Székesfehérvárról származó csontokból azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Székesfehérvárról származó csontokból azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Székesfehérvárról származó csontokból azonosították az Árpád-háziak DNS-étA közelmúltban jelent meg az Archaeological and Anthropological Sciences című tudományos folyóiratban a III. Béla király csontjainak és más, a székesfehérvári királyi bazilikából származó emberi maradványok DNS-vizsgálatáról szóló tudományos közlemény. A munka még 2013-ben kezdődött, és Szabados György a Szent István Király Múzeum történésze is tagja volt a Kásler Miklós professzor vezette kutatócsoportnak, amely elsődleges célként az Árpád-ház tagjaira jellemző DNS-szakasz meghatározását tűzte ki.
A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértői is részt vettek benne a göttingeni egyetemről, így az eredmények megkérdőjelezhetetlenek – emelte ki Kásler Miklós professzor, a kutatást irányító Országos Onkológiai Intézet vezetője. Ez pedig azért lényeges, mert a kutatócsoport sikeresen definiálta III. Béla király apai ági (Y-kromoszomális) profilját, amely hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élő leszármazottainak azonosításához.
Onnantól kezdve, hogy tudjuk, hogy ő III. Béla volt a további azonosításhoz is fel lehet használni az ő genetikai profilját. Gondolok itt elsősorban az Y kromoszóma által adott információkra, vagyis az apai vérvonalra. Tudjuk azt, hogy a mai Románia területén található Egresen temették el III. Béla második fiát, II. András királyunkat. Ha ott tehát valakit megtalálnak és illeszkedik az ő Y információja Béláéhoz, akkor az II. András – erősítette meg Szabados György.
A szakértők 11, a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg, de csak kettőről állapították meg, hogy biztosan Árpád-házi: az egyik III. Béláé, a másik egy olyan férfié, aki az eredeti temetkezési helyen III. Béla közelében feküdt. A DNS-vizsgálatok alapján bizonyos, hogy az illető nem leszármazottja, hanem felmenője volt III. Bélának, nagy valószínűséggel az apja, II. Géza vagy a nagyapja, Vak Béla. Az utóbbi azonosítását megkönnyítette volna, ha megvan a koponya is, ennek azonban nyoma veszett.
Kásler elmondta: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
Ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez, megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevődtek össze az Árpád-ház tagjai, és akkor arra is választ kaphatunk, hol játszottak esetleg még szerepet a történelem során – mondta el a Kásler Miklós professzor.
A történelmi jelentőségű kutatással kapcsolatban a Fehérvár Televízió is készített részletes riportot, amelyben Kásler Miklós professzor és Szabados György történésze is megszólal:
