A fehérvári romok alól előkerült III. Béla DNS-e a mai Afganisztán területére vezet
A fehérvári romok alól előkerült III. Béla DNS-e a mai Afganisztán területére vezet
A fehérvári romok alól előkerült III. Béla DNS-e a mai Afganisztán területére vezetAz évek óta az Árpád-házat vizsgáló nemzetközi kutatás újabb jelentős állomásához érkezett; ezek alapján a dinasztia a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területéről származhat férfi ágon, 4500 évvel ezelőttről.
Ehhez a mérföldkőhöz azonban nem juthattak volna el, ha nem azonosították volna az Árpád-háziak DNS-ét, ahogyan arról korábban beszámoltunk. A kiindulási alapot ehhez III. Béla génkészlete adta.
A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az "Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján" címmel tudományos publikáció - ennek kapcsán Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy sikerült meghatározni az "Árpádokra" jellemző DNS-szakaszt ... az ezt követően zajlott vizsgálatok az "Árpádok" DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen "térben és időben" is el tudták helyezni őket a történelemben. A dinasztia az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - hívta fel a figyelmet Kásler Miklós. (MTI)
A csontmaradványokból tehát sikerült beazonosítani a dinasztia "génjét", ami újabb mérföldkőhöz vezette a kutatókat és történészeket. A legújabb tanulmányban megjelenteket Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont - Szent István Király Múzeum történésze (aki maga is részese a kutatásnak) magyarázta el.
"Még 2018-ban megjelent egy publikáció, ami több év kutatási eredményeit összegezte. Ezen kutatási eredmények legfontosabb hozadéka az, hogy archeogenetikai eszközökkel sikerült feltérképezni III. Béla génállományán belül az Árpád-házi gént, az úgynevezett Y-kromoszómás vonalat. Idén pedig egy újabb publikációban pontosították ezen információ hovatartozását.
Ebből az derült ki, hogy az Y-kromoszómás, egyetlen egy vékony genetikai szál a mai Észak-Afganisztánba, a történelmi Baktria vidékére vezet.
Természetesen ebből nem az következik, hogy maga az Árpád-ház 4500 éves, hiszen az Árpád-ház Árpád apjától, Álmos első magyar nagy fejedelemtől számítandó. Az is több, mint 1100 éves.
Itt arról van szó, hogy 4500 éve élt egy ember a mai Afganisztán területén, aki génállományát tekintve az egyik őse - a sok ezer közül - annak a családnak, amely a kilencedik század közepén egyeduralomra emelkedett, és amelyet Árpád-háznak hívunk.
Ma is járhatnak köztünk Árpád-házi leszármazottak?
A friss eredmények között arról is lehetett olvasni, hogy a Vajdaságban bizonyítottan él egy Árpád-házi leszármazott; kimutatták ugyanis azt a genetikai jellegzetességet, ami a magyar uralkodócsaládra vezethető vissza.
"Nyilvánvalóan ők nem hivatalos Árpád-házi leszármazottak - hiszen az Árpád-ház minden ellenkező híresztelés dacára 1301. január 14-én valóban kihalt férfiágon. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a 10. századi magyar nagy fejedelmek fiági rokonai - akik mondjuk nem jutottak hatalomra - gyermek hátrahagyásával vagy anélkül hunytak-e el. Mondok egy példát, amit a krónika is megemlít: I. András királyunknak volt két fia Anasztázia királynétól, Salamon és Dávid, illetve egy ágyasától született egy György nevű fia - hogy mi lett vele, azt nem tudjuk" - meséli Szabados György, majd hozzáteszi, hogy több hasonló is előfordulhatott az Árpád-ház uralkodása alatt, amiről viszont nem maradt fenn említés.
Az tehát, hogy a mai délvidéken találnak egy ilyen Árpád-házi génnel rendelkező személyt, az teljesen életszerű.
Az archeogenetika (régi csontok elemzése) egyébként meglehetősen fiatal tudományág. "Nagyon fáradságos és hosszú út áll előtte, viszont ezt a fáradtságot és hosszú utat érdemes megtenni. Ha kellő mennyiségű és időben rétegzett adat összegyűlik a nagy eurázsiai sztyeppéről, abból az őstörténeti térből, amelyben a magyarság kialakult, akkor előbb vagy utóbb kirajzolódik, hogy időben és térben bizonyos testi tulajdonságú emberek közösségei hogyan mozogtak, vagy éppen hogyan nem mozogtak. A különböző csontvázakat régészet segítségével jól lehet keltezni, és ha sikerül belőlük értékelhető génmintát venni, akkor a belőlük nyert adatok segítségével előbb vagy utóbb kirajzolódik egy reprezentatívnak mondható kép."
Mindeközben Baskíriában lehetnek az Árpád-házi dinasztia mai legközelebbi férfi rokonai
Ahogyan az Index írta: az „Árpád-házi gén” beazonosítása után azt keresték, hogy ez a jellegzetesség hol található meg nagyobb mértékben a világban. Összesen 40 különböző mai populációból 4340 genetikai mintát vetettek össze az Árpád-házival. A minták többnyire olyan környékekről származtak, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a magyar őstörténettel. A több mint 4000 mai mintából 56 olyat találtak, amelyek az Árpád-házi haplotípusba tartoznak. Ezek nagy többsége, 48 a dél-orosz Baskíriából származik, vagyis ott kereshetjük a dinasztia legközelebbi mai férfiági rokonait.
Baskíria egyébként nem újdonság a magyar őstörténet-kutatásban. "Már Julianus barát is arrafelé találkozott a keleten maradt magyarokkal (Magna Hungaria nagyjából a mai Tatárföld keleti és Baskíria nyugati fele), több korabeli idegen krónikás a baskírokat és a magyarokat gyakorlatilag azonosította egymással, sőt két magyar törzsnév, a Gyarmat és a Jenő Baskíriában is megtalálható" - írja az Index.
Ezek az eredmények pedig alátámasztják az eddig is magyar őshazának tartott terület hollétét, hiszen pontosan azon a környéken találták meg a genetikai hasonlóságot az Árpád-házzal.
