Így netezünk mi: netbankolás terén elmaradunk az uniótól, de van, amiben mi vagyunk a jobbak
Így netezünk mi: netbankolás terén elmaradunk az uniótól, de van, amiben mi vagyunk a jobbak
Így netezünk mi: netbankolás terén elmaradunk az uniótól, de van, amiben mi vagyunk a jobbakAz elmúlt években ugyan jelentősen emelkedett hazánkban az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya, azonban továbbra is az Európai Uniós átlag alatt áll a magyar mutató. 2010-ben mindössze a háztartások 58%-a rendelkezett állandó netkapcsolattal, az elmúlt 10 évben ez a mutató 86%-ra emelkedett. Érdekesség, hogy egy évtizede még 12%-os lemaradásban voltunk az EU-átlaghoz képest, ez a különbség már 4%-ra csökkent, az unióban ugyanis jelenleg a háztartások 90%-a rendelkezik interneteléréssel.
Jelentősen nőtt a napi rendszerességgel internetezők száma is. Míg 2010-ben a 16-24 évesek 76%-a volt napi rendszerességgel aktív a világhálón, addigra ez a szám 2020-ra 97%-ra emelkedett. Az idősebbek között is népszerűbb lett a világháló, 2010-ben az 55-64 évesek mindössze 29%-a volt fent napi rendszerességgel a neten, ez a szám mára már 59%-ra nőtt.
A 16-24 éves állandó nethasználok 40%-a az alapszintnél magasabb felhasználói tudással rendelkezik, ez az arányszám a 65-74 éveseknél 4%. Sokan már egyre bátrabban is merik használni tudásukat, a 16-74 év közötti korosztályból 39% rendszeresen használja a közhivatalok, szolgáltatók internetes felületét, letölt űrlapokat, és azt kitöltve vissza is küldi vagy tölti. Ez a szám 2010-ben mindössze 17% volt.
Érdekesség, hogy ebben a mutatóban jobban állunk az uniós átlagnál, az EU teljes lakosságának csak 38%-a él az online ügyintézés lehetőségével. Pedig 2010-ben még az uniós átlag alatt voltunk a magunk 17%-val az EU akkori 21%-os mutatójával szemben.
Akad azonban olyan statisztika, melyben nem vagyunk ott az élmezőnyben, ilyen például a netbank használata. Bár az elmúlt években egyre több magyar él ezzel a lehetőséggel, még mindig csak 47% használja rendszeresen bankjának netes fiókját. Az uniós átlag ebben a kimutatásban 58%, a legkiemelkedőbb országok pedig Dánia, Hollandia és Finnország, ahol az állandó internethasználók 91%-a online intézi banki ügyeit.
A felhasználói szokásainkon a koronavírus-járvány is változtatott, alakított, ez derül ki abból a felmérésből, melyet a mobiltelefonok piacán erős érdekeltségeket elfoglaló Huawei magyarországi képviselete készített. E felmérés szerint a karantén időszak alatt minden magyar ember átlagosan 9 másik emberrel tartotta a kapcsolatot online.
A kimutatás rávilágít, hogy a fiatalabb, 18-29 éves korosztály ennél kevesebb kapcsolatot tartott fenn, viszont beszélgetéseik hosszabbak voltak. A Huawei rámutat arra is, hogy a karantén alatt a telefonbeszélgetések hossza és mennyisége nem változott a korábbi, járvány előtti időszakhoz képest, az online, videós csevegések a korábbi 31 perces átlagról 45,6 percre emelkedtek.
A 18-65 évesek közel fele vett részt valamilyen online társasági programban a járvány alatt, többségük legalább heti gyakorisággal. A válaszadók 83 százaléka folytatott valamilyen tevékenységet online felületeken, főként ügyeket intéztek (59%), szabadidős tevékenységet folytattak a neten (56%), míg a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt, illetve 16 százalék önfejlesztést is végzett interneten. Jelentősen nőtt a kommunikációt szolgáló szoftverek felhasználói köre is, a Messengert 12%-al, a Vibert és a Zoomot 6-6%-al, a Skype-ot 5%-al többen használták, mint korábban.
