a Sunrise Fesztiválon az akkor még ismeretlen Seal egy demo kazettát adott MC Daddy Chesternek, aki Adamski lakótársa volt. Miután hallotta Seal hangját, felajánlotta neki a közös munkát, így született meg később a „Killer” című dal, mely nem kevesebb, mint négy hétig állt a brit lista élén.
A nótát két hangszerrel vették fel, a Roland TR-909-es dobgéppel, és egy szintetizátorral. Később Adamski és Seal kapcsolata azért romlott meg, mert a lemezkiadó csak Adamskit támogatta, miközben Seal is írt, és énekelt
Adamski és Seal sikerdala mellett mindössze egyetlen olyan dal volt 1990 májusában, amely gyakorlatilag az egész hónapot a dobogón töltötte, ez pedig nem volt más, mint a méltatlanul elfeledett dance-csapat, az Adentures Of Stevie V és a „Dirty Cash”.
A Stevie Vincent producer által irányított formáció - amelynek tagja volt még Mick Walsh és az énekesnő Melody Washington -, egészen a második helyig jutott, majd sokáig a UK Top 40 Chart harmadik pozícióját foglalta el. A nóta más országokban is sikeresnek bizonyult, második lett Belgiumban, míg Hollandiában és az amerikai dance-listán az első helyet is elérte.
E két nóta mögött persze nagy volt a tülekedés, olyan kiváló muzsikák tűntek fel 1990 májusában a UK Top 40 Chart élmezőnyében, mint az En Vogue és a „Hold On”, a UB 40 és a „Kingston Town” és a Don Pablo’s Animals és a „Venus”.
Ugorjunk át Franciaországba, ahol a Singles Top100 élén leáldozott a Les Vagabonds és a "Le Temps Des Yéyés" című nótának a királysága, a dal öt hét után búcsúzott el az első helytől. A derék galloknál ekkor a The Christians állt az élre „Words” című dalával.
A liverpooli banda magját három testvér, Garry, Roger és Russell Christian alkotta, a csapat negyedik tagja pedig Henry Priestman lett, aki már csak azért sem lógott ki a sorból, mert második keresztneve Cristian…
A „Words” szép sikereket ért el kontinensszerte, Hollandiában az 5., Nagy-Britanniában és Svédországban a 18. helyig jutott, Franciaországban azonban két hétig az országos slágerlista első helyét is sikerült megcsípnie.
A The Christians mögött persze nagy volt a tülekedés, olyan dalok tűntek fel a Singles Top100 élén, mint Madonna és a „Vogue”, Demis Roussos és a „On Écrit SourLes Murs” vagy Sydney Youngblood és a „Sit And Wait”.
Mindeközben Németországban megszakadt egy hosszú sorozat, de csak azért, hogy egy még hosszabb megkezdődhessen… Sinéad O'Connor és a "Nothing Compares 2 U" 11 héten át uralta az Offizielle Deutche Charts listáját, a kiváló nóta egészen 1990 májusának közepéig őrizte vezető pozícióját.
Május 21-én aztán új listavezetőt köszöntöttek a németek, ekkor robbant be Matthias Reim és a „Verdammt – Ich Liebe Dich”. Matthias Reim munkássága nehezen behatárolható, a szakportálok sem igazán bírnak vele, egyszerűen pop- rock és slágerénekesként tüntetik fel, ami egyébként nagyjából fedi is a valóságot.
Az 1957. november 26-án, Korbach-ban született énekes szép ívű pályát futott be a német nyelvterületeken: 19 albumot adott ki, legsikeresebb évei pedig a kilencvenes évek elejére tehetők. A „Verdammt – Ich Liebe Dich” egyértelműen pályafutása legnagyobb dobása, a dal ugyanis 1990 májusától egészen 1990 szeptember elejéig el sem mozdult az Offizielle Deutche Charts első helyéről, összesen 16 hetet töltött a legmagasabb pozícióban!
Ezzel a dallal kapcsolatban tehát nem csupán egy szimpla listavezetőről beszélünk, hanem gyakorlatilag 1990 nyarának legnagyobb német slágeréről. Nem csoda, hogy Matthias Reim az esztendő végén szinte minden fórumon megkapta az év előadója díjat hazájában.
Matthias Reim mögött persze nagy volt a tolongás Németországban, 30 esztendeje olyan dalok tűntek fel közvetlenül mögötte a slágerlistán, mint például Guru Josh, aki Nagy-Britannia és a Benelux államok után Németországban is kedvenc lett az „Infinity” dallamos hangzásával.
Nyomult még egy utolsót Turbo B. és csapata, a Snap!, aik öt héten át álltak az ezüstös pozícióban, de a „The Power” című dalukkal1990 májusának végén végleg elbúcsúztak az élmezőnytől Németországban.
A Snap! így sem szomorkodhatott, hiszen a "The Power" más országokban igen népszerű volt ekkor. Vezette a slágerlistát Svájcban, de ott volt a Top10-ben Ausztriában és Hollandiában.
Utóbbi országban ekkor igen érdekes listavezetőt köszönthettek: a The Rolling Stones 1966-os slágerét, a "Paint It Black" című nótát 1990-ben újra kiadták, a dal újrakevert változata kevés slágerlistán futott be nagy karriert (Nagy-Britanniában például csak 61. volt), de Belgiumban a 11., Hollandiában pedig minden várakozást felülmúlva egészen az első pozícióig jutott.
Utunkat fejezzük be az Egyesült Államokban, ahol 1990 áprilisát Sinéad O'Connor és a „Nothing Compares 2 U” töltötte az élen, és ezt a remek helyezést május közepéig meg is őrizte. A hónap végére aztán a már Európa-szerte sikert-sikerre halmozó Madonna is Messiás lett saját hazájában, a „Vogue” ugyanis a Billboard Hot100 első helyére lépett.
A két listavezető mögött olyan kiválóságok tűntek fel, mint Janet Jackson és az „Alright”, az Aerosmith és a „What It Takes”, valamint Bel Biv DeVoe és a „Poison”.
A tengerentúli raplistán ugyanakkor kicsit keményebb és acélosabb ütemek uralták az első helyet. A stílussal nem szimpatizálok számára is ismerősen csenghet a Public Enemy neve. Az erős politikai tartalmú szövegeiről, illetve az afroamerikai közösséget érintő kérdésekben megfogalmazott, radikális és harcos nézeteiről ismert együttes világszerte ismert és elismert tagja a hiphop-társadalomnak.
2004-ben a Rolling Stone magazin a 44. helyre rangsorolta a Halhatatlanok: Minden idők 100 legnagyobb előadója (The Immortals: 100 Greatest Artists of All Time) című listán, így ezzel a legelőkelőbb helyet szerezte meg a hiphopelőadók közül.
Az 1985-ben alakult banda 1990 májusában a „911 Is a Joke” című dalával lépett a raplista első helyére. Érdekes aktualitás, hogy a Public Enemy alig kettő hónapja jelentette be feloszlását, a banda két vezére, Chuck D és Flavor Flav útjai 37 évnyi közös zenélés után egy politikai vita miatt váltak el.
Ennyi fért mai időutazásunkba, folytatás egy hónap múlva, amikor 1990 júniusának legnagyobb slágereit elevenítjük fel.
